A tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken az idén átlagos termésre, mintegy 300 ezer mázsa szőlőre számítanak a szőlészek, borászok, aszútermésre ugyanakkor most sincs kilátás - mondta Marcinkó Ferenc, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa elnöke.
A szőlő érése mindenütt előrehaladott volt már szeptember közepére, ezért a szüret 2-3 héttel korábban megkezdődött és ma is gyors ütemben tart, várhatóan október elejére be is fejeződik - mondta a hegyközségi tanács elnöke. A nagy meleg miatt a savtartalom rohamosan csökkent, a szüret korai időpontjának meghatározásában ennek jelentős szerepe volt - jegyezte meg.
Aszúszemekre idén sem lehet számítani - csakúgy, mint az elmúlt három évben -, és ha ez így megy tovább, akkor később hiány lehet aszúborból. Marcinkó Ferenc szerint a 2012-es évjáratot ugyanakkor szép száraz és édes borok jellemzik majd.
A történelmi borvidék legnagyobb szőlőfelvásárló cége, az állami tulajdonban lévő Tokaj Kereskedőház Zrt. az idén valamivel több mint 100 ezer mázsa szőlőt vesz meg a termelőktől, minderre mintegy egymilliárd forintot költ - mondta Kiss István vezérigazgató.
A hagyományos szőlőfajták - furmint, hárslevelű - kilójáért minőségtől függően 90-130 forintot fizetnek, a felvásárlási ár 10-30 százalékkal magasabb, mint az elmúlt évben.
Jó minőségű, de az átlagosnál 25-30 százalékkal kevesebb szőlő termett az idén a villányi borvidéken, ahol október elején fejeződnek be a szüreti munkák. A gazdák már a későn érő cabernet franc és a cabernet sauvignon fajtákat szedik, s a szüret néhány helytől eltekintve nem tart tovább október első napjainál - mondta Nagy Gergely, a Villányi Borvidék Hegyközségi Tanácsának titkára az MTI érdeklődésére.
Hozzátette: a borvidéken a szőlő mennyisége általában meghaladja a 70 mázsát hektáronként, idén azonban csak 55-60 mázsa gyümölcs termett, amely a téli és tavaszi fagyokkal, a jégkárral, valamint az ültetvényeket sújtó aszályos időjárással magyarázható. A szőlő minősége jó, a must cukorfoka magas, és úgy tűnik, a savtartalom is kedvező lesz a borokban - közölte.
Nagy Gergely kifejtette: a 2.650 hektár területű borvidéken mintegy másfél ezren foglalkoznak szőlőtermesztéssel, pincéikből 80 százalékban vörös-, 20 százalékban fehérborok kerülnek a fogyasztók asztalára. Az idei villányi borokkal kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy az előjelek kedvezőek, úgy tűnik, a minőségük jó lesz.
A szekszárdi borvidéken az aszály miatt mintegy 30 százalékkal kevesebb, de jó minőségű szőlő termett. A szekszárdi hegyközség tájékoztatása szerint a 2.500 hektáros történelmi borvidék 80-90 százalékán már befejeződött a szüret, jelenleg a cabernet fajtákat és a kékfrankost szedik.
Pálos Miklós, a Twickel Szőlőbirtok szőlészeti vezetője az MTI-nek elmondta: a szokásos 100 mázsa helyett hektáronként 70 mázsa szőlő termett, a kényszerérés ellenére azonban jó évjárat ígérkezik. A szőlő cukorfoka a kadarka esetében 19-es, a kékfrankos és a merlot esetében bőven 20 fok felett van - tette hozzá.
Bodri István, a szekszárdi hegyközség elnöke arról számolt be, hogy a szeptemberi csapadék növelte a szőlő létartalmát. Elmondta: a szőlő cukortartalma a tavalyihoz hasonlóan fajtától függően 20 és 23 fok között alakul.
A hegyközségi elnök szerint emelkedett a szőlő ára, ami idén nettó 100-140 forint között van kilogrammjáért. Megjegyezte: az alföldi fagykárok miatt nagyobb igény van a szőlőre, mint tavaly.
A hegyközség adatai szerint a borvidéken 2012. augusztusban 95.997 hektoliternyi óborkészletet tartottak nyilván, ami mintegy háromezer hektoliterrel volt kevesebb az egy évvel korábbinál.
Kevés, de kiváló minőségű szőlő termett az idén az egri borvidéken; a száraz meleg időjárás miatt a szokásos szeptember közepéhez képest mintegy két héttel korábban, szeptember végére befejeződik a szüret - tájékoztatta az Egri Hegyközségi Tanács hegybírája az MTI-t. Miközben a beérett szőlő mennyisége még a tavalyinál is mintegy 20 százalékkal kevesebb, addig a termés átlagos mustcukorfoka 19,5-es, ami meghaladja meg egy átlagos évjáratét - közölte Tarsoly József.
Elmondta: a termésátlag a tavalyi hektáronkénti 70 mázsával szemben 50-60 mázsa, viszont még a magasabb savtartalmú szőlőfajták mustcukorfoka is eléri a 17-18-as értéket, a muskotályos fajtáknál pedig a 20-at is meghaladja. Ugyanakkor a felvásárlói árak nem nőttek a termés csökkenésének arányában. A muskotályos fajtákat kilónként 130 forintért, az egyéb fehér szőlőket 120 forintért, a kékszőlőket pedig 120-125 forintért viszik a felvásárlók; ez 10 százalékkal magasabb ár, mint az elmúlt évben.
A kékfrankos szürete már folyik a soproni borvidéken, így a hónap utolsó, október első napjaiban már a présbe kerülnek az utolsó szemek - közölte Taschner István hegybíró.
Elmondta: mennyiségre és minőségre is jó a termés, amelyet más tájaktól eltérően nem az aszály, hanem a nyáron érkezett jég sújtott. Kőszeg környékének 400 hektár szőlője ezt megúszta, de a két soproni hegyközség 1.450 hektárjából 250-300 hektárnyi szőlőterületet ért jégverés, amely az érintett területeken a termés negyedét-ötödét vitte el. A korábbi években megszokott 17-tel szemben most 18 fokos a must, ami jó minőséget ígér.
A pannonhalmi borvidéken a tavalyihoz hasonlóan erős közepes volt a termett szőlő mennyisége, a minőség pedig – különösen az olaszrizling, a rajnai és a tramini esetében – kiugróan jó. Hangyál Balázs hegyközségi titkár elmondta: a száraz időjárás miatt alacsonyabb a szőlő létartalma.

A tavalyinál kevesebb, de hasonlóan jó minőségű szőlő termett a móri borvidéken; a szüret a száraz és meleg időjárás miatt két héttel korábban kezdődött és szeptember végére befejeződik - mondta el az MTI-nek a Móri Hegyközségi Tanács elnöke.

Varga Máté közölte: kizárólag a késői szüretelésű, aszúborhoz vagy jégborhoz a tőkén hagyott fürtöket nem szedték még le. Hangsúlyozta, sem a téli, sem a tavaszi fagykár nem érintette jelentősen a borvidéket. A termésmennyiség a tavalyinak 85 százaléka lett. A minőség jónak-kiválónak mondható.
Az etyeki hegyközség hegybírója, Orosz Gyula szerint az etyek-budai borvidéken hasonló lesz az évjárat, mint a tavalyi volt. A szüretet a nagy szárazság és a meleg miatt augusztus elején elkezdték, és már be is fejezték.

Elmondta, a mennyiség a korai fajtáknál kicsit nagyobb, a kései szüretelésűeknél kicsit kisebb lett, mint 2011-ben. Összességében hektáronként 8-9 tonna szőlő termett. A cukorfok valamivel alacsonyabb a szokottnál.
A minőség kapcsán kiemelte, az idei év a testes boroknak nem kedvezett. Könnyű, zamatos és illatos borok lesznek a jellemzők.
"Életemben eddig 43 szüretet vittem végig, de ilyen gyorsan sohasem kellett végezni a fürtök leszedésével" - mondta el az 560 hektáron gazdálkodó Hilltop Neszmély főborásza az MTI-nek.
Kamocsay Ákos hozzátette: ültetvényeiken olyan a fajtaszerkezet, hogy egymás után lehet szüretelni, normális esetben augusztus 20-ától november elejéig. Idén már augusztus 10-én leszüretelték az Irsai Olivért és szeptember utolsó napjáig a vörös fajtákkal is teljesen végeznek. A cukorfok már nem emelkedett, a savak pedig elkezdtek csökkenni a szőlőben.
A főborász elmondta: az idei szőlőmennyiség hasonló a tavalyihoz, és a minőség is megfelelő ahhoz, hogy a Hilltop Neszmély helyt tudjon állni legfontosabb piacán, Angliában, ahol évente 6 millió palack bort értékesít.
Az ország 70 ezer hektáros szőlőültetvényeiből 24-25 ezer hektár esik az öt megyét érintő csongrádi, hajós-bajai, valamint kunsági borvidék területeit magában foglaló Duna Borrégióra, ahol a februári, majd az azt követő tavaszi fagy után az aszály következtében a 2011-es évhez viszonyítva katasztrofális a veszteség - mondta Szőke Sándor, a Duna Borrégió Szőlészek Borászok Egyesületének elnöke az MTI-nek.
Szőke Sándor szerint az előzetes becslések alapján a tavalyi terméshez viszonyítva 60 százalékos a veszteség. A kiskunhalasi borász komoly problémának nevezte, hogy egyes területeken a szőlőből kinyert must is csak a normális érték 50 százalékát éri el. A szőlőárat nagyon jónak nevezte, de a termelők összességében nem járnak jól. A bor minősége viszont kitűnő lehet, mert a cukorkoncentráció nagyon magas. Hozzátette: minden jel arra mutat, hogy a termés jó, semmilyen károsodás, fertőzés nem érte a fagyok és az aszály után még megmaradt termést.
Reménykeltőnek nevezte, hogy jelentős szőlőtelepítés folyik a borrégióban, de még jó ideig import borra lesz szükség. A Duna Borrégió legnagyobb részén a szüret döntően befejeződött. Ilyen korai szüret még nem volt, mert sokan korábban leszedték a szőlőt, hogy legyen leve - fűzte hozzá Szőke Sándor.