Mint azt elöljáróban Vantara Gyula polgármestertől megtudtuk, a Csabagyöngye szőlő ugyanolyan nevezetessége lehet a városnak, mint a Csabai kolbász. Ez ugyanis a legkorábban érő szőlőfajta a világon, minden évben ebből készül az év első bora. A szőlőt az 1800-as évek végén Stark Adolf nemesítette Békéscsabán, és egy évtizeden belül megszervezte a nemzetközi forgalmazást is. A magoncokért a szó szoros értelmében sorban álltak a megrendelők. Értékét Mathiász János korabeli szőlőnemesítő is elismerte, katalógusában még Stark magonca néven említette.
- A békéscsabai közgyűlés 2010 májusában döntött arról, hogy Csabagyöngye ültetvényt létesít kéthektáros területen, Békéscsabán, a Kenderföldeken. A terveknek megfelelően a telepítés első üteme 2011 őszén, második üteme 2012 tavaszán valósult meg – emlékeztetett a polgármester hozzátéve, hogy a cél elsősorban a hagyomány- és értékőrzés volt.
- Az ültetvényen megközelítőleg 60 százalékban Csabagyöngye 40 százalékban egyéb bor- és csemegeszőlők teremnek majd, így késő őszig folyamatosan tarthat a szüret. Az elsőre jövő év nyarán számíthatunk – hallhattuk Hanó Miklóstól. Az alpolgármester hozzátette: a tervek szerint idén ősszel további 6 ezer négyzetméteres területen régi, magyar gyümölcsfajtákat termő fákat is elültetnek itt. Az így kialakított mintakertben tanösvény is lesz, melyen képek, szöveges anyagok segítségével ismerkedhetnek az érdeklődők a különféle fajtákkal. Az ültetvény terméséből szőlőpálinka készül, ami a kolbász mellett városunk új, emblematikus terméke lehet. E mellett a gyönyörű környezetben elhelyezkedő kertben a későbbiekben csoportokat is fogadhatnak, a tervek szerint egy épülettel is gazdagodik majd a terület, s egyfajta génbankként is szolgálhat az ültetvény az őshonos, magyar fajták megmentését szolgálva.