A nap első előadásában Kurucz Imre, az NRC fejlesztési igazgatója a közösségi vásárlás külföldi és magyarországi elterjedését vázolta fel. Az NRC 12 éve foglalkozik online piackutatással, a szakember most egy, a közösségi vásárlásról készült egészen friss, szeptemberi felmérésük eredményeit ismertette. Kurucz Imre elmondta, sokan még nem teljesen ismerik, hogy mit jelent a fogalom, keverik az online aukcióval, közösségi médiával. A közösségi vásárlásnál 3 elem kell, hogy meglegyen, az online vásárlás, a kuponos kedvezmény és a csoportos kedvezmény.
Ezután a Groupon működési rendszerét és a 2008-tól, napjainkig elért eredményeit ismerhették meg a résztvevők, valamint az amerikai piac közösségi vásárlási szokásait, mely oldalakon és milyen típusú szolgáltatásokat vásárolnak. Bíztató adat, hogy az USA-ban a közösségi vásárlók 82 százaléka újra igénybe vette azt a szolgáltatást, amelyet korábban kuponnal próbált ki.
A szakember a magyar piac jellemzőit is ismertette: jelenleg a legnagyobb, Bónusz Brigád mellett nagyjából 60 közösségi vásárlási oldal működik, utóbbiak közül van, amelyen nincsen csoportos vásárlás, csak kupon értékesítés, vannak már a közösségi vásárlói oldalak ajánlatait összegyűjtő metaoldalak is.
Az NRC kutatásából kiderül, hogy Magyarországon a felnőtt internet felhasználók 65 százaléka már hallott a közösségi vásárlásról, 33%-uk tudja pontosan meghatározni, hogy mi is az, 9 százalékuk pedig már ki is próbálta ezt a típusú vásárlást. A közösségi vásárlást kipróbálók 24%-a csak 1 alkalommal vásárolt, 76%-a legalább kétszer, 23%-uk pedig több mint 5 alkalommal vásárolt már így.
Mit lehet tudni erről a 9%-ról? Leginkább (47%) szabadidős programokat, éttermi fogyasztást (42%), szépségápolást (35%) és szállást, wellness hétvégét (31%) vásárolt ezeken a felületeken. Egyre kevésbé idegen a bankkártyás fizetés a hazai vásárlók körében, igaz még 55% fizet online átutalással, 49% bankkártyával, 12% PayPal rendszerrel fizeti ki online rendelését.
A magyar közösségi vásárlók demográfiai jellemzőit vizsgálva megfordul az online vásárlásokra jellemző trend, a kuponos vásárlók nagyobb része (67%-a) nő, 57% Budapesten él, 53% 30 év alatti. A közösségi vásárlók túlnyomó része jó spórolási lehetőségnek látja a kuponos vásárlást, hajlamos így új dolgokat is kipróbálni, hajlamos olyan dolgokat is megvenni, amit amúgy nem vásárolna meg, harmaduk úgy érzi, többet költ, mióta él a közösségi vásárlás lehetőségével. A vásárlók kétharmada talált olyan szolgáltatást, amit újra igénybe venne kedvezmény nélkül is, 24%-uk pedig már vissza is tért. Az NRC szakemberei úgy becsülik, az év végére a hazai felnőtt internetezők közül 10-12 százalékra emelkedhet azok aránya, akik már kipróbálták a közösségi vásárlást. Ezt támasztja alá az is, hogy a felmérés válaszadói közül azok, akik még nem próbálták a kuponos vásárlást, 22% tervezi, hogy a következő félévben kipróbálja.
Mire keresnek és mit vásárolnak?
A nap második előadása az online vásárlást a turisztikai iparra vonatkozóan boncolgatta. Kezd eltűnni a férfi dominancia az online vásárlásoknál, ami valószínűleg az egyre több kuponos vásárlás női vásárlóinak is köszönhető, hívta fel a figyelmet Barcza Enikő, a KutatóCentrum ügyvezető igazgatója.
Az online felületeken legszívesebben műszaki cikkeket és könyveket vásárolnak a felhasználók, ezek azok a termékek, amelyeknél nem kell sok kompromisszumot kötni, ahhoz képest, mintha a boltban venné meg őket valaki. Sőt, az interneten még több információt kaphatnak a termék után érdeklődők, vásárlói véleményeket olvashatnak, összehasonlíthatják több bolt, illetve más a márkájú azonos termékek paramétereit a megvásárolni kívánttal. Az utazás szintén ilyen kategória, az internetes csatorna a turisztikai termékeknél is előnnyel jár, rövidebb idő alatt több információ gyűjthető. A turizmusban azonban jelenleg még nagyobb súlya van az információkeresésnek, mint az online vásárlásnak. A nyaraláshoz kapcsolódó információkat az utazók 84%-a az internetről gyűjti be, 42%-uk ismerősökön keresztül és csak 34%-uk katalógusokból. Az internetes információk legnagyobb része a keresőkön keresztül jut el a fogyasztókhoz.
A KutatóCentrum a közelmúltban villámkutatást végzett, melyben két kérdést tettek fel: Milyen nyaraláshoz kapcsolódó információra keresett 1 éven belül a felhasználó? Illetve, mi az, amit meg is vásárolt online az elmúlt évben? A válaszadók 59%-a belföldi szállást keresett. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy a felnőtt lakosság 67%-a utazik belföldre, kiderül, hogy a belföldre utazók 88%-a keresett szállást az interneten. A sorban a következő a busz vagy vonatjegy (37%), szabadidős tevékenység (32%), külföldi szállás (30%), repülőjegy (24%). A külföldi szállásnál, ha szintén azokra szűkítjük az adatot, akik utaztak külföldre (46%) kétharmaduk keresett szállást az interneten. A repülőjegynél pedig, ha az összes külföldre utazó közül figyelmen kívül hagyjuk a nem repülőgéppel utazókat, illetve a charteres utasokat, kiderül, hogy 100%-ban az interneten keresnek repülőjegyet. Ha a második kérdésre, vagyis a vásárlásokra adott válaszok alapján rangsoroljuk a fentieket, a sorrend nem teljesen egyezik a keresésével: a belföldi szállás itt is vezet, a megkérdezettek 29%-a foglalt szállást online. A menetjegyet azonban csak 9%, szabadidős szolgáltatásokat 6% vásárol online. Külföldi szállást 10%, repülőjegyet 13% foglal interneten keresztül.
A KutatóCentrum azt is megvizsgálta, hogy a keresők milyen arányban váltak vásárlókká az egyes szolgáltatásoknál. Itt a sort a repülőjegy vezeti, a repülőjegyet keresők 52%-a foglalt is. Szintén magas az arány a belföldi (49%) és külföldi (34%) szállásoknál. Leginkább azonban az információkeresés működik jól online a buszjegyeknél (24%) és a különböző programoknál (17%). Az internet a legfontosabb csatornává nőtte ki magát a turisztikai iparban is, zárta előadását Barcza Enikő, a jelenlét kötelező, de közel sem elég, fontos a kereső optimalizálás, az aggregátor oldalakon való megjelenés. Bizonyos termékcsoportoknál pedig a vásárlás egyre inkább áttevődik az online csatornákra.
Az online voucher-értékesítés fejlődése és vadhajtásai
Réti Péter, a Gulliver Üdülési Licitek ügyvezető igazgatója időutazásra vitte a hallgatóságot, az első, magazin formában megjelenő üdülési kuponoktól indulva, a később pdf formában, elektronikusan küldött kuponokon át a mai online licit és közösségi vásárló oldalakig vitte végig prezentációjában a hallgatóságot a fontosabb turisztikai vonatkozású site-okon. Majd rátért a prezentáció címében is említett "vadhajtásokra".
Felhívta a figyelmet, hogy érdemes utánanézni, egy újonnan jelentkező online értékesítési domain-t ki regisztrálta. Cégjegyzékben a vállalkozásról, közösségi oldalakon a magánszemélyről infó gyűjteni. Hogyan tévesztik meg a vendégeket, partnereket ezek a vadhajtások? Hamis piaci értéket tüntetnek fel, félrevezető az engedmény mértéke, AdWords átverést (pl. konkurens keresőszavára hirdeti magát), ál-domaint (egy jól bevezetett márkához hasonlót jegyez be), ál-landing page-et alkalmaznak, "már csak 1 darab van" hirdetik, ezzel sarkallják vásárlásra a vevőt, valójában nem utazási iroda, de travel néven tünteti fel magát, hamis forgalmi adatot közöl. Előfordul a hangzatos domain tartalom nélkül, a rosszhiszemű védjegy-oltalom, vagy hogy nem adnak számlát. Réti Péter szerint a méltányos áron értékesített voucher az út az elégedett vendégekhez és a nyereségesen működni tudó szállodákhoz.
Sokat árthat a kupon a szállodáknak
Töretlenül nő az online piac Budapesten és vidéken is, kezdte prezentációját Hegedűs Attila, a BDO Magyarország tanácsadócég ügyvezetője. A BDO felmérése szerint Budapesten 2006 és 2010 között 248(!)%-kal nőtt a webes értékesítés volumene, vidéken ellenben csupán évi 20%-ot regisztráltak. A régiós piacokat vizsgálva elmondható, hogy Budapest, ha árbevételben nem is, az online foglalások részarányában megelőzi Bécset és Prágát is. Ami adódik a küldőpiacok különbözőségéből (Bécsre a konferenciák, Prágára a klasszikus turistacsoportok magas aránya jellemző). Folyamatosan nő az online foglalások piacán az OTA-k (online travel agency) részesedése, a budapesti piac 65%-át a legnagyobb nemzetközi oldalak (Booking.com, Expedia, Lastminute.com, HRS) uralják. Ezek a közvetítők brandépítéssel igyekeznek megkülönböztetni magukat versenytársaiktól. Hegedűs Attila beszélt a legfontosabb online marketing eszközökről (Facebook, Tripadvisor, Google) is, majd áttért a kuponos oldalakra, számokkal végigvezetve, hogy mennyi marad a szálloda zsebében, ha az értékesítésnek ezt a formáját választja. Pontosabban, hogy mennyi nem marad, mert aki csak ezt az eszközt használja, az közép- vagy hosszútávon nagy veszteséget ér el vele, figyelmeztetett. Budapesti szállodákra nem jellemző a közösségi vásárlói oldalakon megjelenés, a vidéki házak a láncok kivételével azonban egyre többen alkalmazzák. A jövőre vonatkozóan Hegedűs felhívta a figyelmet, hogy Oroszországban is tör előre az internethasználat, és az orosz piac felé érdemes nyitni az online értékesítésben.
Ahogy a szállodás látja...
Gyenes Ákos, a resNweb tanácsadója, aki az Accor kötelékében dolgozott közel egy évtizedig, az online közvetítőknek kifizetett jutalék költségeit állította szembe a saját weboldalon történt, közvetlen foglalások költségeivel. Levezetve, hogy mennyit takaríthat meg egy vállalkozás, ha akár csak 10 százalékot tolódik el az arány a közvetlen értékesítés javára. Kiemelte, az ajánlatkérő formátumok ideje lejárt, legtöbb utazni vágyó azonnak szeretne foglalni, ha ezt nem tudja megtenni közvetlenül a szálloda weboldalán, közvetítőn keresztül foglal, ami pluszköltség a szállodának. Érdemes a saját honlapot fejleszteni, keresőoptimalizálni, Google PPC kampányt indítani és letiltani az OTA hirdetéseket, illetve okostelefonra optimalizálni a honlapot, hiszen a legtöbb közvetítő weboldal már megtette ezt, az okostelefonról, táblagépről böngészők aránya pedig egyre nagyobb. Van tehát tennivaló a direkt értékesítésért.
Át kell gondolni a jogviszonyokat
Dr. Kőmíves Krisztina, a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. adómenedzsere a közösségi vásárlás adójogi kérdéseiről tájékoztatta a résztvevőket. A szakember elmondta, az APEH először 2009-es ellenőrzési irányelvébe vette bele az elektronikus kereskedelmet is, mint kiemelten vizsgálandó tevékenységi kört. Az ágazatra elektronikus kereskedelmi ellenőrzési osztályt is létrehoztak. Majd 2010 és 2011-ben újra kiemelten ellenőrizte az online kereskedőket, köztük a magánszemélyeket is. A hatályos és a jövőévi szabályozás szerint is a magánszemélyeknek áfa szempontból be kell jelentkezniük, ha online eladásaik az áfa szabályok alapján gazdasági tevékenységnek minősülnek (bizonyos értékhatárig áfában választhatják az alanyi mentességet).
Ezzel összhangban a személyi jövedelemadóban is más megítélés alá esik az eseti, magánszemély általi internetes ingó értékesítés és az üzletszerű értékesítés. Eseti értékesítésnél ugyanis 200.000 Ft jövedeleig a magánszemély értékesítő szja mentességet élvez, és az efölötti részre is csak a 16 % személyi jövedelemadót kell megfizetnie. Magánszemély üzletszerű értékesítése azonban már az első forinttól kezve a 16 % személyi jövedelemadó fizetésen túl 27% egyészségügyi hozzájárulés fizetési kötelezettséggel jár méghozzá a személyí jövedelem adót magasabb (ún szuperbrutto) adóalapra számítva, mivel ebben az esetben önálló tevékenységből származó jövedelmként kell kezelni az értékesítésből származó jövedelmet.
A jelenlegi 2012. január 1-jétől alkalmazandó adóváltozásokra vonatkozó törvényjavaslat egy jelentős pontosítást tartalmaz a témában. A Javaslat az üzletszerűság fogalmát már nem köti az áfa bejelentkezéshez, bejelentkezéstől függetlenül önálló tevékenységből származó jövedelmként kell a magánszemélynek az értékesítését kezelni, ha az gazdasági tevékenység keretében történik. A Javaslat alapján gazdasági tevékenységnek minősül valamely tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.”
Az Adóhatóság egyébként ezt korábban is így kezelte, abban az esetben is adóhiányt állapított meg a meg nem fizetett egészségügyi hozzájárulásra, ha az értékesítő nem jelentkezett be az áfa alá, bár arra a tevékenységét tekintve köteles lett volna.
Dr. Kőmíves Krisztina ezután a számla kibocsátási kötelezettségről is beszélt az elektronikus értékesítések kapcsán, felhívva a figyelmet arra is, hogy az Adóhivatal már a Javaslat alapján 2012. január 1-jétől elektronikus próbavásárlást is végez a szabálytalanságok kiszűrésére.
A prezentáció utolsó felében a konferencia résztvevői arra kaphattak választ példákon keresztül, hogy az elektronikus szállásértékesítés esetén a szereplők közül kire, mekkora adóteher esik. Bárhogy is nevezzük azt a konstrukciót, amelyben az értékesítés történik, mindig a tényleges jogviszonyokat kell átgondolni, a tartalom szerinti minősítés elvét szem előtt tartva – hangsúlyozta az adószakértő. Így például, eltérő lehet az adókezelés és az alkalmazandó adókulcs, ha a közvetítő közvetített szolgáltatást végez (vagyis saját kockázatára, haszonkulccsal értékesíti tovább a szállodai szolgáltatás) vagy ügynöki tevékenységet nyújt a szállodának, és a szállodai szolgáltatás ellenértéként csak ’postásként’ veszi át. Ugyanígy más az áfakezelése az internetes közvetítőnél megvásárolható, szállodánál beváltható kupon vásárlásának abban az esetben, ha a kupon százalékos kedvezményre jogosít, vagy ha egy konkrét összeget jelképez pénzhelyettesítő eszközként.
Jó marketinggel elkerülhető a bárkitől való függés
Az online foglalási rendszerek hazai turisztikai szolgáltatókra gyakorolt hatását elemezte előadásában Dunder Krisztián, tanácsadó. A belföldiek belföldi szállásfoglalása évek óta 54 milliárd forint körül van, de a piac megváltozott, egyre több a szállásfoglalási gyűjtőoldal, a szállásfoglalás – mint voucher értékesítés – megjelent az aukciós site-okon, kuponos és közösségi vásárlás oldalakon is. Bemutatta, hogy miért használják az internetezők a szállásfoglalási oldalakat, melyek a legjelentősebb nemzetközi és hazai szereplők, illetve mi jellemzi a hazai internet felhasználókat utazásuk online tervezésekor.
Az első oldal, amelyet felkeresnek honfitársaink, azok a szállásajánlatokat gyűjtő honlapok. Sokan foglalják le online a szállodai szobát, az interneten információt keresők körében van bizalom az online foglalások iránt. Egy-egy ajánlat elfogadásában kiemelkedő szerepet játszik az ár. A prezentációt egy esettanulmány bemutatásával zárta a szakember.
Hogyan lesz egyszeri látogatóból törzsvendég?
Damjanovich Nebojsa, szállodai marketingtanácsadó olyan online marketing eszközöket mutatott be, amelyek javítják ügyfeleink lojalitását. 2010-ben több volt az eladott szállodai szoba, de kevesebb volt az árbevétel, mint 2009-ben. Miért? - tette fel a kérdést a szakember, aki alap gondnak találja, hogy sok szálloda még nem tudja pozícionálni magát, meghatározni célcsoportját. A cél nem a sok vendég, hanem a sok bevétel, hangsúlyozta. A hatékony online marketing és a front office kihasználása segít a vendégek lojalitásának növelésében. A direkt marketing, ezen belül az e-mailes DM a leghatékonyabb marketing eszköz. Fontos a szegmentálás, a jó reklámszöveg írása. Érdemes profi e-mail marketing szoftvert használni, értékelni a marketing eredményeket. A sales-es kolléga rögzítse, hogy honnan érkezett a foglalás, online-on belül legyen több szűkebb kategória. Damjanovich Nebojsa felhívta a figyelmet, hogy január 1-től újra változik az adatvédelmi törvény, emelik a spamekre kiszabható bírság mértékét, a vendégeket például nyereményjátékkal lehet regisztrációra ösztönözni. Emellett fontos, hogy a weboldalon legyen adatvédelmi oldal is. A szakember a szállodai front office rendszerekhez kapcsolható programok (levelező renszerbe való integrálás, kimutatások exportálása, CRM rendszer) nyújtotta lehetőségeket is sorra vette.
Az előadások anyaga letölthető a kapcsolódó fájloknál előfizetőink számára.