A változás általában kedvezően érintheti a hazánkba irányuló turistaforgalmat, különösen az olyan országokból (pl. Kína, Oroszország, India), amelyek lakóinak eddig az európai körutazáshoz külön magyar és schengeni vízumot kellett igényelniük.
A fenti időpontban az Európai Unió 2004-ben csatlakozott tíz új tagja közül Ciprus kivételével mindegyik (Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia) belép a schengeni övezetbe. Ciprus, továbbá az idén év elején felvett Bulgária és Románia nem teljesíti a csatlakozáshoz szükséges feltételeket, így ezen országok határain megmarad az ellenőrzés. Hazánkban a határellenőrzés megszűnése nyugati és északi határainkon együtt jár egy másik fontos változással, összeolvad a határőrség a rendőrséggel. A hivatalos álláspont szerint a szervezeti átalakításra azért van szükség, mert a magyar határőrségnek megfelelő szervezet nem jellemző Európában, többnyire a határőrizetet és -ellenőrzést a rendőrség vagy a csendőrség végzi. A testület 2008. január 1-jétől beolvad a Magyar Köztársaság rendőrségébe.
Ellenőrzés helyett igazoltatás
Az Egyesült Királyság és Írország fenntartja önálló határ-ellenőrzési rendszerét, míg Dánia dönthet csatlakozásáról. A később csatlakozó országok számára kötelező a schengeni szabályok átvétele. Nincs útlevélvizsgálat Andorra, a Feröerszigetek, Grönland, Monaco (kivéve kikötők) San Marino és a Vatikán határainál sem. Bizonyos biztonsági intézkedések azonban továbbra is megmaradnak: járőrök igazoltathatnak egy 20 kilométer széles határmenti sávban, az EU-n kívülre nyitott repülőtereken, kikötőkben és pályaudvarokon, a biztonsági ellenőrzések a repülőtereken beszálláskor szintén változatlanok maradtak, valamint kiskorú gyermekeknek a térség elhagyásához engedélyre van szükségük. Sőt, a közrend veszélybe kerülése esetén az érintett tagállam átmenetileg akár vissza is állíthatja a rendszeres igazoltatást a határokon. Az EU-n kívüli, közös listán szereplő országok állampolgárainak három hónapnál rövidebb tartózkodást engedélyező vízumot kell kérniük attól az országtól, amelyen keresztül belépnek a schengeni térségbe. Minden tagországnak jogában áll egy általa problémásnak vélt országot felvetetni a közös listára. A vízum tulajdonosa három napon belül köteles „belépési nyilatkozatot” tenni azokban a tagországokban, amelyek területére lép, vagy a határon, vagy a tagország valamelyik rendőrségi hivatalában. A menedékjogért folyamodók kérelmét az az ország intézi, amelyen keresztül ezek a személyek az EU területére kívánnak lépni.
Az övezethez tartozó tagországok az Europol keretében összehangolják a kábítószer, a tiltott kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni akcióikat. A Schengeni Információs Rendszerhez (Schengen Information System) minden tagállamnak csatlakoznia kell. Arról azonban szabadon dönthetnek, milyen szempontok alapján milyen adatokat, személyeket tesznek fel a körözési vagy tiltólistára, így Magyarországnak is létre kellett hoznia saját adatbázisát, és hozzákapcsolni a rendszerhez.
Hármas egység
2007. december 21. után Magyarország szárazföldi és vízi határai három különböző kategóriába tartoznak majd: Ukrajna, Szerbia és Horvátország felé a magyar határ az Európai Unió külső határa lesz, és teljes egészében a „Schengen-szabvány” szerint kell a személyek ki- és beléptetését elvégezni, az ukrajnai és a szerbiai belépőknek egységes Schengen-vízummal kell rendelkezniük. A horvátok ugyan nem EUtagok, de állampolgáraik továbbra is személyi igazolvánnyal jöhetnek hozzánk, csak egy betétlapot szükséges a határon lepecsételtetniük, és kétmegállós lesz az ellenőrzés. A kishatárforgalmi megállapodás értelmében Kárpátaljáról könnyített feltételekkel utazhatnak Magyarországra a határtól legfeljebb 50 kilométerre élők. A kishatárforgalmi engedély 20 euróba kerül majd, és több évre is igényelhető. Ukrajna többi részéről is 35 eurós vízummal lehet majd Magyarországra utazni, és e díjfizetés alól is van mentesség a nyugdíjasok, diákok, újságírók számára. Ha életbe lép az Európai Unió és Szerbia közötti vízumkönnyítési megállapodás, akkor a szerb állampolgároknak is 35 eurót kell majd fizetniük az engedélyért. Mivel Románia már európai uniós tag, de még nem tartozik a schengeni övezethez, határán könnyített EU-határellenőrzés működik, amely a mostani osztrák–magyar határellenőrzéshez hasonlítható. Azaz marad a vízummentesség, továbbá egymegállós ellenőrzés lesz. A romániai állampolgárok (ahogy más EU-polgárok is) gyorsított eljárás mellett (de továbbra is útlevél vagy személyi igazolvány felmutatásával) jöhetnek át Magyarországra. A Romániából beutazó harmadik országbeli állampolgárokat azonban teljes körű „Schengen-vizsgálatnak” kell alávetni. Az MTI kérdésére Berta Krisztina, a Külügyminisztérium Konzuli Főosztályának főosztályvezetője kifejtette: „A magyarok számára a legkedvezőbb változás a szlovén, az osztrák és a szlovák határokon történik, ahol megszűnik a személyforgalom ellenőrzése. Kezdetben azonban Ausztriában fokozott közúti ellenőrzésekre kell számítani a határ menti térségben. Azonban elég lesz a személyi igazolványt felmutatni” – mondta a főosztályvezető. Ausztria a jövő évi futball Eb idejére felmondja a határellenőrzés megszüntetését.
Nemzeti vízum
„A nemzeti vízum továbbra is megmarad a határon túli magyaroknak, amellyel fél éven belül három hónapig szabadon lehet utazni a schengeni térségben” – mondta Berta Krisztina. A januárban bevezetett nemzeti vízum célja az volt, hogy akik Ukrajnából, Romániából, Szer-biából vagy Horvátországból (nem csak a magyar nemzetiségűek) rendszeresen rokonlátogatásra érkeznek Magyarországra, vagy itt szándékoznak tartózkodni, öt évre érvényes ingyenes vízumot igényelhetnek. A statisztikák szerint jelenleg alig 1553 személy tartózkodik nemzeti vízummal Magyarországon, aminek oka a szigorú feltételekben keresendő. A kérelemhez bizonyítani kell, hogy a látogató rendelkezik kellő anyagi háttérrel, és van hol laknia, továbbá érvényes egészségbiztosítás is szükséges. Sem munkavállalás, sem felsőfokú tanulmányok, sem kutatói tevékenység nem engedélyezett, így inkább a rokonokhoz érkező gyermekek és nyugdíjasok veszik igénybe ezt a lehetőséget.
Dicséretek és kritikák
Monica den Boer, a holland rendőrakadémia dékánja a The Economistnak adott interjújában azt vetítette előre, hogy a mostani csatlakozás éppoly zökkenőmentes lesz, mint amilyen Olaszország és Görögország csatlakozása volt néhány évvel ezelőtt. A szakértőnek inkább a 2010–11-ben csatlakozó Bulgáriával és Romániával szemben vannak fenntartásai, mivel hatalmasak a bérszínvonalbeli különbségek a két ország és az EU többi tagállama között, gyakori a korrupció, így a határőrök megvesztegetése is. Carlos Coelho portugál néppárti politikus jelentésében részletesen elemzi a Schengenhez csatlakozó államok készültségét. Magyarországgal kapcsolatban megállapítja: „Az ország számára komoly kihívás lehet, hogy a Schengen-övezet leendő közép-keleti határának 15 százalékáért lesz felelős.” A jelentéstevő elismerően szól a magyar határigazgatásról, a dolgozók szaktudásáról és a légi határok őrzéséről. A rendőrségi együttműködést és a nemzetközi információcserét a Hegyeshalom- Nickelsdorf közös határállomáson példásnak tartja. Az SIS-rendszer alkalmazásával sincsenek gondok. Coelho kritikával illeti azonban a magyar vízumkérelmek elbírálásának gyakorlatát, mivel ritka a személyes interjú, és alacsony az elutasítottak aránya.
Árkon-bokron át
A schengeni rendszer újdonsága lesz, hogy a schengeni övezet irányába bárhol – tehát nem kizárólag a hivatalos határátkelőhelyeken – átléphetjük a határokat, akár két falu között, a mezőn is. Felmerül persze a kérdés, hogyan tudunk átkelni az adott esetben sáros ösvényeken, elhagyott, régen használt utakon. Garamhegyi Ábel, a Közlekedési Minisztérium államtitkára az Országgyűlésben nem tudott választ adni arra a kérdésre, tervezik-e megépíteni a schengeni országok határmenti településeihez vezető közutakat. Nincs elfogadott terv arra vonatkozóan, ezeket a – gyakran elhanyagolt, évtizedek óta nem használt – átkelési lehetőségeket mikor és miből építenék ki.
Vincze Zoltán, Hegyeshalom polgármestere korántsem lelkes. Nekik már az EU-csatlakozás is rosszul jött. A nagyközség nyolcvan éve határtelepülés, annak minden előnyével és hátrányával. Húsz év alatt lélekszáma megduplázódott, határőrök, vámosok, speditőrök, pénzváltók és utazási irodák költöztek ide. Már az uniós csatlakozással megszűnt egy seregnyi munkahely, a schengeni változások következtében viszont a falu teljesen elveszti eddigi feladatait. Az utazók többsége ezentúl megállás nélkül folytatja útját. A hegyeshalmi képviselő-testület állást is foglalt amellett, hogy ne bontsák le a határátkelőt, maradjon egy kis létszámú ellenőrző pont, amely szükség esetén aktivizálható. Orodán Sándor, a határőrség szóvivője szerint azonban miután a magyar-osztrák határ megszűnik schengeni határ lenni, itt semmiféle ellenőrzés nem lesz, és a határátkelőhelyeket vagy elbontják, vagy más funkciót kapnak. A határátkelők egyébként a Vám- és Pénzügyőrség tulajdonába tartoznak, amely dönthet az esetleges funkcióváltásról is. Arra a kérdésre, hogyan fogják végezni a turisztikai adatgyűjtést (határátlépők száma, nemzetisége) a megszűnő határokon, a határőrség szóvivője kifejtette, mivel semmiféle regisztráció nem történik, ilyen fajta adatgyűjtés nem lesz lehetséges.
Légterek
A légi közlekedésben március 29-től nyílnak meg a belső határok. A Ferihegyi repülőtér már egy ideje Schengen-kompatibilis, így az új határátlépési szabályok nem igényelnek pluszráfordítást. Szollár Domokos, a Ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport (BA) Zrt. szóvivője elmondta: „Március végétől a 2A terminálra közlekedik az összes schengeni országból érkező vagy oda induló járat. Ezen a terminálon útlevél-ellenőrzés már nem lesz, az utasoknak csak a biztonsági ellenőrzésen kell átesniük. Az 1-es terminálon pedig egy üvegfallal választják majd el a schengeni és nem schengeni járatok utasait.” A Ferihegy 1 és 2 terminál közötti vagy a Ferihegy 1- en belüli átszálláshoz átutazóvízumot kell kérni. Jelenleg a ferihegyi forgalom 51,3 százaléka schengeni országból érkezik.
Jogi háttér
A mindössze 425 fős luxemburgi bortermelő település, Schengen neve a róla elnevezett egyezményről került a térképre és a történelemkönyvek címlapjára. 1985. június 14-én a Mosel-folyón horgonyzó Princesse Marie-Astrid fedélzetén írták alá az NSZK, Franciaország és a Benelux államok képviselői azt az egyezményt, amely eredetileg a részt vevő államok közös határain gyakorolt ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről szólt. Az 1990. június 19-én aláírt schengeni végrehajtási egyezmény deklarálta a személyforgalom belső határokon történő ellenőrzésének megszüntetését és párhuzamosan a külső határ ellenőrzésének megerősítését. A jelenlegi schengeni határok 13 EU-tagországot (minden régi tagállamot, kivéve az Egyesült Királyságot és Írországot), valamint Izlandot, Norvégiát és Svájcot érintik, utóbbiak döntési jog nélkül vesznek részt az együttműködésben.
EP-jóváhagyás a schengeni bővítéshez
Az Európai Parlament november 15-én megszavazta Magyarország és másik nyolc uniós tagállam csatlakozását a schengeni övezethez, ezzel újabb feltétel teljesült ahhoz, hogy megszűnjön a belső határellenőrzés többek között a magyar–szlovák, a magyar–osztrák és a magyar–szlovén határon. A tervek szerint a portugál miniszterelnök, José Sócrates, aki jelenleg az Európai Tanács soros elnöke, valamint José Barroso és Franco Frattini, az Európai Bizottság elnöke, illetve alelnöke december 21-én és 22-én személyesen vesz részt a határnyitási ünnepségsorozaton.
Schengeni vízumtípusok
• Repülőtéri tranzitvízum (A): a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig ott-tartózkodásra jogosít. Repülőtéri tranzitvízum felvételére bizonyos harmadikvilágbeli országok (például: Afganisztán, Srí Lanka) állampolgárai kötelezettek.
• Tranzitvízum (B): egyszeri, kétszeri vagy többszöri, alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít.
• Rövid távú tartózkodásra jogosító beutazóvízum (C): egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra és megszakítás nélküli tartózkodás esetén a beutazástól számított legfeljebb 90 napig, megszakítás esetén az első beutazás időpontjától számított 6 hónapon belül összesen 90 napig terjedő tartózkodásra jogosít.
A schengeni vízum- és beutazási szabályok csak a 90 napot meg nem haladó tartózkodásra vonatkoznak. A hosszú távú, 90 napot meghaladó tartózkodás szabályait az egyes tagállamok saját nemzeti jogszabályai határozzák meg.
