Mint írják, a 2023-as évre vonatkozó helyzetjelentésből megismerhető többek közt a vendéglátó üzletek számának alakulása, a vendéglátóhelyi forgalom volumenváltozása, valamint a foglalkoztatási és kereseti adatok, továbbá a vendéglátóhelyi szolgáltatásokra érvényes ÁFA-kulcsok is európai összehasonlításban.

2023 végén a vendéglátóhelyek száma kevesebb mint 45 ezer volt, amely az egy évvel korábbihoz képest 2,0 ezerrel, 2019-hez viszonyítva pedig 6,4 ezerrel csökkent.

A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma 2,2 ezerrel fogyott, miközben a munkahelyi vendéglátóhelyeké 150-nel gyarapodott egy év alatt.

Az üzletbezárások leginkább az éttermeket, büféket és gyorséttermeket, valamint az italüzleteket, kávézókat és zenés-táncos szórakozóhelyeket érintették.

A vendéglátóhelyek száma 2019–2023 között Budapesten és minden vármegyében csökkent, leginkább Békésben és a fővárosban (19, illetve 17%-kal).

Az előzetes adatok alapján 2023-ban a vendéglátó üzletek forgalma (folyó áron 2326 milliárd forint) összehasonlító áron az egy évvel korábbihoz képest 1,8, a 2019. évinél 5,3%-kal volt alacsonyabb. A vendéglátóhelyi forgalom 90%-át adó kereskedelmi vendéglátás volumene 6,4%-kal elmaradt, a járvány előtti, 2019. évitől, a munkahelyi vendéglátásé viszont 5,2%-kal meghaladta azt.

A 2022-es szatellitszámlák alapján

a turizmusban foglalkoztatottak száma közel 400 ezer főt tett ki, mintegy harmaduk a vendéglátásban dolgozott.

2023-ban a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén 179,5 ezer főt foglalkoztattak, 2022-höz képest 2,4 ezerrel, a járvány előtti, 2019. évihez (193,4 ezer) viszonyítva 13,9 ezerrel volt kevesebb. A gazdasági nehézségek hatására az üres álláshelyek száma és aránya valamelyest mérséklődött, ezzel a munkaerőhiány is enyhült az ágazatban. A vendéglátás területén a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 339 ezer forint (nettó 225 ezer forint) volt 2023-ban, amely 17%-kal nőtt az előző évihez képest. Ugyanakkor a vendéglátásban dolgozók átlagkeresete továbbra is az egyik legalacsonyabb, nem éri el a nemzetgazdasági átlag 60%-át.

Magyarországon a vendéglátásra érvényes (5%-os) ÁFA-kulcs az Európai Unióban a második, a turizmusfejlesztési hozzájárulással együtt pedig a harmadik legalacsonyabb, derül ki még az egész évet átfogó jelentésből.