1., Aldi
A német diszkontlánc idén áprilisban lépett a magyar piacra, de még meg sem jelent, antikommunikációs stratégiájával máris keményen beszólt a sajtónak. Miközben ennek állítólagos oka az volt, hogy az árak alacsonyan tartása érdekében a vezetőség nem, vagy legalábbis minimális mértékben költ kommunikációra, azóta az öt legnagyobb reklámköltéssel bíró márka egyike lett hazánkban. Hirdetései mindenesetre alig lépnek túl az élelmiszerüzletekre amúgy is jellemző siralmas „hirdetményeken”, a termékfotókat és árakat felvonultató szórólap-típusú köztéri és nyomtatott felületeken. Reklámfilmmel is próbálkoztak, kár volt.
Kreatívügynökség: Strobl+Strobl (A)
Médiaügynökség: MC Media Company
{video|id=610}
2., Provident
Ugyan idén márciusban – sokadszorra – ismét felmerült, hogy törvényileg maximalizálni kellene az irracionálisan magas hitelkamatokat, a Provident továbbra is 242-437%-os uzsorakamattal kínálja gyors, készpénzben nyújtott kölcsönét. A korábbiakhoz képest semmit sem változtak a „kizsákmányolást” népszerűsítő reklámjai sem, amikben a rendezett környezetben élő tökéletes műcsalád új hűtőszekrényt, számítógépet vagy akármit szeretne. A negédes ügynök azonnal ott terem, és mindenféle mellébeszélést, szimbólumokat, utalást mellőzve átnyújtja a mosolygó arcoknak a bankjegy-köteget. A giccsbe öntött hülyének nézés örök példája.
3., K&H
A K&H Bank a Providenttel ellentétben, de többi szektortársához hasonlóan inkább a pénzügyi szolgáltatások szimbolikus bemutatására, valamint az érzelmi kötődés és az azonosíthatóságra helyezi a hangsúlyt a kommunikációjában. A bank idei kampányaiban a tánc tematikát vitte tovább, és bár a „Kicsi kamat, kicsi tánc” kampány bronz Effie-díjat nyert, talán nem mi vagyunk az egyetlenek, akiknek az agyára mennek a Jamiroquaira ugráló, színes nyilas Surda-sapkás táncosok. A Figyelő, a Weber Shandwick és a Szonda Ipsos közös kutatása szerint a reklámfogyasztók körében is ezek a legkevésbé népszerűek a ma futó bankreklámok közül – az OTP filmjei után.
Kreatívügynökség: Addiction
Médiaügynökség: OMD Hungary
4., Twinner 88
A főleg Dániában gyártott és Magyarországon csomagolt rágógumikat forgalmazó Twinner édességei tavaly jelentek meg a hazai piacon. A cég egyrészt egyedi ízű vagy töltött rágókat forgalmaz, másrészt a konkurenciáéhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékeit pozícionálja igen alacsony árszintre. Fő márkája az ajánlott fogyasztói árat nevében foglaló Twinner 88 termékcsalád, aminek reklámfilmje elcsépelt, gyenge szójátékra, a „drága”, „édes” szavak kétértelműségére épít. Főszereplője az első ránézésre párnának tűnő rágó mellett egy olyan nyávogós szőke nő, akitől még az is elriad, akit érdekelne a termék. Képileg és dramaturgiailag is szegényes, idegesítő. A hasonlóan szójátékon alapuló rádiószpotról nem is beszélve.
Kreatívügynökség: CreAction
Médiaügynökség: Maximize
5., Visegrádi
A nagyon megöregedett Christopher Lambert szerepeltetése a Visegrádi ásványvíz idei reklámszpotjában nem volt egy jó húzás a márkatulajdonos Pet Pack részéről. Imázsépítés szempontjából épp a kívánttal ellenkező hatást ért el, üzenete épp attól vált hiteltelenné, hogy egy megvénült, gyenge alakítású, megmosolyogtató akcentussal beszélő Hegylakó képviseli a halhatatlan és legyőzhetetlen erőt. A sztori érthetetlen, a termék és a főhős kapcsolata soványka, a képi kivitelezés sivár. Nem szerettük.
Kreatívügynökség: New Balance
{video|id=634}
Szerkesztőségi különdíj:
Volksbank
Attól, hogy egy márka olyan trendi dolgokat vet be a hirdetéseiben, mint a gerillamarketing vagy a blog, még nem lesz jó. A Volksbank átlátszóan, feltűnően és unalmasan hétköznapi családja, a Benkő család blogja és a hozzá kapcsolódó hirdetések igénytelen kivitelezésűek, rossz tartalmúak és nyelvezetűek, gyenge poénokkal. Egyszerűen teljesen gagyi. Lehet, hogy ez a koncepció, hogy minél természetesebbnek hasson a dolog, de ettől még senki nem fogja szeretni. Sőt.
