A nemzetközi turizmus többször bizonyította már, hogy rendkívül érzékeny a rossz hírekre, de gyorsan is felejt. A New York-i ikertornyok leomlását követően is meglehetősen gyorsan visszatért a bizalom a légiközlekedésbe. Igaz, mindez szokatlan, új biztonsági intézkedésekkel párosult, amik azóta is velünk élnek. Azt pedig még inkább megszoktuk, hogy elfogadható áron lényegében akárhova eljuthatunk. Ahogy 2001. szeptember 11-e után szigorú biztonsági eljárások léptek életbe a reptereken, ugyanúgy jöhetnek most szokatlan és kezdetben kényelmetlennek tűnő lépések a határpontokon, a szállodákban és általában a társas együttlét bármely színterén. A kérdés az, hogy az átmeneti időszakban milyen intézkedéseknek kell megfelelniük a turistáknak és a szolgáltatóknak egyaránt.

Más szektorok példáját látva a nagy összeomlást új válsággyakorlatok kialakulása követi, majd jön a poszt-COVID időszakra történő átállás, amiben az egyik legfontosabb kérdés, hogy a válságban kialakult gyakorlatokból mit érdemes hosszabb távon fenntartani. Fontos megjegyezni, hogy a válság eltérő módon és mértékben érintette a gazdaság különböző szegmenseit. A szálloda- és vendéglátóiparnak komoly kihívásokkal kellett megküzdeni az új normalitáshoz való alkalmazkodás érdekében, míg más szektorok – például az online kereskedelmi ágazat – akár profitálhattak is a kialakult helyzetből. Látható, hogy Európa országai, köztük a legnépszerűbb nyári desztinációk is fokozatosan nyitják meg a határaikat a turisták előtt, ami arra enged következtetni, hogy a szállodaipar szereplőinek is sikerült olyan protokollokat kidolgozniuk, amelyek lehetővé teszik nagyobb számú turista fogadását is.

A poszt-COVID időszak alatt a szállodaiparban nagy valószínűséggel eltűnnek vagy nagyban átalakulnak a shared-experience alapú szolgáltatások, mint az all inclusive ellátás, vagy a svédasztalos étkeztetés. Előfordulhat, hogy a büféasztalos ellátás marad, de az ételeket a személyzet tagjai szedik tányérra a vendégeknek, így csökkentve a fertőzés lehetőségét. Az is valószínű, hogy a szállodai éttermi menük rövidebbek, egyszerűbbek lesznek. Az újraindulás legnagyobb vesztesei kezdetben az étel-ital szolgáltatások lehetnek, itt várhatók a legjelentősebb bevételkiesések és költségcsökkentések. A higiénia még inkább előtérbe kerül, hiszen már nem elég azt üzenni, hogy a szálloda tiszta – ez eddig is alapelvárás volt a szálláshelyekkel szemben – , azt is hozzá kell tenni, hogy vírusmentes. Ez pedig nagy különbség. A hangsúly a minél "érintésmentesebb" vendégélményre fog áthelyeződni. előnyt élvezhetnek azok a szálláshelyek, ahol például lehetőség van online elvégezni a be- és a kijelentkezést, elkerülve a recepción felgyülemlő tömeget. 

Megnőhet a szállodaláncok és a multinacionális higiéniai, egészségügyi termékeket, szolgáltatásokat értékesítő vállalatok közötti együttműködés. Ezekben az együttműködésekben előtérbe kerülhetnek a már ismert márkák. Továbbá újfajta, a kórokozók terjesztését minimálisra csökkentő anyagokból készülő ágyneműk, törölközők alkalmazása terjedhet el. Az új higiéniai, szobatakarítási protokollok bevezetése mellett a szállodák technológiai fejlettsége és a személyzet megfelelő kommunikációs és szakmai átképzése is elengedhetetlen lesz az új normákhoz történő alkalmazkodásban. A maszkhasználat következtében a személyzetnek meg kell tanulnia “szemmel mosolyogni”. Megjelenhetnek olyan már idejétmúlttá váló pozíciók, mint a liftkezelő, és új megoldások várhatók a szobaszervíz, valamint a minibár szolgáltatásokat érintően is. A szállodák és a vendégek közötti előzetes kommunikáció felértékelődik (pl.: vendégek online “körbevezetése”, vagy a higiénia intézkedések bemutatása). Fontos lesz a közösségi terek hatékony kihasználása is: háttérbe szorulhatnak a klasszikus tárgyalók vagy rendezvénytermek, míg jelentősen megnő a rugalmasan alakítható, tágas közösségi helyek szerepe, ahol a social distancing elvei szerint lehet rendezvényeket – esküvőket, élőzenei bemutatókat, divatbemutatókat – tartani.

A szállodák, gazdaságos működésük fenntartása érdekében nem tudják az áraikat drasztikusan csökkenteni. A vendégcsalogató árajánlatok helyett várhatóan hűségprogramokkal vagy rugalmas foglalási és lemondási feltételekkel fognak kedvet csinálni a szobafoglaláshoz, vagyis olyan lépésekkel, amelyek csökkentik hosszabb távú bevételüket, de növelik a cash flow-t, valamint az utazók elköteleződését is. Jelenlegi helyzet és kilábalás Az STR adatai szerint áprilisban a szállodák 76 százaléka zárva tartott Európában, és a legtöbb országban a szállodafoglaltság egy számjegyű értéket mutatott. Ugyanakkor az intézkedések enyhítésével párhuzamosan május végére a legtöbb európai országban újra kinyithattak a szállodák és a belföldi turizmus is elindulhatott. Ennek ellenére az európai szobafoglaltsági mutató június közepén átlagosan 21 százalékos volt. 

Forrás: STR COVID-19 webinar - Europe hotel performance analysis, 2020. június 18.

​Nyilvános iparági adatok szerint az előre foglalások Európa nagyvárosaiban még a 20 százalékot sem érik el az elkövetkezendő 3 hónapra. A lemondások aránya még mindig sokkal nagyobb, mint az új foglalásoké. Az elkövetkezendő időszakban nagyobb foglaltságra számíthatunk elsősorban az üdülőhelyeken, mint a nagyvárosokban. Az olyan népszerű nyári üdülőhelyeken, mint a Balti-tenger partján Németországban és egyes dél-francia régiók hoteleiben 50%, illetve 40%-os foglaltságot mértek június közepén. Ezzel szemben a főként külföldi vendégekre építő európai nagyvárosok, mint Párizs, Bécs vagy Brüsszel, nem érték el a 12 százalékos foglaltsági szintet ugyanebben az időszakban. A járványügyi előírások betartása és a kereslet lassabb ütemű visszatérése miatt a szállodáknak a korábbi éveknél jóval alacsonyabb szobafoglaltsági szintek mellett kell megoldani a gazdaságos működés fenntartását, ami sok szálláshely számára nagy kihívást fog jelenteni.

A járvány elleni küzdelemben több hónappal előbb járó Kína példája némi útmutatást jelenthet a nemzetközi turizmus számára. Kínában a korlátozások csökkentését követően a szállodaipar lassú növekedést mutatott, áprilisban már gyorsult a növekedés, és a kínai Munka Ünnepének hetén az átlagos foglaltsági mutató már elérte az 50 százalékot. Május végére az átlagos szobafoglaltság 47 százalék volt, ami a visszatérő belföldi szabadidős turisták mellett az egyre inkább megjelenő belföldi üzleti utazóknak is köszönhető. Helyi becslések szerint Kínában a vidéki szállodák nyáron visszatérhetnek a tavalyi foglaltsági szintre, ugyanakkor a city hoteleknek erre nincs esélyük, amíg a hivatásturizmus nem áll helyre a világban, és nem kezdődnek újra a nemzetközi üzleti utazások, konferenciák, kiállítások.

Az Egyesült Államokban gyorsabban kezd helyreállni a szállodaipar, mint Európában. Május 30-ra az átlagfoglaltság megközelítette a 41 százalékot, ami nagyban köszönhető a május 25-i állami ünnepnek (Memorial Day), valamint a SpaceX űrhajó kilövésének is: a Kennedy Űrközpont mellett fekvő Titusville-ben a foglaltsági adatok elérték a 80 százalékos telítettségi szintet. A szálláshelyek foglaltsága árkategóriánként is eltérő. A budget kategóriába eső szálláshelyeken az átlagfoglaltság 47 százalék, míg a luxus szegmensben mindössze 25 százalékvolt az Egyesült Államokban. Ez erősíti azt az általános feltételezést, hogy az idősebb, magasabb jövedelmű turistákra specializálódott szolgáltatók lassabban térhetnek vissza a korábban tapasztalt szintre, mint azok, akik a mobilisabb, a járványtól kevésbé tartó fiatalabb, alacsonyabb jövedelmű utazókra tekintenek első számú célcsoportként.