A zöldség már alapjáraton is dúskál a C vitaminhoz, béta-karotinhoz és tiaminhoz (B vitamin) hasonló, áldásos egészségügyi hatással járó összetevőkben, természetes állapotában azonban csak annyit állít elő belőlük, amennyire saját magának szüksége van.

Yarin Livneh, a Jeruzsálemi Héber Egyetem diákja a projektje során az ezen komponensek megtermelését és felhalmozását szabályozó géneket „vette kezelésbe”.

Livneh szerint a kutatásban eszközölt módosítások csak leheletfinomak, és inkább „génszerkesztésnek”, mintsem „génmanipulációnak” tekinthetők. Bárminek is nevezzük, a salátában megtermelt C-vitamin mennyiségét 800, a béta-karotinét pedig 70 százalékkal sikerült feljebb tornászni a technológiával.

Az izraeli tudós a globális piacon rejlő kereskedelmi lehetőségeket illetően meglehetősen optimista. A 2020 elején hivatalosan is lezárult Brexitet követően az Egyesült Királyság például már jóváhagyta a génszerkesztett növényekre vonatkozó szántóföldi vizsgálatokat, Japánban pedig egy CRISPR-rel megbütykölt paradicsom már az élelmiszerpiacon is elérhetővé vált.

Livneh szerint mindez azt jelzi, hogy nem az USA az egyetlen ország, amely nem zárkózik el a génszerkesztett termények felkarolása elől, és a tudós azt gyanítja, hogy világszerte a technológia elfogadottsága a jövőben csak növekedni fog.