Európán belül a „kis” Ausztriában a legnagyobb az egy lakosra jutó turisztikai bevétel. Szerencsés adottságainak köszönhetően kétszezonú az ország kínálata: a statisztikát is téli– nyári félévekben mérik. A téli és a nyári szezon sokáig szinte azonos eredményt produkált, de 2005–2006-ban a téli szezon vendégéjszakáinak száma (59,98 millió) meghaladta a nyári szezon eredményét, az átlagos tartózkodási idő is ekkor volt magasabb (4,3 nap). Közrejátszott ebben a „gyengélkedő” nyári szabadidős turizmus, visszaesett a külföldiek beutazása, az esős nyár sem volt hívogató. A belföldi turizmus, amely az öszes vendégéjszaka 30-33 százalékát adja, ha csekély mértékben is, de nőtt (32 102 500 fő, +1,9%), és segített kiegyenlíteni a nemzetközi beutazás mínuszait. A 2006-os évet egy hajszálnyival ugyan, de pozitív eredménnyel zárta az osztrák turizmus (119,32 millió vendégéjszaka, +0,1%). Ez csaknem hatszorosa a magyarországi forgalomnak.
Nyerők az alpesi tartományok
Ausztriában nem a főváros áll a statisztikák élén. Az abszolút bajnok Tirol a maga 37,6 millió vendégéjszakájával, a második helyezett Salzburg (20,9 millió) és a dobogó harmadik fokára kerülő Karintia (11,6 millió) nagyságrendekkel előzi meg az ötödik helyezett Bécs forgalmát, amely 9,4 millióval 6,7 százalékos növekedést produkált 2006-ban.
Erősítés keletről
A külföldi vendégéjszakákat tekintve 4,6 százalékkal csökkent a meghatározó nagyságrendű német (44 290 233) forgalom, és visszaesett a holland (7 990 225), valamint az olasz (2 714 114) vendégek által eltöltött éjszakák száma is. Ezzel szemben a brit, francia, dán és ír turisták által eltöltött vendégéjszakák száma jelentősen nőtt.
Külön sikertörténet az orosz piac megnyerése (+18,6%), és az újonnan csatlakozott országok ragyogó teljesítménye, amely szinte képes volt kiegyensúlyozni a német piac visszaesését: Magyarország +8,9; Csehország +9,4; Lengyelország +8,7; Románia +55,3%; Horvátország +11,9%. Az európai kontinensen kívül jelentős volt az amerikai turistaforgalom (+7,8%) növekedése. 2003 és 2005 között minden évben két számjeggyel növekedett a magyar vendégéjszakák száma Ausztriában, számszerűen már bőven meghaladja az egymilliót. Nőtt az átlagos tartózkodási idő is, 3,6 napra. 2005-ben a magyar vendégéjszakák több mint felét szállodában (57,6%), ennek negyedét háromcsillagos egységben regisztrálták. A vendégéjszakák több mint felét január–március között töltötték el hazánkfiai, mindenekelőtt Stájerországban és Karintiában. Bécs nyáron az első, télen a második a legkedveltebb települések rangsorában. Magyarország a kilencedik a küldőországok között.
Gazdaság és turizmus
A turizmus Ausztria fejlett és stabil gazdaságában is jelentős szerepet játszik. 2005-ben a turizmus közvetlen és közvetett módon 29,23 milliárd euró értékű bevételt produkált; ebből 52,8 százalék a külföldi, 44,1 százalék a belföldi turistáknak köszönhető, 3,1 százalékot az osztrákok saját nyaralóikban költöttek el. 2006-ban 3,9 százalékos növekedéssel 30,38 milliárd euróra számítanak. A turizmus közvetlenül a bruttó nemzeti össztermék 9, közvetetten pedig 16,5 százalékát adja.
A Gazdasági Kamara nagyhatalom Ausztriában. Az osztrákok a kötelező kamarai tagság megtartására kértek és kaptak felmentést az uniótól. (A románok a hazai élelmiszer-feldolgozás mentesítését kérték a szigorú uniós jogszabályok alól, mi, magyarok a multinacionális cégek rendkívüli támogatásához ragaszkodtunk.) A WKO (Wirtschaftskammer Österreich) nyolc szekciójából az egyik a turizmussal foglalkozik. A kamarai rendszer is tartományokon belül építkezik. Az ágazathoz tartozó valamennyi vállalkozás éves forgalmának három ezrelékét fizeti tagsági díjként. A WKO tartományi szervezetei adják ki a turisztikai vállalkozások koncesszióját, gondoskodnak a továbbképzésekről, a támogatásokról és az érdekvédelemről. A WKO a nemzeti turisztikai marketingszervezet (ÖW) fenntartási költségeinek 25 százalékát biztosítja. Johann Schenner, az Osztrák Gazdasági Kamara turizmusért felelős vezetője szerint az osztrák vendéglátás nagy gondja a hagyományosan nagyszámú családi vállalkozás magas hitelállománya és a vállalkozások öröklését terhelő magas adók. A szezonális munkaerő biztosítására a WKO ösztönzi Szlovéniával és Szlovákiával a munkavállalást megkönnyítő kétoldali megállapodások megkötését.
A szakmai szövetségek
Az Osztrák Szállodaszövetség (ÖHV) és az Osztrák Utazási Irodák Szövetsége (ÖRV) nemcsak területi, hanem üzemnagyság szerinti (kis- és közepes nagyságú vállalkozások) munkacsoportokban is dolgozik. Ausztriában a 90 százalékot meghaladja a kis- és középvállalkozások aránya a turizmusban.
Alulról szerveződő marketinghálózat
Az osztrák turizmus sikerének titka az egész országot lefedő marketinghálózat. Ausztriában a turizmus (is) alulról szerveződik, az irányítás és törvényalkotás joga az egyes tartományoké, és az általuk finanszírozott, önálló marketingszervezetek együttesen legalább annyit költenek marketingre, mint az ország. (A Burgenland Tourismus büdzséje 2007-ben 5,7 millió euró). Korábban szinte minden, adott vendégéjszakaszámot elérő alpesi falut törvény kötelezett turisztikai hivatal működtetésére. Az elmúlt években több ezer ilyen szervezetet vontak össze kisebb számú desztinációs, kistérségi szervezetté. Fenntartásukhoz a turizmusban érdekelt valamennyi helyi vállalkozás hozzájárul, ugyanakkor képviselői révén kellő beleszólást is kap a térségi marketing ügyeibe. Az alulról építkezés szabályai szerint a kistérségek hozzájárulnak a tartományi marketinghez, és hozzájárulásuk mértékében szavazati jogot is kapnak. Ez a varázsformula elegendő teret ad az egyéni, helyi érdekek és a tartományi érdekek kiegyensúlyozásához. Korábban a tartományi marketingszervezetek hozzájárultak az ÖW büdzséjéhez is. Ezt néhány éve piaci alapokra helyezték, vagyis a régió szabad választása, hogy az ÖW felkínálta marketingakciók melyikéhez társul, mit vásárol meg. Ugyanakkor az ÖW igazgatótanácsa melletti marketing-tanácsadó testületben valamennyi régió tag.
A vízió és a charme
A turizmus a szövetségi kormány Munkaügyi és Gazdasági Minisztériumához tartozik. Bár a választási kampányban elhangzott a szövetségiturizmus- minisztérium ígérete is, a nagykoalíció új kormányában ennek nyomát sem lelni. Egy változást vezetett be az új kormány: létrejött a szövetségi parlamenten belül a turisztikai bizottság. Szövetségi szinten az Österreich Werbung felel az országmarketingért: 2007-es költségvetése mintegy 50 millió euró. Az ÖW munkálta ki Ausztria turisztikai imázsának fő pilléreit: kulturált ország intenzív élményt nyújtó és eredeti kínálattal; a marketing üzenet érzelmi főmotívuma a kedvesség, a mosolygós vendégfogadás, a charme.
Az ÖW kiemelt éves témáit hosszabb időszakra, legalább három évre szólóan határozzák meg. Jelenleg a kultúra, az egészségturizmus, a sport és természeti élmények, valamint a gasztronómia képezi a marketingmunka alapjait. Ezeken túl évfordulókhoz, nagyrendezvényekhez kötődően külön kampányokat is indítanak. Petra Stolba, az ÖW tavaly novemberben kinevezett új ügyvezető igazgatója bejelentette, hogy január végén elindult a 2008-ban esedékes UEFA-bajnokságot népszerűsítő és értékesítő kampány. 2009-ben Linz Európa Kulturális Fővárosa lesz, és ebben az évben ünneplik a Haydn-évfordulót. De kész a 2014-es téli olimpia rendezésére kandidáló Salzburg plakátja, szórólapja is. Az osztrák vállalkozók már tanulmányozhatják a jövő (2015) turistájának profilját. Megjelent a hét országot (Lengyel-, Cseh-, Horvát- és Magyarország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország és Románia) összefogó, budapesti székhelyű ÖW régiós képviselet 2007–2009 évre érvényes marketingterve is.
Az „üdülőspecialisták”
A legprofibb osztrák turisztikai szolgáltatókat az „üdülőspecialisták” marketingcsoportjaiban találjuk meg. A „specialista” csoportba történő felvételhez az adott kínálatnak megfelelő minőségi előírásokat kell a cégnek teljesítenie. Jelenleg 17 ilyen marketingcsoportot (lovas, golf, wellness, gyermekbarát szálloda) támogat az ÖW, ily módon mintegy ezer turisztikai vállalkozás piacra jutását segítve. Valamennyi „üdülőspecialista” egyesülés tagjai hozzájárulást fizetnek, és kötelesek pályázat útján kiválasztott, meghatározott időre szerződtetett marketingszervezetet foglalkoztatni.
Napjainkban az ÖW közszolgálati feladatain túl tudásalapú szolgáltató cégként működik, piacorientált szolgáltatásokat kínál a turizmuságazat bármely résztvevőjének, jelentős saját bevételt generál. Ugyanilyen rendszerben, saját üzleti terv alapján dolgoznak külképviseletei is. „Ausztria célja, hogy Európa szabadidős üzletágának meghatározó szereplőjévé váljék” hirdette meg az ÖW tavaly leköszönt elnöke, Arthur Oberascher a szervezet vízióját.
