Bormustra az egri Piacz téren

Négy híres borvidék (a mátrai, az egri, a bükkaljai és a Tokaj-hegyaljai) összefogott, s a borászok a vidék legszebb történelmi háttere előtt, az egri Piacz (Dobó) téren évente felverik borkóstolósátraikat. Augusztus második hétvégéjén – immár hagyományosan – a gyümölcsös, könnyű fehértől a testes vörösön át a nemes aszúborig a legjobbakat ízlelhetik meg az idelátogatók. Az idén is 20-25 borászat 200- 250 féle válogatott nedűjét öntögették a poharakba, miközben a színpadról szólt a talpalávaló. Idei újdonság volt a fröccskóstoló és az Európai Borlovagrend Egri Bikavér Széke új borlovagok avatási ceremóniája. (Az Egri Bormíves Céhet érte az a megtiszteltetés, hogy az Európai Borlovagrend soraiba felvételt nyert). A szemerkélő eső se tudta eloszlatni a jó hangulatot: Nagy Imre, a város polgármestere a rendezvényben a régiós összefogást és a civil kezdeményezést méltatta. Galla Gábor, a Magyar Turizmus Zrt. vezérigazgatója a „Nagy Ízutazás 2006” kiemelt rendezvényeként köszöntötte a Bormustrát. Jelentős hazai és nemzetközi sikereket érnek el az itteni borászok. 1995-ben Thummerer Vilmos, 1998-ban Gál Tibor, 2001-ben Szepsy István, 2003-ban Árvay János, 2005-ben pedig Vincze Béla nyerte el a megtisztelő „Az év borásza” címet. Az idei Bordeaux- i Challenge International du Vin versenyen a régió borvidékei 23 érmet nyertek.

Főszezonban új, garantált pinceprogramon vehetnek részt a városba látogatók. A hangulatos kisvonat hat pincét, (állomást) érintve jár körbe. A kisvonat felkanyarodik a várba is; a bástyákról a minőségi bort kortyolgatva a kivilágított esti városképben lehet gyönyörködni. A barangoló, mint többnyire minden bor-rendezvény, a Szépasszony-völgyében végződik.

Jó bornak is kell a cégér

A borok királyát és a királyok borát többször is ünnepli a tokaji borvidék. Júliusban Tarcalon, szeptemberben Tokajban rendeznek bornapokat. Az igazi csúcs azonban az októberi Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok: ez a legnagyobb szabású borászati rendezvény, amely során a borvidék valamennyi települése és jelentős borászata bemutatkozik. A rendezvény csúcspontja a nagy tömegeket megmozgató szüreti felvonulás. Csatlakozik hozzá Sárospatak, ahol az idén már hetedik alkalommal rendeznek bornapokat.

Vigadnak a Mátraalján is: Nagyrédén, Gyöngyösön, Kisnánán, Visontán, Abasáron, Domoszlón egymást követik a szüreti ünnepek. Miskolc sem marad ki a sorból, hiszen „az Avas Miskolcnak bokrétás kalapja, ezer pincéje a miskolciak kedélyének forrása” – írták 1929-ben. Idén a város megalapította a „Miskolc városa bora” címet, amelyre csak a bükki és a Tokaj-hegyaljai borvidéken termesztett borok pályázhatnak.

Várakban és falusi portákon

Legyen szó akár ritka ínyencségekről, a tokaji aszúval könnyített libamájhabról, a tokaji muskotályos mártással felszolgált fügével töltött csirkemellről, az alsóhámori csárdában felszolgált mandulás pisztrángról vagy várakban kínált középkori vadas lakomákról, akár jóféle falusi dínom-dánomról, Észak-Magyarország bármivel tud szolgálni.

Amíg az idő engedi, egymást követik a várjátékok (Hollókő, Kisnána, Diósgyőr). A Bükki Vadas-Boros Napok helyszíne is a festői környezetben fekvő Diósgyőri Vár, amely az uralkodók kedvelt vadászkastélya volt. A bükki hagyományokat felelevenítő szeptemberi szezonzáró program vadételek gasztronómiai bemutatójával, bor- és mustkóstoltatással, játékos versenyekkel, bemutatókkal, koncertekkel várja a vendégeket.

A kis falvakban egyedi ízekkel, szokásokkal találkozhatunk. Kötetlen szórakozást kínálnak például a „cserépi hétvégék”. Augusztus első és második hétvégéjén a cserépfalviak lovas-, bor- és gasztronómiai versenyeket, rendezvényeket szerveznek. „Étek a kemencéből, itóka a kancsóból, kóstolók a Gazdaház udvarán” – hirdetik Cserépfalván. Egyszerű, de jóízű étkek kerülnek a bor mellé. Indul a pince-, borés nótatúra, este karámbálon ropják a táncot. A Nótaarénában zsíros kenyér a boralapozó, de rendszeresek a komolyabb főzőversenyek, például az erdőben frissen szedett gombából.

Biolekvár-lelőhely a susinkás falu, Noszvaj. (A „susinka” jelző helybéli tájszólásban az aszalt gyümölcsöt jelenti.) A noszvaji szilvalekvár és az aszalt szilva ma keresett, ízletes és egészséges csemege, tartósítószer nélkül is éveken át őrzi minőségét, nem tartalmaz hozzáadott cukrot. Az augusztus végén megrendezett Szilvanap helyszíne a Noszvaji Gazdaház, ahol a szilvalekvárfőzés tudományának bemutatása mellett folklórprogramok is szórakoztatják a látogatókat. Mivel Noszvaj egyike azoknak a falvaknak az országban, ahol az egy főre jutó kemencék száma a legnagyobb, szeptemberi rendezvényük fő attrakciója a kemencében sütés. A környékbeli településekről és Noszvajról benevező csapatok a kemencében előállítható ételek készítésében mérhetik öszsze tudásukat. A szőlőtermesztés és borászat területére is elkalandoznak (bortúra, mustkóstoló, borlopózóverseny), és különböző szórakoztató programokat is kínálnak a vendégeknek. Aki nem kóstolta még a szánkótalpon főzött szüreti húsoskáposztát, a kemencében sült rétest, kalácsot és túrós-ízes lepényt, kihagyott egy élményt az életéből.

A jó palócok és a tót atyafiak

A határmenti régió ízeit a környező népek gasztronómiája is gazdagítja. Szeptember 9- én Vanyarc község Haluskovy-fesztivállal ünnepel; főszereplő a szlovák eredetű sztrapacska. A programon haluskafőző-verseny, folklórműsor, gyermekműsor, haluskás rigmusok versenye, Haluska nevűek találkozója szerepel. A programot „haluskaszaggató-táncház” zárja. A rendezvény során kézműves kirakodóvásár, háztáji piac sok finomsággal, kézműves foglalkozás, játszóház, sétakocsizás, könyvvásár várja az érdeklődőket.

A jellegzetes népművészetüket és konyhaművészetüket megőrző palócok földjén a burgonyából, káposztából, babból készült ételek dominálnak.

Kedveltek a kelt, burgonyás tészták, valamint a rétesek is. Már az étkek elnevezése is ízes: a tócsni, a ganca, a görhe újra kezd ismertté és keresetté válni, nem szólva a zöldbabbal, gombával, tejfölös habarással bolondított palóc gulyásról. A kazári, a mezőkövesdi, a hollókői népviselet egymással vetekedő szépsége, a szőttesek, hímzések és a népi kismesterségek eleven hagyományai adják a vonzó hátteret.

Több palóc település hozta létre a palóc utat, melynek „nagyrendezvénye” a szeptember 16-án immár harmadszor jelentkező Magyar Ízek-Magyar Színek gasztronómiai és gyümölcsfesztivál, amelyet a gyönyörű kozárdi Alma-völgyben rendeznek. (2006 januárjában az EU bécsi turisztikai kongresszusán Kozárdot és térségét európai ökoturisztikai célpontnak jelölték). Ezen a napon népzenei és néptáncműsorok, vidéki szakácsmesterek, helyi élelmiszereket kínáló gazdák és környékbeli kézművesek fogadják a turistákat. A fesztiválok közötti időben gyümölcsszedés, lovaglás, horgászat és vadászat, erdei séták, télen pedig mangalica-disznótorok csalogatják a vendégeket. Mezőkövesden a híres matyó lakodalomban sem sajnálják az ételt s a jó bort a vendégektől. De meg lehet tanulni itt a mézeskalácssütés fortélyait is, ki-ki hazaviheti saját műremekét a program végén. A budapesti Kempinski Szálló Bistro Jardin éttermében augusztusban matyóföldi ételek is szerepelnek az étlapon.

Gastroland Nógrádban?

Hamarosan Brüsszelben tárgyalnak a Szob és Ipolydamásd között tervezett Gastroland nevû élménypark-beruházásról a pénzügyi és szakmai szervezetek – nyilatkozta a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség (MNGSZ) médiabizottságának elnöke, Kelemen Tamás. A tervek szerint európai összefogással valósulhat meg a határokon átnyúló projekt. A jelenlegi elképzelések szerint a rendelkezésre álló 300 hektáros területen 35 ország építi majd fel az eredeti, csak nemzetére jellemzõ, természeti környezetbe tervezett vendéglõjét, fogadóját és egyéb gasztronómiai létesítményét. Magyarország egy tipikus magyar csárdát alakít ki. A gasztronómia mellett számos, a pihenést, a sportolást és szórakoztatást biztosító létesítmény is épülhet, több 500-1200 szobás szálloda, 20 szobás panzió és legalább két óriáskaszinó építése is szerepel a tervek között. Emellett még multiplex mozik, gyógyfürdõ, téli-nyári sípálya, jachtkikötõ is üzemelhet, valamint a konferenciaturizmusra is összpontosítanának. A 2010-es átadásra a fõbb attrakciók várhatóan elkészülnek. Az 500 milliárd forintos projekt többnyire magánbefektetõk beruházásaiból, illetve lehívható uniós támogatásból valósulhat meg, a térség önkormányzatainak aktív szerepvállalásával. Alapvetõ infrastrukturális beruházásoknál nélkülözhetetlen az állam szerepvállalása is.