Ezt az igyekezetet jelezte az a szakmai konferencia, amelyet a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület kezdeményezésére Galyatetőn tartottak. Köszöntőjében Varga Kálmán, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának igazgatója azt emelte ki, hogy a végvárak jeles és fontos helyszínei történelmünknek és értékei a nemzeti kultúránknak.

A konferencia középpontjában a Bükk és a Mátra találkozásánál, a Tarna-patak völgye felett emelkedő siroki barlangvár felújítása és turisztikai központtá fejlesztése szerepelt, ami – a tervek szerint – idén év végéig fejeződik be. A vár vagyonkezelője korábban eredményesen pályázott és nyert 320 millió forint támogatást az összesen 365 milliós fejlesztéshez. A támogatást az Európai Unió, valamit a magyar állam biztosítja.

A programról Báthory Gábor, a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának projektvezetője beszélt. Emlékeztetett, hogy a siroki vár feltehetőleg már a honfoglaláskor is lakott terület volt, és sziklaüregei sokaknak nyújtottak védelmet, biztonságot. Az 1960-as évek közepétől 1971- ig az alsó várat teljes egészében sikerült feltárni Kovács Bélának, az Egeri Dobó István Vármúzeum munkatársának vezetésével. Immár öt esztendeje pedig a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága a vár vagyonkezelője.

A siroki várban év végére virtuális régészeti tárat nyitnak, ahol a vár egykori fénykorát felidézve a török időszakból feltárt leleteket, valamint a polgári élet részeként szolgáló szobát, konyhát, valamint a korabeli hadfelszerelések raktárát mutatják be. Lesz kapunyitás felvonóhíddal és ágyúlövéssel, kosztümös figurákkal elevenítik meg a középkori várudvart, továbbá kilátóteraszt, a vár körül pedig geológiai sétautat alakítanak ki.

A várban régi mesterségeket keltenek életre, így rendszeresen kovács- és kőfaragó-bemutatókat tartanak, esténként fáklyás bolyongásokat ajánlanak. A színhely jó lehetőséget teremt arra is, hogy romantikus középkori esküvőket mutassanak be, esténként díszkivilágításban gyönyörködhetnek majd a vendégek.

Élményt kell kínálni!

A végvárak csak úgy lehetnek turisztikai látványosságok, ha élményt nyújtanak a turistáknak – hangsúlyozta Puczkó László, a Xellum Kft. ügyvezetője. – Ehhez pedig akkor juthatnak,ha az ismereteket egyszerűen, közérthető formában közvetítik feléjük, tehát szórakozást, kikapcsolódást jelentenek.

Az élmény kommunikálása tehát nélkülözhetetlen a várturizmusban is. Korunk modern turistái az internet napi használatával keresnek úti célokat – emlékeztetett Sziva Ivett, a Corvinus Egyetem oktatója, turisztikai tanácsadó. Kiemelte, hogy az online bevételek 44 százaléka a turizmusból származik, és az európai utazók 65 százaléka a weboldalakat böngészve keres úti célt. Sokan az intelligens mobiltelefonokat is felhasználják ehhez.

Magos Zoltán mesterszakács, a Mátra hírnöke a hazai turizmus szerepéről beszélt. Ebben a végvárak is fontos szerepet játszanak, ha élményekben gazdag programokat szerveznek. Javasolta, hogy egy-egy végvárban a kovácsműhely megelevenítését egészítsék ki a kenyérsütés fortélyainak bemutatásával. Mintaként említette a sümegi várat, ahol évente 130 ezer látogató fordul meg. Ehhez kapcsolódva a faluban hotelt és csárdát létesítettek, ahol középkori emlékeket idéznek fel, és különleges ételeket szolgálnak fel.

Márkát keres a Mátra

A mátrai várak fontos idegenforgalmi szerepet tölthetnek be a jövőben, különösen a nemrég felújított kisnánai és a még rekonstrukció alatt levő siroki vár – fejezte ki ebbéli reményét Kápolnai Nagy Ágnes, a Mátra Jövője Turisztikai Egyesület elnöke. A várak közelében levő falvakban szálláshelyeket és programokat kínálnak. Az egyesület fél évtizedes múltra tekint vissza, 82 taggal működik, és saját internetes honlapja van. A tagok főleg vállalkozók és civilszervezetek, amelyek közreműködnek a termékfejlesztésben és az értékesítésben, valamint marketingmunkát folytatnak. Ennek egyik jó példája, hogy tíz település közreműködésével tizenhárom helyszínen rendezik meg a mátrai múzeumok éjszakáját.

Ám a jövőre tekintve összefogással – más térségekhez hasonlóan – a Mátrában is valami különleges és jellemző márkát keresnek – utalt az elképzeléseikre az elnök. Ilyen jellegzetességként említette a hazai példák közül a mohácsi busójárást, a szombathelyi Savaria Karnevált vagy Nógrád megyében a bánki nyarat, illetve a gyöngyösi Gyöngy nemzetközi néptáncfesztivált.

Határon átnyúló partnerség

Felső-Magyarországon sok olyan végvárat találni, amely az elmúlt időszakban a szlovák határon átnyúló várakkal eredményes kapcsolatot alakított ki – mutatott rá ennek a jelentőségére Füzér polgármestere, Horváth Jenő.

A Felső-magyarországi Várak Egyesületének elnöke elmondta, hogy a 2003-ban létrejött egyesület tagjai közösen valósították meg az Északi Várak Útján kulturális útvonal nemzetközi fejlesztése – hálózatépítés című programot.

A pályázat keretében az egyesület fő partnere a szlovákiai Fülek vára volt, de további várral rendelkező települések is csatlakoztak hozzájuk: így Krasznahorka, Nagykövesd, Rozsnyó, Kassa, Szalánc, Nagykapos és Borsi.

Az egyesület részt vesz az úgynevezett Interreg IVC projekt kidolgozásában. Ez kiemelt turisztikai programként angol, német, olasz és lengyel várakkal tervez együttműködést.

Felújítások Hollókőtől Regécig

Horváth Jenő beszélt a Felső-Magyarországon jelenleg is tartó várfelújítási munkákról.

Megemlítette, hogy a füzéri várban helyreállítják a palotát, és kiállító-, illetve rendezvénytermet alakítanak ki. Boldogkőváralján a tetőszerkezetet újítják fel. Fejlesztéseket, helyreállításokat valósítanak meg a hollókői, a siroki, a regéci várban, Komlóskán pedig ásatásokat végeznek, Ónod várában elkészítették a felújítási terveket. Hosszas munkák után befejeződött be a sárospataki vár helyreállítása, amelyet jelenleg Észak-Magyarország legszebb felújított váraként mutatnak be.

Egri csillagok

Speciális helyzetben tevékenykedik az egri Dobó István Vármúzeum – hangsúlyozta Szécsényi Orsolya, az intézmény igazgatóhelyettese. A várban működik a múzeum, amelyhez az egykori kapitány, Dobó István neve, az 1552-es török ostrom és Gárdonyi Géza regénye, az Egri csillagok szorosan kapcsolódik.

Ezeket a hagyományokat igyekeznek hasznosítani a turisztikai attrakciókban. A történetek felelevenítésében az Egri Vitézlő Oskola tagjai vesznek részt. Másfél évtizede minden nyáron megrendezik a Végvári Vigasságok fesztivált, amelyhez haditorna-bemutatók, XVI. századi zenék és táncok kapcsolódnak. Megújult a Civil Csillagok programsorozat, amely a várakhoz, az erődítményekhez kapcsolódó katonai hagyományőrző csapatok minősítője.

Minden évben október 17-én az 1552-es viadal emlékére tartják az egri vár napját. Ekkor koszorúzzák meg a hírneves kapitány, Dobó István síremlékét.

A diákokkal való együttműködést is fontosnak tartják. Így az általános iskolák 6. osztályos tanulóinak rendszeresen tartanak vetélkedőt az Egri Csillagokról. Múzeumpedagógiai foglalkozásokra is várják az érintetteket, és nyaranta vártábort szerveznek.

Tervezik az egri vár titkos föld alatti rendszerének bemutatását. Színházi teret is kialakítanak a falak között, a Dobó utca felől pedig várfalsétány várja a látogatókat. A Szép-bástyát zarándokhellyé alakítják.