Az Airbnb 2008 augusztusában indult, nemrégiben ünnepelhette fennállásának tizedik évfordulóját. A rendszer eredetileg kiváló fórumot jelentett magánszemélyeknek, hogy az online felület segítségével könnyen és egyszerűen, a megszokott kiadási áraknál jóval drágábban tudják kiadni lakásukat vagy akár egy-egy szobájukat hosszabb vagy rövidebb időre. Az alapgondolat a megosztásra épülő, „sharing economy” kitűnő példája volt, mára azonban rengeteg profi, alapvetően kiadásból élő cég is ezen keresztül hirdeti ingatlanjait, így a kínálat hatalmasra duzzadt.

Jelenleg több mint ötmillió lakás található meg a rendszerben, indulása óta több mint 300 millió vendég fogadását regisztrálták a világ 191 országának 81 ezer városában. Mára, az indulás után tíz évvel egy adott 2018. augusztusi hétvégén akár 3,5 millió vendéget is regisztrálhatnak Airbnb-s szállásokon világszerte.

Az EU hagyományosan erős a fogyasztóvédelem területén, ahol nagyon szigorú uniós előírások biztosítják az európaiak megfelelő tájékoztatását és jogaik érvényesítését. Az Európai Bizottság és az uniós fogyasztóvédelmi hatóságok most ilyen szempontból vizsgálták meg és találták ellentétesnek az előírásokkal az Airbnb gyakorlatát. Vizsgálatuk alapján az Airbnb árainak jelenlegi bemutatása és számos feltétele nem felel meg a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelvnek, a tisztességtelen szerződési feltételekről szóló irányelvnek, valamint a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról szóló rendeletnek.

Szabálytalannak találták például azt, hogy a szálláshelyek foglalásánál az Airbnb nem jelzi előre egyértelműen a bérlés teljes árát: a bérlésnél felmerülő egyéb kötelező szolgáltatási díjak – mint például a takarítás vagy az Airbnb-nek fizetendő díj – csak később jelennek meg az oldalon. Ezt módosítani kell a cégnek, ha pedig nem lehetséges előre kiszámítani a végső árat, akkor is egyértelműen tájékoztatni kell a fogyasztót a további díjakról. Jelenleg nem egyértelmű, hogy a kínált lakások magán- vagy hivatásos vendéglátóhoz tartoznak – ezt is egyértelműen meg kell jelölni foglalásnál (mivel a két esetre eltérő fogyasztóvédelmi szabályok érvényesek). Tisztességes szabályok szerint kell eljárni például akkor, ha a tulajdonos lemondja a szállásadást – a vizsgálat ezt sem találta megfelelőnek.

Emellett az Airbnb-nek több helyen módosítania kell általános szerződési feltételein, amely most számos helyen sérti az uniós polgárok jogait. Például a szerződés Airbnb általi megszüntetését egyértelműen kell szabályozni, azt el kell magyarázni, és nem lehet megfosztani a fogyasztókat a megfelelő kártérítéshez vagy a jogorvoslathoz való jogtól. Mindezek mellett az Airbnb-nek egy online vitarendezési platformra mutató, könnyen hozzáférhető linket is biztosítania kell a weboldalán.

Érdekes, hogy a fogyasztók nem megfelelő tájékoztatása miatt a magyar Gazdasági és Versenyhivatal már támadta az Airbnb-t: éppen azt kritizálta, hogy a cég nem a teljes árakat tünteti fel a kereséseknél. Az eljárás 2018 júniusában azzal zárult, hogy az Airbnb vállalta, hogy 120 napon belül megváltoztatja gyakorlatát magyar nyelvű oldalán. A kereséseknél a dátumok megadásánál a teljes árat tünteti fel, illetve a keresési dátum megadása nélkül tájékoztatást kap a szálláskereső, hogy a fizetendő díjba még milyen pluszköltségek számítanak majd bele. Ugyanezek a kritikák szerepeltek a közös, uniós felszólításban is, úgyhogy várhatóan ugyanolyan megoldással szolgál majd a cég, mint a magyar esetben.

Az uniós elvárásokra augusztus végéig kell reagálnia az Airbnb-nek, így hamarosan valószínűleg hallunk róla, hogyan kíván megfelelni az előírásoknak a cég.