Az EasyJet diszkont-légitársaság tavaly november 30-án indította el kampányát, amelyben rátámadt az egyetlen magyar tulajdonú vetélytársára, a Wizz Airre, a Népszabadságban közzétett egyoldalas, úgynevezett összehasonlító reklámjával. A kampány célja a hirdetés szövege szerint az volt, hogy „kiderítse, a Wizz Air légitársaság a közelmúltban törölt-e járatokat, és ha igen, pontosan mennyit”. Azt senki sem gondolhatja, hogy egyik fapados légitársaság hirdetésben szeretne információkat kérni a másiktól. Az ilyen összehasonlító reklámoknak általában az a céljuk, hogy a hirdető saját portékáját próbálja minél előnyösebb színben feltüntetni a konkurens cég szolgáltatásaival szemben. Bár az EasyJet hirdetménye inkább egy közleményre, mint reklámra hasonlított, ez valószínűleg ebben az esetben is így volt.

Nyilatkozatháború

Az EasyJet reklámja lavinát indított el. A Wizz Air még ugyanazon a napon közleményt adott ki. Ebből kiderült: a Wizz Air úgy gondolja – vagy legalábbis azt állítja, hogy úgy gondolja –, hogy az EasyJet a hirdetéseivel inkább az ő malmára hajtja a vizet. A sajtóanyagban a Wizz Air válaszolt az EasyJet reklámjára, és azt írta, hogy a korábbi járattörlései „nem vagy csak csekély mértékben érintették az utasokat”. Az EasyJetnek azonban ez még nem volt elég. Másnap „Köszönjük a választ, Wizz Air, de nem ezt kérdeztük!” címmel közleményt adott ki. Ezen a napon egy harmadik versenytárs, a Sky Europe is úgy érezte, nem szabad kihagynia ezt a ziccert, és közleményében aggodalmát fejezte ki a Wizz Air problémái miatt, kiemelve, hogy ő maga viszont, köszöni szépen, jól van. A Wizz Air problémájából tehát igyekeztek minél többen hasznot húzni, aminek a Wizz Airre nézve beláthatatlan következményei lehetnek. A Wizz Air december 7-én bejelentette, hogy a bírósághoz fordul a számára „negatív kampány” miatt, valamint állásfoglalási kérelmet nyújtott be az Önszabályozó Reklám Testülethez (ÖRT), illetve a Magyar Reklámszövetség (MRSZ) Etikai Bizottságához. Lapzártánkig csak az ÖRT hozta meg döntését. A testület, miután meghallgatta mindkét fapados képviselőjét, elutasította a Wizz Air panaszát.

Az összehasonlító reklám

Gyakori tévhit, hogy összehasonlító reklámot tilos közzétenni. Ennek az az oka, hogy egészen 2001-ig ez az állítás igaz is volt, mivel szinte lehetetlen volt jogszerűen összevetni különféle termékeket. A reklámtörvényt azonban 2001-ben módosították, és azóta – bár szigorú alapelvek mellett –, de egyértelművé vált az összehasonlító reklámok szabályozása. A hirdetők azonban valamiért még mindig csak ritkán élnek ezzel a lehetőséggel. Összehasonlító reklámok általában kiélezett piaci helyzetben születnek, így nem csoda, hogy itthon főleg a telekommunikációs szektorban élnek a lehetőségével, többnyire úgy, hogy az a reklámtörvénynek is megfelel. Tavaly a magyar piacra lépett Tele2 például csak ár-összehasonlítással hirdette magát a kezdeti időkben. A Vodafone egy korábbi reklámfilmje nagy port kavart. Valamivel több mint két éve a mobilszolgáltató egy olyan tévéhirdetést készíttetett, amelyben az ablakon vezetékes telefonokat dobálnak ki az utcára az emberek. Ennek egyértelmű üzenete az volt, hogy lejárt a vezetékes szolgáltatók ideje, mert ma már mindenki mobiltelefont használ. Az ÖRT akkor úgy gondolta, hogy ez a reklám túlságosan durva volt, és ezért a kampány felfüggesztésére kérte a Vodafone-t. Pedig az angolszász országokban nem ritka a még ennél is durvább összehasonlítás, például a Coca-Cola és a Pepsi-Cola harcának egyik színterét mindig is a reklámok jelentették. A nyílt összehasonlításra egy jó példa a légitársaságok piacáról a Ryanair és a British Airways (BA) négy évvel ezelőtti esete. A Ryanair „Expensive BA…RDS” (bastards, gazemberek), illetve „Expensive BA” szövegű hirdetésekkel kommunikálta, hogy árai jóval kedvezőbbek, mint a BA-é. A reklám az európai célállomásokra indított járatok árait hasonlította össze, mint egy később bírósági döntésből kiderült, korrektül. A brit önszabályozó reklámtestület (Advertising Standards Alliance, ASA) azonban

A Wizz Air helyzete

A Malév volt felsővezetői által alapított fapados légitársaság gépei először júniusban szálltak fel Ferihegyről. A Wizz Airt egy év alatt hozta létre Váradi József, a Malév volt vezérigazgatója, és a Malévtól vele együtt távozott további öt vezető. A Wizz Air egyébként nem sokkal az EasyJet-közlemény után, december elején jutott friss tőkéhez az utolsó pillanatokban, hiszen felélte indulótőkéjét. Nem sokkal korábban arra kérte dolgozóit, hogy mondjanak le fizetésük 5 százalékáról, különben csődbe megy a cég – írta a Népszabadság. Váradi József vezérigazgató szerint a 25 millió eurós finanszírozási programnak köszönhetően a Wizz Air két évre elegendő tartalékkal rendelkezik, 2006-ban pedig nyereséget kell termelnie. A Portfolio.hu gazdasági portál szerint még a tél hátralévő részében eldőlhet, hogy a gyarapodó adósságállomány, az üzletpolitikai okokkal magyarázott gyakori járattörlések valóban egy újabb csődhelyzet előjelei-e, vagy egy később meghatározó szereplővé váló társaság életének kezdeti fázisában mutatkozó nehézségek.