Budapest hévízkincseit már a rómaiak is élvezték, a középkortól kezdve feljegyzéseket is találhatunk a gyógyvizekről. Az első tudományos vizsgálat 1839-ben vette számba az ország, így a főváros gyógyforrásait, a századfordulóra Budán és Pesten sorra épültek vagy újultak meg a termálvizet hasznosító szakintézmények – ahol volt, megtartva középkori értékeiket –, mind más-más specialitással. (Érdekes, de ma Törökországban már egyetlen fürdő sem látható eredeti formájában.) 1937-ben Budapest fürdővárosi címet kapott a nemzetközi szövetségtől.

Fürdősorsok

Vagyis a múlt dicső, de vajon az a jelen is? Évek óta halljuk a szlogent: „Budapest fürdőváros”. Ha csupán a föld mélyén megbúvó hévízkincset nézzük, azt mondhatjuk, Budapest valóban kiváltságos helyzetben van a világ (fő)városaihoz képest: naponta 70 millió liter gyógy-, illetve ásványvíz tör föl 118 termálkútjából. Ha azonban az épületek állagát vesszük górcső alá, kevésbé rózsás a kép. A Rudas török kupolás termét 2006-ban a Széchenyi-tervből nyert forrásból fölújították ugyan, ám csak belülről. A nyolcszög alakú épület kívülről kis túlzással olyan elhanyagolt, mintha az 1686-os ostrom óta nem renoválták volna. Az épület többi része is siralmas, vakolata omlik, s legalább négyszínű, fala graffitivel rondított. A Fő utcában álló, 1565-ben épített és klasszicista építészeti elemekkel is büszkélkedő Király fürdő rendszeresen kimarad a fejlesztési tervekből, és ez meg is látszik az épületen.

 A Gellért-hegy tövében álló Rác fürdő kapuja is hosszú évek óta bezárt már, vízcsobogás helyett építkezés zaja szűrődik ki lecsupaszított falai közül. Grandiózus terv született a török kori és az Ybl Miklós tervezte épületek teljes körű fölújítására, mellette luxusszálló nyitására és a Citadelláig kúszó sikló kialakítására. A 2007. augusztusi, egyszer már módosított határidőre azonban nem nyílt meg az intézmény, a legfrissebb hírek szerint a Rác Nosztalgia Kft. 2009 első negyedévében adja át a fürdőt. A legcudarabb sors talán a VII. kerületi Hungáriának jutott. Az évtizedek óta omladozó, szecessziós stílusú fürdő tetején gaz és akácfa virít, bejárata, ablakai bedeszkázva várják a szebb jövőt. A Lukács homlokzata sem sok jót sejtet, szerencsére az utóbbi időben több belső felújítási munka is zajlott az épületben.

A romlás virágai

Mára mindössze 13 működő műemlék fürdő maradt az országban, a másik 19 szinte menthetetlen romos állapotban várja végzetét. A múlt rendszerben alig költöttek az épületekre, de a rendszerváltozás óta sem történt sokkal több. Egészen 2005-ig, amikor első ízben jelentek meg a minisztérium honlapján célpályázatok. A szaktárca e források segítségével kívánta valódi tartalommal megtölteni a „Budapest fürdőváros” jelmondatot. Az ÖTM honlapján található műemlék fürdők felújítására vonatkozó pályázati felhívás is leszögezi: a nemzeti turizmusfejlesztési stratégia a 2005–2013 közötti időszakban az egészségturizmus fejlesztését nemzeti szintű termékfejlesztési prioritásként kezeli. Ezen belül is egyedi színfoltot jelentenek a műemlék fürdők, amelyek felújítására a tárca pályázatokon keresztül 2005-ben 6 milliárd, míg 2007-ben 1,8 milliárd forintot osztott szét. Az első két körben négy budapesti kandidálót tudtak támogatni (Gellért, Lukács, Széchenyi és az Irgalmasok rendjének épülete), mellettük a fehérvári Árpád, az egri török fürdő és az esztergomi Szent István részesült támogatásban.

Mire mennyi jutott?

 A Magyar Turisztikai Hivatal műemlék fürdők felújítására szánt keretére a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is pályázott, a cég azonban kénytelen volt rangsorolni, különben elaprózta volna a kapott összeget, ami igazából semmire sem lett volna elegendő – indokolja Rák Tibor, a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. műszaki igazgatója, miért csak három fürdő felújításával pályáztak. A vállalat kezelésében álló fürdők közül a Lukács, a Széchenyi és a Gellért került a felújítandó épületek listájára. A Széchenyiben megújultak a termálmedencék, a strandoldali öltözők, a Lukácsban pedig a termálmedencéket és a komplett fizikoterápiás részleget sikerült felújítani. Mindkét intézményt akadálymentesítették, s a munkákkal idén június 30-ig végeznek. A Gellért fürdő női és férfitermálrészlege mellett az előcsarnok is régi fényében tündököl, és a pezsgőfürdő nyitható tetejét is felújították. A három fürdő renoválásához a pályázati forrás 2,230 milliárdos öszszege mellett a főváros 1,335 milliárd forinttal járult hozzá. Az ÖTM következő pályázatán a Gellért és a Széchenyi újabb 550–550 millió forintot kapott, azonban a három fürdő teljes körű felújításának befejezéshez még így is további 4 milliárd forintra lenne szükség. „Megvannak az engedélyezési tervek a Rudasra is – mondta Rák Tibor –, ám a korábbi szálló visszaépítésével együtt erre az épületre is négymilliárd forintot kellene költeni, ahogyan a hányatott sorsú Király rekonstrukciója is legalább 1,5 milliárd forintot emésztene föl. Hogy mikor tudjuk minden fürdőnket helyreállítani, nem tudom, azt szokták mondani, a remény hal meg utoljára, de látniuk kell az illetékeseknek: csak a belépőjegyekből kigazdálkodni ekkora összeget nem lehet” – tette hozzá a műszaki igazgató.

A jövő nyitott kérdés

Hogy a fővárosi műemlék fürdők felújítása mikor és milyen forrásból fejeződhet be, egyelőre kérdéses. „Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Regionális Operatív Programjai keretében 2007 őszén hirdettük meg a vonzerő-fejlesztési pályázatokat, amelynek első köre lezárult, a támogatási kérelmek értékelése folyamatban van” – fejtette ki Kovács Miklós, a tárca turisztikai szakállamtitkára. Hozzátette: hazai forrásból nem hirdetnek újabb fürdőfejlesztési pályázatot, az európai uniós források társfinanszírozásával megvalósuló ÚMFT keretében azonban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség további negyvenöt egészségturisztikai attrakciófejlesztési projekt megvalósulásával számol mintegy 60 milliárd forint értékben. A műemlék fürdők teljes felújítására a Budapest Gyógyfürdői és Hévízei Zrt. is összeállított egy kiemelt fürdőrekonstrukciós projektet, azonban a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács más pályázatokat részesített előnyben (Budai Palota, Városligeti Műjégpálya, Szépművészeti Múzeum). Talán új pályázatok keretében nyílhat lehetőség a fürdőrekonstrukciós projektek benyújtására.

Szerencsés vidéki pályázók

Elkezdődtek a székesfehérvári Árpád fürdő felújítási munkálatai. A fürdő közel 1600 m2-es területének felújításának költsége megközelíti a 700 millió forintot. Az Árpád fürdőt még idén átadja a kivitelező Készpénz cégcsoport Förhécz „I” Ingatlanfejlesztő Kft.-je, amely 300 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium műemlék fürdők rekonstrukciójára kiírt pályázatán. Ugyanezen a pályázaton nyert 466 milliót Eger török kori műemlék fürdője is, amely megújult külsővel és bővülő szolgáltatásokkal várja a vendégeket a jövőben. A teljes beruházás közel 800 millió forintot emészt föl, amelyhez az egri és a Heves megyei önkormányzat 110–110, az Eger Termál Kft. pedig 114 millió forinttal járul hozzá. Az esztergomi Szent István műemlék fürdő felújítása 800 millió forintba kerül, a költségek felét a város önkormányzata állja. A beruházás során megújul a Fürdő Szálló is.