A törvény végszavazásánál nem gyűlt össze a minősített többséghez szükséges szavazatszám. A tervezet mellett 160, ellene 105 képviselő szavazott, 22-en tartózkodtak. Elfogadásához minősített többségre, vagyis 204 voksra lett volna szükség.

A törvénytervezet korábban a szenátusban sem kapta meg a szükséges támogatást, és szövege számos olyan elemet tartalmazott, amely a román kormány úgynevezett Verespatak-törvénytervezetében is szerepelt. A kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) pártjai novemberben megállapodtak abban, hogy elvetik a kizárólag Verespatakról szóló tervezetet, de módosítják a bányászat általános előírásait Romániában, a szakbizottságokban kidolgozott tervezetük mégis elbukott a végszavazáson.

A szakbizottságban kidolgozott tervezet alapján a stratégiai ásványi kincsek esetében kiemelt fontosságú közhasznú projektnek lehetne nyilvánítani Romániában az olyan beruházásokat, amelyeknél az állam által megszerezhető haszon meghaladja a környezeti károk mértékét, azzal a feltétellel, hogy a kitermelés végeztével "helyreállítják" a környezetet.

Így a magántársaságok számára is közvetett lehetőség nyílna a bányászathoz szükséges terület kisajátítására. A kisajátítást továbbra is az állam végezné, de az ehhez szükséges pénzalap előteremtését magára vállalhatja a kitermelési licenc tulajdonosa.

A verespataki bányaprojekt ellenzői abban bíznak, hogy a tervezett kitermelés útjában álló ingatlanjaikat nem sajátíthatja ki egy magáncég, hiszen a magántulajdont az alkotmány védi.

A képviselőházi végszavazás idején kedden Bukarest több pontján és Kolozsváron is tüntettek a verespataki ciántechnológiás bányaprojekt ellenzői, akik szeptember óta rendszeresen demonstrálnak a beruházás ellen. Hétfőn a Greenpeace környezetvédő szervezet aktivistái csákányokkal hatoltak be a román parlament udvarára, jelképesen bányaterületté nyilvánítva a térséget, és elkezdtek "aranyat ásni", amíg a csendőrség el nem vitte őket.

A kanadai többségi tőkével alakult Rosia Montana Gold Corporation 15 éve vár jóváhagyásra Romániában, hogy Verespatakon megnyithassa Európa legnagyobb külszíni aranybányáját, ahol a település elpusztítása és több hegy kőzetének apróra zúzása révén ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.