Nem publikusak annak az átfogó összehasonlító vizsgálatnak a részletei, amelyet nemrég rendelt el Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter a hazai és külföldi kiskereskedelemben kapható azonos élelmiszerek ellenőrzésére – közölte az agrárszektor.hu-val az FM. Így egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a vizsgálat pontosan mely élelmiszerekre terjed ki.
Mostanáig csupán azt derült ki, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) körülbelül 100 termék összehasonlító és érzékszervi analízisét kezdte meg. A tárca tájékoztatása szerint majd a vizsgálatok eredményeiről kívánnak részleteket közölni, várhatóan március második felében.
Mint ismert, a minisztérium a mostani átfogó vizsgálatot egy korábbi – 2014-ben elvégzett – Nébih-ellenőrzés nyomán rendelte el, amely az elmúlt hetekben újra nyilvánosságot kapott. A hivatal az akkori teszten 24 féle azonos márkajelzésű élelmiszert vásárolt Magyarországon és Ausztriában is működő kereskedelmi láncok üzleteiben, és azt állapította meg, hogy a legtöbb esetben minőségbeli és összetételbeli különbségek vannak a magyar fogyasztók kárára.
A Nébih ugyanakkor az agrárszektor.hu-nak azt is megerősítette, hogy a vizsgált minták élelmiszerbiztonsági kockázatot nem vetettek fel és az ellenőrzött termékek megfeleltek a csomagoláson feltüntetett jelöléseknek is.Ezért a hivatal a vizsgálat nyomán nem indított eljárásokat, illetve szankciókat sem állapított meg.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanakkor a 24-termékes Nébih-ellenőrzésre hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a multinacionális cégek „élelmiszeripari szemetet” hoznak Magyarországra, és a Földművelésügyi Minisztérium is állást foglalt a „kettős mérce” ellen. A tárca ezzel párhuzamosan indította el a 100 termékre kiterjedő, átfogó vizsgálatot, amely azt hivatott kideríteni, hogy a magyar fogyasztók számára hátrányos megkülönböztetés ma is fennáll-e.
Bár e vizsgálat még javában tart, Orbán Viktor miniszterelnök a V4-ek múlt heti varsói csúcstalálkozóján újból azt szögezte le, hogy kettős mérce érvényesül az Európai Unió piacán. Ebből a szempontból másodrendűeknek minősülnek Közép-Európa állampolgárai – tette hozzá.
