Üzletemberek, milliomosok a London–Róma tengely mentén
Az EUROCONTROL, Európa biztonságos légi irányításáért felelős szervezete átfogó tanulmányt adott ki a légi közlekedés egyre kevésbé elhanyagolható ágáról, a könnyű repülőgépes üzleti szegmensről. Az anyag összeállítói szerint a következő tíz évben az európai üzleti légiflotta évente várhatóan közel négy százalékkal nő, a piacot kiszolgáló jelenlegi 2000 repülőgép helyett 2015-re megközelítőleg 3000 repül majd. 2015-re Európában 1100-zal nő a napi járatszám. Európán belül a legerősebb az üzleti légi forgalom a London–Róma tengely mentén fekvő városok között.
A légi közlekedési piac átlagánál jóval intenzívebb ütemben növekedik az üzleti célú, kisgépes légi közlekedési piac Európában. A felszállópályán ráadásul az idei évben megjelenik a repülőgépek egy új típusa, a nagyon könnyű sugárhajtású repülőgép (very light jets, VLJ). Az üzleti utazásokhoz leggyakrabban használt repülőgéptípusok között található sugárhajtású (jet), turbólégcsavaros (turboprop) és dugattyús motoros (piston-engined) repülőgép is.
Az üzleti légi közlekedés számos különböző üzleti minta szerint üzemel, a Nemzetközi Üzleti Légi Közlekedési Tanács (IBAC) mégis meghatároz három fő kategóriát. A kereskedelmi kategóriában a repülőgéppel egy kereskedelmi működési engedéllyel rendelkező üzemeltető repül. Jellemzőek erre a típusra az igény szerinti charterek (légi taxik), a részleges üzemeltetés, és ilyenek lesznek várhatóan az igény szerinti ülésszámot kínáló új, nagyon könnyű sugárhajtású repülőgépek. A vállalati kategóriában alkalmazott, hivatásos személyzet repül a nem kereskedelmi üzemeltetésű repülőgépekkel. A tulajdonos által üzemeltetett repülőket pedig a repülőgép tulajdonosa használja üzleti célú utazásra. A tanulmány mindhárom kategóriával foglalkozik, nem vizsgálja azonban, habár az üzleti utazókat célozza meg, a menetrend szerinti járatok business osztályán utazókat, a csak business osztállyal üzemelő járatokat és a helikopteres közlekedést sem.
Dinamikus növekedés
2005-ben az EUROCONTROL statisztikai referenciaterületén (ESRA) a műszeres repülésszabályozással repülő járatok (IFR) 6,9 százaléka üzleti típusú volt, amely 630 ezer üzleti repülőjáratot jelent. A szegmens kétszer olyan gyorsan növekedett, mint a teljes légi forgalom: 2005- ben 2001-hez viszonyítva 22 százalékkal több járat üzemelt, míg a légi forgalom más ágazataiban a növekedés összesen 10 százalékos volt. 2005-ben az üzleti légi közlekedés 6,3 százalékkal nőtt 2004-hez képest, ez azonban nem egyenlő a három motortípusnál. A 2004 végi üzemanyagár-emelkedés ellenére a sugárhajtásos repülőkkel repülő üzleti járatok száma 8,9 százalékkal emelkedett 2005-ben. A turbólégcsavarosok mérsékelt, 2,4 százalékos növekedést értek el, míg dugattyús repülőgépekkel 2 százalékkal kevesebb járat indult a 2004-es évinél.
Pehelysúlyú légi erő
Az eleve jelentős növekedést várhatóan tovább fokozza, hogy 2006-ban új repülőgéptípus áll szolgálatba, a nagyon könnyű sugárhajtású repülőgép (VLJ). A technológia már lehetővé teszi olyan könnyű, kevésbé drága repülőgépek gyártását, amelyek üzemelése is alacsonyabb költségekkel jár. Az első VLJ repülőgép leszállítása az idén történik, a tanúsítványt már megelőlegezték az Eclipse 500, a Cessna Mustang és az Adam A700 repülőgépeknek. További VLJ modellek, mint az Embraer Phenom 100,a tervek szerint két éven belül kapnak tanúsítványt.
A VLJ gyártói bíznak benne, hogy az új termék teljesítőképességének és megfizethetőségének köszönhetően képesek lesznek egy új megrendelői réteget megnyerni az üzleti légi közlekedés számára. A vállalatok hiszik, hogy az alacsony beszerzési és üzemeltetési költségek miatt a turbólégcsavaros és dugattyús motoros repülőgép-tulajdonosok gépeiket sugárhajtásosra cserélik majd. Mivel Európában közel tízszer annyi az 5–30 millió dolláros vagyonnal rendelkezők száma, mint a 30 millió dollárnál többel bíróké, nem nehéz elképzelni, hogy a sugárhajtású repülőgépek költségeinek felére csökkentésével a potenciális tulajdonosjelöltek száma több mint kétszeres lesz.
Kis forgalmú repterek
Az üzleti légi utaztatás kifejezetten nem átszálló forgalmat jelent, amelynek legfőbb előnye a menetrend szerinti közlekedéssel szemben, hogy az ügyfél az indulás helyéhez legközelebb eső reptérről juthat el az úti céljához legközelebbi repülőtérre. Európa nagyobb repterein azonban bajos a leszállás, mivel ezek a menetrend szerinti forgalomhoz igazodnak. Felépítésük minél több utas áteresztését szolgálja, szűkös a kifutópályák kapacitása, ezért a több utast szállító repülőgépek vonzóbbak a számukra. A könnyű gépek sokkal érzékenyebbek a repülőgépek mögött létrejövő légörvényekre, így egy könnyű gép nem tud egy nehezebb mögött landolni. Egy kicsi üzleti repülő leszállása ezért sokkal többet vesz el az amúgy is szűkös landolási időből, mint egy nagy utasszállítóé. Éppen ezért nem meglepő, hogy 2005-ben az üzleti utazások mindössze 30 százaléka indult olyan repülőtérről, amelyen naponta száznál több felszállás történik. Az IFR-rel repülő összes járat körében a napi száznál több felszállást kezelő repülőterek használata 60 százalék. Ebből is látszik, hogy az üzleti utazók nem akarnak gyűjtő- elosztó légikikötőket elérni. A kihívást a megfelelő földi infrastruktúra megteremtése jelenti. Vannak természetesen olyan repülőterek, amelyek kifejezetten az üzleti utazásokra specializálták magukat, mint a párizsi Le Bourget, a londoni Farnborough vagy a madridi Torrejon. Európa 1100 repülőterének mindössze 10 százaléka képes üzleti légi járatok teljes körű fogadására, üzemanyag felvétellel, szervizeléssel és vámkezeléssel.
Egyenlőtlen hálózat
Az üzleti légi utaztatás Európában 2005-ben hat országra koncentrálódott, amelyek mindegyike több mint 5 százalékos részesedést mondhat magáénak az üzleti indulásokból. Svájcnak az üzleti utazások piacán kétszer nagyobb a részesedése, mint más légi forgalom esetén. Németország és Franciaország együttesen az üzleti indulások egyharmadát realizálja. A menetrend szerinti légi közlekedés útvonalhálózatában 30 ezer repülőtér páros létezett 2005-ben. Ezek közül 3000 útvonalon hetente két vagy három alkalommal indul menetrend szerinti járat, ezret pedig heti hét kapcsolat köt össze. Az üzleti légi közlekedés által összekötött repülőterek száma 2005-ben 100 ezer volt, háromszor annyi, mint a menetrend szerintieké. Azonban a legtöbb repülőtérpáros közötti útvonalon kevesebb mint heti egy alkalommal közlekedett üzleti járat.
A menetrend szerinti közlekedésben az A-ból B-be repülő járatok száma megegyezik a viszszaúton haladó járatok számával. Kivételt mindössze a körutak képeznek és a technikai stoppal repülő járatok. Az üzleti légi közlekedésben szintén jelentős a száma azoknak az útvonalaknak, amelyeken azonos menynyiségű gép repül mindkét irányba. Túlnyomó többségben azonban hét-kilenc alkalommal repülnek az egyik irányba, míg minden tizedik alkalommal visszafelé. Ezeket a légi taxik, továbbá a járatok „üres lábai” eredményezik. A legkevésbé hatékony esetben a repülőgép elindul A-ból, B-ben felveszi az utasait, azokat elszállítja C-be, és üresen repül vissza A-ba.
Gyerekcipőben járnak még azok a hálózatirányítási eszközök, amelyekkel hatékonyabban össze lehetne hangolni a járatokat a kereslettel. Az üzleti légi utaztatás iránti kereslet jövőbeli növekedésével egyszerűbbé válik majd a hálózati menedzsment. A yield menedzsment szintén növelheti az „üres lábak”, vagy a visszaúton közlekedő járatok töltését egy olyan ár megtalálásával, amely képes keresletet támasztani azokra a székekre, amelyek különben üresen maradtak volna. Azonban ehhez is megfelelő méretű piacra van szükség. Az üzleti légi közlekedés hálózata földrajzilag is eltérő a menetrend szerintitől. Utóbbi hálózata a fővárosok és a nagyobb népességközpontok köré szerveződik, ahol a nagy légi szállítók bázisai találhatók. 2005-ben 500 menetrend szerinti útvonalon naponta 8200 mozgás történt, ami a teljes menetrend szerinti forgalom 41 százaléka. Az 500 legforgalmasabb üzleti útvonalon összesen napi 500 mozgást mértek 2005-ben, a teljes forgalom mindössze 29 százalékát. Az üzleti utazások hálózata a London–Róma tengely körül koncentrálódik, amelybe beleesik Párizs, Genf, Cannes és Milánó. Itt egyes területeken napi 50 járat is indul. Szintén sűrűbbek a járatok néhány speciális piacon, mint Moszkvában, a norvég fjordoknál és néhány szigeten. Ebből is kitűnik, hogy az üzleti utazások sokszor rövid távon, a főbb üzleti központokba irányulnak.
Személyre szabottan
Az üzleti légi utak leginkább a menetrend szerinti járatok által meghagyott réseket töltik ki. A 2005-ben üzleti céllal repült 100 ezer különböző légikikötőpár mindössze öt százalékának létezett menetrend szerinti összeköttetése. Tény, hogy az üzleti légi járatok gyakran más reptereket használnak, mint a menetrend szerintiek: Madridban a Torrejont, Párizsban a Le Bourget-t, Londonban a Lutont, vagy a Farnborough-t. A tíz legforgalmasabb európai repülőtér közül mindössze kettő részesedik az üzleti utakból kicsivel 3 százalék felett (München és Barcelona).
Ha azonban nem reptereket, hanem várospárokat vizsgálunk, az eredmény akkor sem változik. Azon városok közül, amelyeket megfelelőképpen kiszolgálnak a menetrend szerinti járatok (négy vagy több alkalommal naponta mindkét irányba), csupán néhányban jelentős az üzleti légi utaztatás. A forgalom nagy része azonban olyan városok között található, amelyeket rendszertelen menetrend szerinti közlekedés (heti egy alkalom) köt össze.
Az üzleti utaztatás mélypontja július és augusztus. Az év legforgalmasabb két hónapja a kis- és a nagygépes forgalomban egyaránt a június és a szeptember. Hét közben a legerősebb kereslet keddtől csütörtökig van az üzleti légi utaztatásra.
A kis cégek uralma
Az üzleti légi járatok üzemeltetői legtöbbször egy vagy két repülőgépet birtokolnak. Ezen személyek vagy kis cégek erőforrásai korlátozottak. A 700 európai üzleti légiutaztató közül csak hat rendelkezik a piac egy százalékánál magasabb részesedéssel. A menetrend szerinti piac ennél sokkal koncentráltabb, 22 üzemeltető tudhat egy százaléknál nagyobb szeletet magának a piacból. A légi szállítók 85 százaléka rendelkezik kevesebb mint öt repülőből álló flottával. 39 százalékuknak mindössze egy repülőgépe van. A jövőben várhatóan nőni fog a nagyobb flottával rendelkező üzleti utaztatók száma.
Természetesen a hosszú és közepes távú járatokból is részesedik az üzleti magán légi közlekedés, de mindössze a járatok kilenc százalékának hossza haladja meg a 2000 kilométert. A menetrend szerinti járatok mindössze 30 százaléka repül kevesebb mint 500 kilométeres távon, míg az üzleti járatok 47 százaléka 500 kilométer alatti, a leggyakoribb távolság pedig 300-400 kilométer, ezért nagy a turbólégcsavaros és dugattyús motoros repülőgépek aránya az üzleti flottában. A sugárhajtású gépek is rövidebb távolságokat repülnek (2005-ben átlagosan 602 kilométert), mint a menetrend szerintiek (átlag 673 kilométer).
Várható trendek
Az üzleti célú repülőutakra vonatkozó előrejelzések mindegyike növekedést jelez a következő tíz évre vonatkozóan, a növekedés volumenében azonban eltérnek egymástól. A Walsh Aviation évi 636 jet szállítását prognosztizálja, a Pratt & Whitney évi 1220 repülőgép átadására számít. 10 éven belül a sugárhajtásúak aránya eléri a 25-33 százalékot, Európában pedig a 12-15 százalékos részesedést. Európa teljes sugárhajtású flottája 2015-re 1600 és 2600 közöttire nő majd a 2005-ös 1090- ről. 2004-ben összesen 800 sugárhajtású repülőgépet rendeltek világszerte, és 2005 októberéig a növekedés 11 százalékos volt.
A részleges tulajdonban lévő flotta növekszik Európában, de az észak-amerikai szintet feltehetően nem fogja elérni a törvényi és adózási különbségek miatt. Nagyobb jelentősége van kontinensünkön az úgynevezett kártyaprogramoknak, amelyekkel tulajdonrész helyett repülési órákat vásárolhatnak az ügyfelek.
A VLJ-gyártók összesen évi 1000 repülőgép gyártását jósolják. Ebbe azonban nemcsak az üzleti célú utaztatási szegmens, hanem más ágazatok is beletartoznak, amelyek érdeklődnek a könnyű sugárhajtásosok iránt. A Rolls Royce szerint az előre jelzett üzleti sugárhajtásos gépek megrendeléseinek egyharmada VLJ lesz. A Honeywell várakozása szerint a magántulajdonosok a következő tíz évben 4500- 5000 VLJ-re támasztanak keresletet. Az Embraer szerint 2006 és 2015 között 2500-3000 VLJ áll világszerte légi taxiként forgalomba.
Az EUROCONTROL az üzleti légiflotta 4 (±2) százalékos növekedésére számít évente a következő tíz évben, amely körülbelül 1000-rel növelné meg a jelenlegi 2000-es légierőt. Leggyorsabban a sugárhajtású flotta nő majd, 6,5 (±2,5) százalékkal évente, ami közel 1100-zal növeli a napi járatszámot 2015-re.
Hazai tendenciák
A győr–péri repülőtéren 2005-ben több mint 3 ezer gép fordult meg 12 ezer utassal, de a gépek harmada teherszállító volt. „Tavaly százas nagyságrendű volt azoknak az exkluzív jeteknek a száma, amelyekkel egy-két üzletember érkezett” – mondta Vadász László, a repülőtér ügyvezető igazgatója. Az utasok, illetve a gépek száma a három évvel ezelőtti nyitás óta minden évben 50-60 százalékkal nőtt. Az idén és jövőre is hasonló arányú bővülést prognosztizálnak Győrben. Vadász László hangsúlyozta, hogy egy külföldi tanulmány szerint az EU-ban egy átlagos repülős turista naponta 130 eurót költ, míg egy üzleti úton lévő turista napi átlagos költése 426 euró.
Ugyanez a tendencia volt érzékelhető Sármelléken is, ahová 2004. június végéig 640 repülő érkezett, közülük 598 volt kisgép. 2005 azonos időszakában az összes gép száma 682-re nőtt, a kisgépeké pedig 620-ra. Az idei év júniusának végére a növekedés még dinamikusabbá vált: összesen 951 gép érkezett, ebből 826 kicsi – mondta Benkő Attila üzemeltetési igazgatóhelyettes. A kisgépen utazók száma 2004. június végétől 2006. június végéig 3510-ről 5533-ra nőtt, ami csaknem 60 százalékos növekedést jelent.
Itthon is nő a kereslet
A hazai piac szereplői vegyesen ítélik meg a magyar üzletemberek érdeklődését a kisgépes utazások iránt. A BASe Légitársaság hét repülőgépből és egy helikopterből álló flottája 1991 óta áll az érdeklődők rendelkezésére. A cégnél leginkább a külföldről külföldre irányuló kereslet a jellemző. A kereslet növekedését inkább az Európai Unióból érzik, Magyarországon még nem igazán tapasztalható a kisgépes repülést igénybevevők körének bővülése, tudtuk meg Lévai Gizella műszaki igazgatótól. 19 üléses L–410 UVP-E és 30 üléses EMB 120 ER turbopropelleres gépeikkel átlagosan 1200-1500 kilométeres távot tesznek meg a bérlők. Fennállásuk óta változó mértékben, de folyamatosan nőtt az érdeklődés a kisgépek iránt. A tavalyi háromnégy százalékos bővüléshez hozzájárult az is, hogy 2005 júliusában új 30 üléses típust állítottak forgalomba, amely a várakozásoknak megfelelő kihasználtsággal üzemelt. A jövőben is hasonló, évi 3-4 százalékos forgalomnövekedést várnak, elsősorban az Európai Unióból.
A Chapman Freeborn Air Market Kft.-nél ellenben jelentős keresletbővülés érzékelnek a kisgépes üzleti utazások iránt. A cég tíz éve van jelen Magyarországon, és a kezdetektől foglalkozik charterbróker tevékenységgel. A hazai iroda szakmai előrejutását nagyban segíti a Chapman Freeborn cégcsoport nemzetközi irodahálózata, valamint a stabil szakmai hátteret nyújtó nemzetközi csapat. Ennek köszönhetően gyakorlatilag bármilyen típusú repülőgép, legyen az akár sugarhajtású, akár turboprop, elérhető a charterbróker cégnél.
Az elmúlt két-három évben jelentős növekedést tapasztaltak a kisgépek iránti keresletben, tudtuk meg Dorogi Zsuzsa charter sales menedzsertől. Az üzleti utaztatásban tavaly közel kétszeres forgalmat bonyolítottak 2004-hez képest. Ez a fejlődési ütem az eddigi pozitív tapasztalatok alapján az idei évben is várható lesz. Természetesen az olyan jelentős események, mint a németországi futball-vb, is érezhetőek a forgalom növekedésén.
A kisgépes utaztatás iránti kereslet itthon most kezd kialakulni, nyilatkozta lapunknak a charter sales menedzser. Az üzletemberek egyre inkább ráébrednek arra, hogy időt és pénzt takaríthatnak meg maguk és vállalkozásuk számára, ha bérelt repülőgépet vesznek igénybe üzleti utazásaikhoz. Így nem kell a menetrendhez alkalmazkodni, zsúfolt, nemzetközi repülőtereken várakozni. Ehelyett a menetrend igazodik a megrendelő igényeihez, és a regionális repterek használatával még közelebb kerülhet a megrendelő üzleti partneréhez. Elmondása szerint az élénk kereslethez hozzájárult az is, hogy tavaly külön charterrészleget alakítottak a piacban rejlő lehetőségek kiaknázására. A magyar ügyfelek főként Európán belül utaznak, ritkábban érkezik kérés távolabbi úti célok iránt. Ezek az európai desztinációk általában két-három órás repülést jelentnek. Ezek közül jelentősebbek bizonyos németországi városok, de Románia, Lengyelország és Bulgária is a gyakori úti célok között van. Egyelőre a belföldi kisgépes utaztatás nem jellemző. Dorogi Zsuzsa szerint ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy az országon belül nincsenek igazán nagy távolságok. Bár a közúti útvonalhálózat viszonylagos fejletlensége miatt ez az igény akár nagyobb is lehetne, talán a fizetőképes kereslet hiányzik még.
A jövőre pozitívan tekintenek a Chapman Freeborn Air Market Kft.-nél, hiszen a tendencia évek óta pozitív. „Ehhez azonban szükség van arra, hogy a potenciális ügyfelekben felkeltsük az igényt, mert hazánkban most épp a fapados" a divat” – mondta el Dorogi Zsuzsa. Hozzátette, bíznak benne, hogy hamarosan egyre több üzletember és vállalkozás jön rá, hogy a reptereken való sorban állás, a késések hosszú távon nem kifizetődőek, és igenis pénzt takaríthatnak meg azzal, ha repülőgépet bérelnek, és csak annyi időt töltenek utazással, amennyi szükséges.
A Tensi Aviation Kft. 2005 óta látja el a világ egyik legnagyobb charterbróker cége, az Air Partner magyarországi képviseletét. Szolgáltatásait az ad hoc charter, a business jet és a cargo területen kínálja.
A hazai piacon leginkább az incentív csoportok, zenekarok és sportegyesületek utaztatására van kereslet, legtöbbször 50 fő fölött szállítják az utasokat, tudtuk meg Harmat Györgytől, az Air Partner sales menedzserétől. Habár a közelmúltban volt néhány Business Jet-eladásuk, a kisgépes üzleti gépek bérbeadása még nem számottevő a forgalmukban. Ez többek között adódhat abból is, hogy az ad hoc charter bérlése – különösen kisgépek esetén – jóval drágább a menetrend szerinti vagy a fapados járatoknál. Ráadásul a költségeket tovább növeli, ha üres láb is van az utaztatásban, ami egy-két napos tartózkodásnál még elkerülhető, de hoszszabb kint-tartózkodás esetén már nehezen megvalósítható. Bár az Air Partner, elismert világcég lévén, igény esetén bármilyen elvárásnak megfelelő kisgépet Magyarországra tud hozni, ennek ellenére valószínűleg először a hazai piacon néz körül, aki kisgépes üzleti utazást tervez, véli Harmat György.
A Káli Art Inn lett 2023-ban az Art is Business Díj Vállalati kategóriájának győztese. Tulajdonosai, a Molnár Júlia–Héjja Róbert házaspár, szívvel-lélekkel elkötelezett amellett, hogy ötvözze a vendéglátást a művészetek szenvedélyes támogatásával. A Káli Art Park kialakításával pedig olyan egyedülálló kiállítóhelyet hoztak létre, ahol a kortárs szobrászművészek bemutathatják és értékesíthetik alkotásaikat.
A tanulmányok szerint a fogyasztók több mint 90%-át befolyásolják az utazástervezésben az online platformokon posztolt értékelések, így nem meglepő, hogy az ágazat nagy harcot vív a hamis értékelésekkel, beleértve az indokolatlan rágalmazást és az érdemtelen túlértékelést egyaránt.
480 teniszpálya területével egyenlő fejlesztést tudhat maga mögött a Hunguest, ami történelmi léptékű, hiszen Magyarországon ilyen volumenű szállodaipari felújítás és szállodaépítés még nem zajlott
A beérkezett észrevételek értékelése után immár végleges a Gazdasági Versenyhivatal jelentése a hazai online szálláshely-közvetítési és szálláspiacon elvégzett gyorsított ágazati vizsgálatról. A Booking-botrányként elhíresült ügyben a hatóság több javaslatot is megfogalmazott a magyar fogyasztók és a hazai szállásadók védelme érdekében.
A téli időszakban is az egyik legfontosabb turisztikai motiváció az egészségturizmus, amely így Magyarország egyik legjelentősebb, négyévszakos turisztikai terméke. Azon vidéki települések, ahol a gyógy- és élményfürdő mellett magas színvonalú szolgáltatások is várják a vendégeket, ebben az időszakban az átlagosnál nagyobb forgalomra és magasabb foglaltságra számíthatnak.
A Kimpton Hotels, az Intercontinental Hotels Group luxus lifestyle márkája, amely világszerte több, mint 80 egységgel rendelkezik. A 2024 nyarán nyíló, Bem téren épülő, dunai panorámás patinás épület szintén ennek az izgalmas boutique brandnek ad majd otthont.
A vendéglátóipar mindig is élen járt az új technológiák bevezetésében a vendégélmény fokozása érdekében. A mobil bejelentkezéstől a személyre szabott szolgáltatásokig a szállodák folyamatosan innovatív módokat keresnek ügyfeleik kielégítésére. Az egyik technológia, amely forradalmasíthatja a vendéglátást, az a kiterjesztett valóság (AR).
A Hunguest Hotels megújult arculata elnyerte a Német Formatervezési Tanács által alapított German Design Award 2024 díjat a márkaidentitás kategóriában.
A BDPST Ingatlanfejlesztő egyik projektje, a Dorothea Hotel nyerte a Portfolio Property Awards díjátadóján az Év Hotelprojektje kategóriában járó elismerést kedden Budapesten. Az eseményen az év legkiemelkedőbb hazai teljesítményeit, megoldásait és fejlesztéseit bírálták.
