Az Egyesült Államokban már hosszabb ideje sikeresen működik a class action, amelynek lényege, hogy a vásárlók, az ügyfelek egy keresettel kártérítéshez juthatnak. Ez a lehetőség rendkívül népszerű, hiszen a mai világban magán- és jogi személyek ezreit érheti jogsérelem, vásárolhatnak hibás terméket – e körben elég csak a több millió visszahívott Toyotára gondolni.

A csoportosan perlők megbízhatnak egy ügyvédet, és egyúttal bejelentkezhetnek a class action-ba, ezzel pedig a per eredménye mindegyikükre ki fog hatni. Akár toborozhatnak is további károsultakat, érintetteket, és a felperes köteles helytállni – ha elveszti a pert -, mindegyikük tekintetében.

A hatalmas változás ott lenne a jelenlegi magyar szabályozáshoz képest, hogy bár most is lehet pertársaságot alakítani, ám e körben a bíróság csak a követelés jogalapját állapítja meg. A kártérítés összegszerűsége tekintetében megint mehetnek egyénileg pereskedni például, egy utazási iroda károsultjai, tehát ugyanott vagyunk: nem csökkennek a bíróságok terhei, nem sikerül energiát, időt, pénzt spórolni.

Ezen változtatna a csoportos perlés, ám a jogász szakma szerint a módosítás átgondolatlan, és első körben maga a köztársasági elnök is úgy ítélte meg, csiszolni kellene a szabályokon. A Magyar Ügyvédi Kamara és a Budapesti Ügyvédi Kamara azért tiltakozott, mert szerintük a törvényjavaslat nem tartalmazza a nemzetközi gyakorlatban ismert ügyfélvédelmi tendenciákat.

Ennek következményeként a bírák teljesen magukra lesznek utalva, és ez éppen a kalandor-próbálkozásokhoz, a jogintézmény leszűküléséhez vezet – éppen az eredeti szándékkal ellentétben. Vagyis, nem látják azokat a garanciákat, amelyek a nyerészkedő perlőket meggátolná a lehetőségek csalárd kihasználásával, mondják maguk az ügyvédi kamarák. (TT Jogász)