A dohányzási tilalom betartását január elseje óta ellenőrzi az ÁNTSZ, de bírságot a három hónapos türelmi idő alatt nem szabhatott ki. Április elseje óta viszont a szabályszegést magánszemélyeknél 50 ezer forintig, intézményeknél 2,5 millió forintig terjedő bírsággal büntethetik a népegészségügyi szakigazgatási szervek. 
    Az ÁNTSZ közleménye szerint a türelmi időszak végétől június végéig a közegészségügyi felügyelők országszerte 16.693 ellenőrzést végeztek, és ebben az időszakban 116 esetben volt szükség hatósági intézkedésre.
    Az elmúlt három hónap tapasztalatai azt mutatják, hogy folyamatosan javul a helyzet "a tulajdonosok, üzemeltetők és az állampolgárok is megértették a nemdohányzók védelméről szóló szabályozás fontosságát, és alapvetően jogkövető magatartást tanúsítanak" - hangsúlyozták. Hozzátették: a türelmi időszakban ezer ellenőrzésre csaknem ötven kifogás jutott, júniusban viszont ugyanennyi vizsgálatra vetítve már csak két-három problémás esetet találtak.
    Az ellenőrzéseket a megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveinek kistérségi intézetei végzik. Arányaiban a legtöbb szabálytalanságot - az összes kifogás 32 százalékát - a szórakoztató, vendéglátó-ipari egységekben találták. A büntetés-végrehajtási intézmények, a pszichiátriai intézetek, az egészségügyi szolgáltatók és a közösségi közlekedési eszközök ellenőrzése alapján viszont csak elvétve volt szükség intézkedésre - fejtette ki az ÁNTSZ.
    Közleményükben arra is kitértek: a fejlett országokban, így Magyarországon is, a dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok. A tüdőrákban elhunytak száma alapján Magyarország világelső, ennek a betegségnek pedig "90 százaléka a dohányzás számlájára írandó" - emelték ki. Ennek ellenére a magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, a nők és a férfiak napi átlagos cigarettafogyasztása is az uniós átlag feletti. A passzív dohányzás jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, ennek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos eleme - hangsúlyozta közleményében az ÁNTSZ.