Bécsben a nemzetközileg jegyzett nevet viselő hotelekben a napi profit – fix díjak előtti jövedelemként kifejezve (IBFC) – csaknem kétharmadára, 9,8-ra esett kiadható szobánként. Prágában nagyjából megfeleződött a profit, Amszterdamban pedig 45,2 százalékkal csökkent. Az egyetlen város, ahol a kutatás nem mért kétszámjegyű profit-visszaesést, az Hamburg. 2008 januárja óta Prágában és Bécsben is nőtt a kínálat. A bécsi piacon legalább 2 ezer felső kategóriás szállodai szoba jelent meg, a prágain pedig legalább 800. Közben ráadásul jelentős visszaesés játszódott le a két város küldőpiacain – Németországban, az Egyesült Királyságban és az USA-ban -, és ez a két tényező együtt vezetett a rossz eredményekhez – mondta Jonathan Langston, a TRI Hospitality Consulting ügyvezető igazgatója. A bécsi eredményeket az is rontotta, hogy az ottani szállodai szegmensben hagyományosan magasak a munkaerő költségei: 8,3 százalékponttal növekedve a teljes forgalom 55,5 százalékát tették ki. „A szállodai szegmensben elérhető árbevétel főleg Ausztriában zuhant, ahol szigorúak a munkaüggyel kapcsolatos törvények és magas az életszínvonal.” – mondta Langston. Jóllehet Németország hasonló cipőben jár, Berlinben és Hamburgban sikerült a fizetések arányát csökkenteni. Párizsban és Londonban körülbelül azonos mértékben esett vissza a foglaltság és a nyereség. Előbbi 3,3 százalékponttal 70 százalékra csökkent Londonban és 3,5 százalékkal 69,3 százalékra Párizsban. A profit 20,6 százalékkal esett vissza Párizsban és 21,5 százalékkal Londonban. Mivel azonban a brit fővárosban nagyobb kedvezményeket adtak, ott az átlagos szobaár 8,4 százalékkal csökkent, míg Párizsban csak 3,7 százalékkal. Ebből az is következett, hogy London elveszítette, Párizs pedig átvette a „legjövedelmezőbb város” címet.