A Mediafax hírügynökség szerint Radu Berceanu közlekedési miniszter megerősítette az értesülést, emlékeztetve arra, hogy az egyesítés a kormányprogram légi közlekedéssel kapcsolatos fejezetének legfontosabb pontja volt. A tárcavezető szerint "nem volt normális állapot", hogy egy fővárosban két egymástól rendkívül kis távolságra fekvő repülőtér működjön, ráadásul egymás konkurenciájaként. A kormányrendelet éppen a nagy nyugati fővárosokat - Párizst, Londont, Washingtont - említi példaként, amelyekben a repülőterek egységes irányítása alatt állnak. A Bukaresti Repülőterek Országos Társaságán belül a két nagy létesítmény ellenőrzése 80 százalékban a közlekedési minisztérium kezében lesz, 20 százalékban pedig a Fondul Proprietatea elnevezésű (állami többségű de nem költségvetési pénzekből gazdálkodó) pénzügyi alap részesedik.
Az újonnan megalakuló cégnek kell majd biztosítania, hogy "hasznosuljon" a fúzió, ami elsősorban a működtetési költségek leszorítását, a két repülőtér egységes szakmai irányítását és pénzügyi kezelését jelenti, ezen kívül ki kell dolgoznia a repülőtéri infrastruktúra fejlesztésének és korszerűsítésének egységes stratégiáját. A fúziónak az is a célja, hogy előkészítsék a majdani privatizációt. A Bukaresti Repülőterek Országos Társasága saját bevételeiből, állami költségvetési pénzekből, banki hitelekből, külső alapokból és magánforrásokból készül finanszírozni tevékenységét. A társaság 143,7 millió lejes (mai árfolyamon számítva mintegy 34,2 millió eurós) kezdőtőkével rendelkezik, székhelye Otopeni-ben lesz. A fúzióval kapcsolatos terveket már 2007 márciusában elfogadta az előző román kormány, de jogi bonyodalmak miatt késett annak megvalósítása.
A Henri Coanda (Otopeni) sokkal fejlettebb, nagyobb kiterjedésű és nagyobb forgalmú repülőtér, mint a város központi részén fekvő, fejletlen infrastruktúrájú Aurel Vlaicu (Baneasa). A fapados járatok főleg ez utóbbira érkeznek. A sajtó többször is írt arról, hogy Baneasa légikikötőjének fenntartása egyre több lakossági és üzleti érdekbe ütközik. Bukarestnek ebben az északi körzetében az utóbbi években megsokasodtak az ingatlanbefektetők, akik állítólag úgy vélik, hogy a légi kikötő kiiktatása további fejlődésre ösztönözné az ingatlanipart, hiszen - mint mondják - a gépek zaja miatt egyelőre az ingatlanárak nagyon alacsonyak. A fúzió azonban nem feltétlenül jelenti a baneasai létesítmény felszámolását, legalábbis hivatalosan nincs szó erről. Más kérdés, hogy sokan úgy vélik: a kisebbik bukaresti légikikötő elsorvad majd. A közlekedési tárca egyik volt államtitkára ugyanakkor már két évvel ezelőtt leszögezte: a baneasai repülőteret soha nem fogják bezárni, a két repülőtér egyesítése is csak a tevékenység hatékonyabbá tételét célozza. (MTI)
