Az MKEH hivatalos álláspontját ide kattintva olvashatják.
„A hivatalnál ábécésorrend szerint osztották fel az utazási irodákat. Hat referens foglalkozik velük. Ha roszszul értelmezték a jogszabályt, hogy lehet, hogy mind a hat referens egyformán tévedett? Ukázt kaptak! Valaki állhat a háttérben, mert az államnak nem lehet érdeke, hogy azokat a beutaztató cégeket büntesse, amelyek a pénzt hozzák” – fejti ki elképzelését az egyik törölt utazási iroda neve elhallgatását kérő ügyvezető igazgatója. A felháborodott szakember arra reagált így, hogy a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal júliusban első körben 120 beutaztatással foglalkozó irodát törölt öt évre a nyilvántartásból a 213/1996. (XII. 23.) kormányrendelet módosítására hivatkozva. Eszerint ugyanis a beutaztató irodáknak is vagyoni biztosítékot kell felmutatniuk, illetve eleget kellett tenniük néhány adminisztratív feltételnek – mint azt a Turizmus Trend 2007/4. számának 30–31. oldalán megírtuk.
Pontatlan a jogszabály?
A Magyar Utazási Irodák Szövetségét is felháborította az eset. Molnár Gabriella elnök a turizmusonline.hu honlapon pillanatnyilag is teljes terjedelmében olvasható levelében többek között azt rója fel az MKEHnak, hogy egészen csekély súlyú mulasztás miatt törölt a nyilvántartásból tisztességesen működő utazási vállalkozásokat.
Ráadásul a mulasztás semmiféle veszélyt nem jelent az utasokra. A kormányrendelet alapvető célja, hogy megvédje az utasokat attól, hogy csaló vagy dilettáns utazási irodáknak legyenek kiszolgáltatva. Erre a vagyoni biztosíték megfelelő eszköz. Külföldről külföldre történő utazásszervezésnél azonban a beutaztató irodáknál a vagyoni biztosíték hiánya semmiféle kockázatot nem jelent az utasok biztonsága szempontjából, hiszen az esetleges csőd vagy hibás teljesítés esetén a külföldi utazási irodának kell az utasokkal szemben helytállniuk. Mint a MUISZ említett levelében áll: „…a vagyoni biztosítéknak nincs utasvédelmi szerepe, hiszen egyszerűen nincs kit kártalanítani, mert a magyar iroda egyáltalán nem is áll az utasokkal kapcsolatban.” A félreértés forrása, hogy a módosított jogszabály a vagyoni biztosíték kikötéskor nem tett különbséget a be- és a kiutaztató irodák között.
Bűnhődés bűn nélkül?
Egy másik először törölt, de aztán a fellebbezés után ismét engedélyezett utazási iroda szintén neve elhallgatását kérő vezetője azon háborodott fel, hogy a büntetés nem áll arányban a vétséggel. Az ő cége esetében is az volt a helyzet, hogy éppen az előbb említett okok miatt nem tartotta szükségesnek, hogy vagyoni biztosítékot helyezzen letétbe. Ha felszólítják a hiány pótlására, megtette volna, de ehelyett arról értesítették, hogy törölték a nyilvántartásból. A törölt iroda vezetője azt sérelmezi, hogy úgy büntették meg, hogy nem követett el bűnt. Az ő vétke az volt, hogy nem nyilatkozott arról, hogy nem folytat külföldi tevékenységet, és nem mutatta be internetszolgáltatói szerződését. Ezzel senkinek sem okozott kárt. A szerződés hiányáról egyébként volt, aki azt mondta, hogy aki ma Magyarországon képes internet-hozzáférés nélkül utazási irodát működtetni, azt nem megbüntetni kell, hanem kitüntetni. A szakember maga is helyrehozta volna a mulasztást, ha tud róla. Ehelyett áprilisban kapott egy „jogi cirádákkal teletűzdelt”, érthetetlen körlevelet arról, hogyan fog változni a rendelet, a következő levél pedig a törlési határozat volt.
Vannak gyenge pontok
„Az MKEH eljárása teljesen megfelel a jogszabály szövegének. Csakhogy kétféle jogszerű alkalmazás létezik: a méltányos és a méltánytalan. Azt a jogalkalmazást, amelynek az a következménye, hogy az esetlegesen működési engedélyétől megfosztott utazási iroda vezetője vagy vezető állású munkavállalója azért nem lehet egy másik utazási iroda hasonló beosztású munkatársa, mert előző cégénél elfelejtették közölni az utazási iroda e-mail címét, (és ez lett a törlés oka), az mindenképpen méltánytalan” – érvel Tóbiás Zsolt ügyvéd. Márpedig azt, hogy egy államigazgatási szervnek méltányosan, ügyfél baráti módon kell eljárnia, nem elérhetetlen vágyálom. Az összes államigazgatási hatóság alapeljárását szabályozó 2004. évi, 2005-től hatályos CXL. törvény alapelvi éllel fogalmazza meg. Idézet az 1. §. (2.) bekezdéséből: „A közigazgatási hatóság a hatáskörének gyakorlásával nem élhet vissza, hatásköre gyakorlása során a szakszerűség és az ÜGYFÉLLEL VALÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS követelményének megfelelően köteles eljárni.” A rendszernek valóban vannak gyenge pontjai. Például ahhoz, hogy valaki online repülőjegy- jegyirodát működtessen, nem is kell utazási irodának lennie.
Mi a megoldás?
Néhány nappal lapzártánk előtt az MKEH levelét megkapva Molnár Gabriellát, a MUISZ elnökét kértük meg, reagáljon rá. „Az MKEH – kérésünkre – konzultált velünk a másodfokú döntések meghozatala előtt, azonban sem levelünk, sem személyesen előadott érveink ellenére nem voltak hajlandók elállni saját véleményüktől, miszerint ők a jogszabály betűjétől eltérő döntést nem tudnak hozni, még akkor sem, ha ezt a jogalkotó is kéri tőlük (mint ahogy ez valóban meg is történt) – hangsúlyozta Molnár Gabriella, a MUISZ elnöke. – Egyetértünk azzal, hogy az alapproblémát a nem precízen megfogalmazott jogszabály jelenti. A MUISZ szóban is és írásban is kezdeményezte a jogalkotó Turisztikai Szakállamtitkárságnál a rendelet megfelelő módosítását, azonban a jogalkotói munkafolyamatok nehézkessége miatt erre mostanáig sajnos nem került sor. (Több törölt iroda is jelezte, hogy gondatlan károkozás miatt bepereli a Szakállamtitkárságot). Mi továbbra is azt mondjuk, hogy bár a hivatal valóban a jogszabály szövege szerint járt el, azonban méltánytalan, igazságtalan és bürokratikus az, hogy egy pontatlanság miatt akár csak egy vállalkozót is kár érjen, márpedig a 21 törölt irodát súlyos kár érte. A rendeleteknek, a törvénynek nem lehet az a célja, hogy vállalkozásokat tönkretegyenek, a jogalkalmazónak ez esetben egy kicsit toleránsabbnak kellett volna lenni, ezért a Hivatalt semmilyen felettes hatóság nem marasztalta volna el, hiszen a sokat hangoztatott vállalkozásbarát politika szellemében jártak volna el, ha csak bírságolnak és nem törölnek irodákat. Véleményünket az Országos Idegenforgalmi Bizottság október 25-i ülésén is elmondtam, ahol az MKEH vezetői voltak a meghívott vendégek.
A MUISZ valóban javasolta, hogy a tárgyi feltételek megléténél a fax helyett az e-mail és internet hozzáférés feltüntetése kerüljön a rendeletbe, de azt egy szóval sem kértük, hogy ezek bizonyítása nehezen hozzáférhető igazolások vagy közjegyző által hitelesített szolgáltatói szerződések benyújtásával történjen, hiszen elegendő csak az iroda honlapjára rákattintani, hogy a hivatal meggyőződjön ezek meglétéről. Tehát véleményünk szerint a hivatal ezen a területen is egy kicsit túlbürokratizálta a dolgot” – hangsúlyozta az elnök asszony.
