Az óvatos optimizmus tavaly nyár vége óta tart az ágazatban, érdemes felhívni viszont a figyelmet arra, hogy egy-két mutató most a helyzet romlására figyelmeztet. Az Ecostat jelentése szerint 2007- ben a turizmus nemzetgazdasági teljesítménye 2 százalékkal mérséklődött az előző évihez képest. A hozzánk látogatók 4 százalékkal kevesebbet (összesen 931 milliárd forintot) költöttek, mint egy évvel korábban. A korábbinál erősebb forint ugyanakkor ösztönözte a kiutazást és a külföldi költést. A magyar állampolgárok a korábbinál 16 százalékkal többet költöttek külföldön, költésük pedig 20 százalékkal, 577 milliárd forintra emelkedett. „Ezt a pénz viszont nem nálunk költötték el, úgyhogy abban az értelemben beszélhetünk jó hírről, hogy az adat a magyarok vásárlóerejének növekedésére utal” – értelmezte az adatokat Kovács Miklós, az Önkormányzati Minisztérium szakállamtitkára.
A KSH első negyedéves adatai is csökkenést mutatnak. Ebben az időszakban 7,6 millió külföldi látogató érkezett hazánkba, ami 1 százalékos csökkenést jelent. Öszszesen 16 millió napot töltöttek el nálunk, ami 8 százalékkal marad el az előző év azonos időszakától. A külföldiek magyarországi fogyasztása viszont 188 milliárd forint volt, ami 13 százalékkal meghaladja az egy évvel korábbi értéket. Eben az időszakban a magyar lakosság az egy évvel korábbinál 2 százalékkal több alkalommal utazott külföldre. Az utasforgalmi egyenleg 54 milliárd forintot tett ki, ami 2 milliárd forinttal kevesebb az előző év hasonló időszakában mért értéknél.
A kedvezőtlen tényezőket azonban az Ecostat elemzése szerint ellensúlyozni tudják a pozitív tényezők: a GDP növekedése, az uniós támogatásokkal illetve magántőkéből elkezdhető beruházások (lásd cikkünket a 22. oldalon), valamint a beutazó forgalmat jobban ösztönző forintárfolyam kialakítása (azaz a gyengébb forint). Ennek persze van néhány feltétele: helyre kell állítani a korábban megingott országimázst, alkalmazkodni kell az új trendekhez, gyorsan és hatékonyan kell felhasználni a fejlesztési forrásokat. Fontos annak biztosítása, hogy Budapest továbbra is vonzó célpont maradjon, vidéken pedig oda kell figyelni a gyógy-wellness szigetek és az aktív turizmust biztosító helyek fejlesztésére, mert ezek válhatnak a vendégforgalom bővülésének forrásává. Így a tanulmány végkövetkeztetése az, hogy a turizmus nemzetgazdasági teljesítménye 2008-ban várhatóan szolid mértékben növekszik, és stabilizálódhat az ágazat külgazdasági egyensúlyt javító szerepe. A megkérdezett szakemberek véleménye megoszlik. Kovács Miklós úgy véli, az ágazat kismértékű növekedésre számíthat az idén. Kovács István, a Magyar Szállodaszövetség titkára viszont egyrészt leszögezi, hogy a KSH meglévő, első négy hónapra vonatkozó adataiból nehéz következtetéseket levonni az egész évre, másrészt pedig azt mondja, hogy eddig nem sok jel utal arra, hogy sok ok lenne az optimizmusra. Tudomása szerint ugyanis a budapesti szállodák első az első öt hónapban nem teljesítettek túl jól. Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének elnöke összességében stagnálást vár.
Optimista vendéglátók
Az Ecostat elemzésében szereplő 52,5 százalékos konjunktúraindex 2008 első felére azt jelzi, hogy a szállodák úgy vélik, hogy a gazdaság egészének helyzete, ezen belül is a turisztikai ágazat és a saját vállalkozásuk helyzete javulni fog a következő félévben. A szálláshelyek 62,5 százaléka (hat hónapja 41,3 s z á z a l é k volt ez az arány) azt valószínűsíti, hogy a b e l f ö l d i vendégek száma vagy nő, vagy nem változik a következő félévben. Hasonlóan vélekednek a külföldi vendégekkel kapcsolatban is. Mindössze 25 százalék számít a külföldi vendégek számának csökkenésére. A szállodaipari vállalatok beruházási tervei ennek ellenére továbbra is szerények, és a hotelek csak azokon a területeken fejlesztenek, ahol muszáj. A szállodák 37,5 százaléka jelezte a szállodához tartozó éttermek továbbfejlesztését, 25 százalékuk újabb szolgáltatások bevezetését (internetezés, faxolási lehetőségek). Sok helyen szerveznek szórakoztató vagy sportprogramokat, és egyre több helyen szereznek be belépőjegyeket a vendégek számára. Nem tartják viszont sürgetőnek az autóbérlés lehetőségének a megteremtését, és az orvosi e l l á - tás bővítését; erre feltehetően már nincs is szükség. Kovács István nem ért egyet azzal, hogy nem fejlesztenek a szállodák. Sőt, szerinte kifejezetten sok szálloda épül – Budapesten egy tucatnál is több, és hasonló visszajelzéseket kaptak vidékről is. Az Ecostat szerint a vendéglátóhelyek is derűlátóbbak az egy ével korábbi állapotnál; konjunktúraindexük 4 százalékponttal emelkedett az egy évvel ezelőtti állapothoz képest. A szállodákhoz hasonlóan beruházási terveik szerények. Az éttermek leggyakoribb tervei a következő félévre: terasz nyitása, az étel- és italkínálat és a hazai borok választékának bővítése, élőzene-szolgáltatás és rendezvények szervezése. Új munkaerő alkalmazását 30,8 százaléka tervez, elbocsátást 23 százalék, munkaerő-kölcsönzést pedig 15,4 százalék.
Az utazásszervezők borúlátóak
Az utazásszervezők és utazásközvetítők konjunktúraindexe 4,7 százalékkal marad el az előző félévben mért értéktől. Az utazásszervezők véleménye szerint a szolgáltatásaik iránti kereslet a következő fél évben is erősen függ majd a bel- és külpolitikai, valamint a gazdaságpolitikai tényezők valamint az időjárás alakulásától. Beruházási terveik szerények. Új, erős versenytárs megjelenésétől 67 százalékuk tart. Az utazásszervező és közvetítő irodák forgalmuk szinten tartását a hazai vendégek belföldi programjainak szervezésétől remélik. Fokozott mértékben számítanak a konferencia- és egészségturizmus, valamint az üzleti utak mennyiségének növekedésére a belföldi lakosság körében.
A pesszimizmusra van némi okuk: a kiutaztatással foglalkozó utazási irodáknak azzal kell megküzdeniük, hogy az Ecostat szerint a családok utazási kedve némileg csökkent: 59 százalékuk egyáltalán nem tervez idénre utazást (tavaly 53 százalék volt ez az arány). Az utazást tervezők 35 százaléka tervez külföldi utazást – eleve ehhez veszik inkább igénybe az utazási irodák szolgáltatásait –, miközben tavaly még 40 százalék volt ez az arány. Jó hírnek számít az, hogy 2008 első félévében először másfél év után újra nő az üdülésre tervezett kiadások átlagos összege családonként (lásd a grafikont). A kis- és középvállalkozásoknak csak kisebb része használja ki az üzleti turizmus lehetőségeit az Ecostat szerint, aminek hátterében nyilván finanszírozási problémák állnak.
Molnár Gabriella az ágazat egészének stagnálást prognosztizál, de mint mondja, nagyon nagyok lehetnek a különbségek az utazási irodáknál attól függően, mivel foglalkoznak. Biztosan visszaesés van például ott, ahol a fő profil a beutaztatás Németországból, de ez a csökkenés az ágazat egészét tekintve más piacokról kompenzálódik. A kiutaztatás szerinte stagnálni fog, mert általában ott csapódik le, ha gondok vannak a gazdaságban; bizonytalan helyzetben az emberek nem utaznak, hanem tartalékolnak. Erős viszont a charterkínálat, ebből következően valószínűleg sok lesz a last minute út, ezért lényeges visszaesésre ott sem kell számítani.
Mit mutatnak a számok?
A KSH szerint az év első négy hónapjában 50 százalékos kihasználtsággal működtek a három- négy -és ötcsillagos szállodák. A folyó áron számított bruttó szobaárbevétel 6 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi szinthez képest. „Nem szabad elfelejteni, hogy ugyanebben az időszakban az infláció 7 százalék fölött volt, a 6 százalékos növekedés tehát reálértéken csökkenés” – teszi hozzá a Szállodaszövetség titkára. Nagyon rossz jelnek tartja azt is, hogy összességében 1,5 százalékkal csökkent a vendégéjszakák száma, elsősorban a vidéki szállodáknál tapasztalható visszaesés miatt. Január-márciusban a kereskedelmi vendéglátóhelyeken a külföldi és a belföldi vendégek által együttesen eltöltött éjszakák együttes száma 1 százalékkal, a szálláshelyek árbevétele folyó áron pedig 3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakában mértnél. Az Európai Unióból 13 százalékkal többen érkeztek, mint egy évvel korábban, és az általuk eltöltött vendégéjszakák száma az átlagnál gyorsabban, 9 százalékkal nőtt. Az Ecostat elemzéséből (is) tudjuk, hogy 2007-ben a román, cseh, szlovák, lengyel és ukrán vendégforgalom két számjegyű növekedést ért el, és ennek egy olyan pozitív hatása is volt, hogy mérséklődött Budapest szerepe. A tendencia nyilván folytatódik, hiszen a KSH idei első féléves adatai szerint legnagyobb mértékben a lengyel, a cseh és brit látogatók száma emelkedett.
