A helyi termék a 123/2009. (IX. 17.) FVM rendelet értelmében „helyben előállított, helyben honos vagy helyben megtermelt alapanyagból hagyományos, illetve az adott térségre jellemző technológiával, eljárással készült nem nagyüzemi termék, vagy gyáripari technológiával, eljárással készült, mikro- vagy kisvállalkozás által előállított, feldolgozott termék”.

A helyi termékeket jelölő védjegyek három csoportba sorolhatók: helyi, országos, uniós. Helyi védjegy lehet akár település vagy tájegység is. Országos védjegyek közé tartoznak a Nemzeti Parki Termékek, valamint a Hagyományok Ízek Régiók (HÍR). Európai Uniós elismerések lehetnek: Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM), Oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), Hagyományos Különleges Termék (HKT). A különböző védjegyeket ábrákkal együtt a „Helyi Termék 2015” program keretében találhatják meg az érdeklődők, melyben a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Művelődési Intézet, a NÉBIH, valamint a NAK is közreműködött.

Az új szabály leírja azt is, hogy mi a közétkeztetési rövid ellátási lánc, és ki minősül az élelmiszer ellátási láncban köztes szereplőnek, az ajánlatkérőnek pedig feltételként kell előírnia, hogy a beszerzett termékek összértékének legalább 60%-a közétkeztetési rövid ellátási láncban beszerzett termékekből, illetve a helyi élelmiszer termékekből származik 2022. január 1-jétől. 2023. január 1-jétől ez a szám már minimum 80%-ra változik, a legalacsonyabb ár szempontját pedig nem alkalmazhatja az ajánlatkérő egyedüli értékelési szempontként a kiválasztáskor.

A nyertes ajánlattevő köteles lesz majd a nyomonkövetési dokumentációjából adatot szolgáltatni külön jogszabály szerint elektronikusan a NÉBIH és a Nemzeti Népegészségügyi Központ részére, melyből a hatóság információs rendszert hoz létre.

A rendelet elérhető a Magyar Közlöny 2020. évi 292. számában.