Sok tudományos és féltudományos írás jelent meg arról, hogy a jó, minőségi bornak milyen pozitív hatása van az emberi egészségre. Sokan azonban azt feltételezték, hogy csak a borászok szeretnék így népszerűsíteni az italt.

A Budapesti Corvinus Egyetem borászati tanszékén évek óta tanulmányozzák a bor alkotórészeit és az emberi egészségre gyakorolt hatásaikat. Janky Ferenc nyugalmazott egyetemi docens, a téma szakértője a Hajnal-táj csütörtöki adásában elmondta, a borban az orvostudomány által meghatározott, egészségre ható vegyületeket vizsgálják. Az italban lévő ezen anyagok vagy a betegségek megelőzésében vagy a gyógyításában játszhatnak szerepet, tehát nem városi legenda, hogy a bor jót tehet az egészségnek.

Azzal a közvélekedéssel kapcsolatban, hogy korlátozott mennyiségben különösen a vörösbor alkalmas az egészség megőrzésére, mert az emberi szervezet számára jótékony vegyületek vannak benne – például jelentős mennyiségű, antioxidáns hatású flavonoid, illetve rezveratrol – a szakember megjegyezte, a fehérborokban is megtalálhatók ezek az anyagok csak kisebb mennyiségben. Ez azt jelenti, hogy ha valaki fehérborral akarja elérni ugyanazt a gyógyító hatást, akkor másfélszer annyit kell fogyasztania belőle, mint vörösborból.

Hasznos anyagok széles tárháza

Janky Ferenc elmondta, a rezveratrol, illetve a fenolos vegyületek, polifenolok mellett nagyon sok egyéb hasznos anyag van a borban, úgymint több mikroelem, a sejtlégzést szabályozó kálium iónok, az izomlazulást előidéző magnéziumión. Egészségre veszélyes anyagok szintén találhatóak az italban, például a biogén aminok, például a gyulladási folyamatokban részt vevő hisztamin.

A vizsgálat kiterjedt a régi magyar fajtákra is, így a kéknyelű, juhfark, hárslevelű furmint és pintes borra. A Corvinus borászati tanszéke és a badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet többéves közös vizsgálata kimutatta, minden egyes hazai fajtában vannak olyan hasznos anyagok, amelyek extrém magas értékben fordulnak elő benne. Például a kéknyelűben igen sok a kálium, az olaszrizlingben a magnézium, a pintesben a szelén, a túlérett botritiszes szőlőkből pedig nagy mennyiségű szerotonin kerül a borba. Utóbbi összetevő arról ismeretes, hogy boldogságérzetet kelt, mivel részt vesz az idegpályákon az átvitelek szabályozásában.

A docens szerint már az ókori görögök is három fő jellemzőjét ragadták meg az italnak: a bor mint élelmiszer, energiaforrás, mint gyógyszer és mint méreg. Utóbbira a legjobb példa a szőlőből erjesztett italban lévő alkohol, amely sejt- és idegméregként is terheli a szervezetet, ha nagy mennyiségben fogyasztja az ember.
Janky Ferenc azt is kifejtette, a bor élvezeti cikk is, főként a gasztronómia részeként tekintve. A pozitív hatásokat tekintve pedig a mérték a kulcskérdés. Kis adagban a borral elfogyasztott szesznek is nagyon jó hatása lehet. Az absztinensek általában hamarabb halnak meg, mint a mértékletes alkoholfogyasztók.

Tudományosan megállapított, hogy napi fél deci bor egyáltalán nem árt az egészségnek, sőt, kedvezően befolyásolja. Az ideális mennyiség testsúlytól, vérmennyiségtől függ, lehetséges, hogy némelyeknél eléri a napi másfél-két decit is.

Az is lényeges, hogy ezt a boradagot étkezéskor, kiegészítőként kell fogyasztani. Ha az italt kellemes társaságban fogyasztja az ember, akkor az egyszerű biokémiai pozitívumok mellett a borozás további jótékony eredője lehet a jótékony pszichés hatás – mondta el a docens a Kossuth Rádióban.