Az etikus turizmus részének tekinthető ökoturizmus fogalmának számtalan meghatározása látott már napvilágot, amelyek többé-kevésbé ugyanazokat az alapelveket tartalmazzák. A világ hivatalos természetvédelmi szervezete, az IUCN definíciója szerint: „Az ökológiai turizmus a környezetért felelősséget vállaló utazás és látogatás a viszonylag zavartalan természeti területeken, azok természeti, valamint jelen és múltbeli kulturális értékeinek élvezete és értékelése céljából, úgy, hogy kíméli azokat a látogatás hatásainak mérséklésével, valamint a helyi népesség társadalmi, gazdasági előnyökhöz való juttatásával.”

Ökoturizmusról a 70-es évek elején, a világméretű környezetvédelmi mozgalmak idején beszéltek először. Valódi kezdetét 1990-től számítják. Ekkor indult ugrásszerű fejlődésnek az alágazat elsősorban a Világbank kölcsöneiből, amely ezzel párhuzamosan sorra megvonta a forrásokat a tradicionális turizmust szolgáló beruházásoktól. Jelenleg 370 ökoturisztikai fejlesztés zajlik világszerte, öszszesen 8,2 milliárd dollár értékben.

A Turisztikai Világszervezet (UNWTO) dinamikusan növekvő résterméknek tekinti az ökoturizmust, amely évente 20-35 százalékkal, míg a világ turizmusa mindössze évi 4 százalékkal bővül. 2004-ben az ökoturisztikai kiadások 20 százalékkal nőttek világszerte, ami ötszöröse a nemzetközi turizmusra jellemző költés emelkedésének.

Öko- kontra tömegturizmus

Costa Ricában, amelynek területén nagyrészt ökoturizmus folyik, a statisztikák szerint átlagban 1000 dollárt költenek a turisták, míg Franciaországban a „hagyományos” vendégek 400 dollárt adnak ki. Dominikán és a Karibtérségben a kis, természetközeli szálláshelyeken, úgynevezett eco-lodge-okban éjszakázó ökoturisták 18-szor több pénzt hagynak ott, mint az óceánjáró hajók utasai, akik pedig az odalátogatók 70 százalékát teszik ki. Míg a tömegturizmusban egyre népszerűbb all-inclusive szolgáltatásra befizetett összegek 80 százaléka nagy nemzetközi szállodaláncokhoz vándorol, addig az ökoszálláshelyek esetében a részvételi díjak 95 százaléka a helyi gazdaságban marad.

Az Egyesült Államokban 55 milliósra becsülik az ökoturisták piacát, akiknek kiadásai 77 milliárd dollárt tehetnek ki. Európában az utazók 5-10 százaléka keresi a „zöld” utazásokat. A német turisták 65 százaléka, mintegy 39 millió ember elvárja, hogy a fogadóterületen óvják a környezetet, 42 százalékuk – mintegy 25 millióan – tartják fontosnak, hogy környezetbarát szálláshelyet vegyenek igénybe, a megkérdezett amerikai, brit és ausztrál utazóknak pedig 70 százaléka 150 dollárral többet fizetne az ökoszállásért. A megkérdezett britek csaknem fele nyilatkozott úgy, hogy szeretne olyan céggel utazni, amely garantálja a jó munkakörülményeket az általa programozott fogadóterület szolgáltatói számára, védi a környezetet és támogatja a helyi jótékonysági szervezeteket.

Célterület az egész világ

Az ökoturizmus mindezek alapján jól jövedelmező üzletágnak tűnik, világszinten mégis viszonylag alacsony mértékben részesedik a szervezett utak piacából, ami az egyéni szervezésű ökotúrák dominanciájával magyarázható. Magyarországon is önállóan keresik fel honfitársaink az ökoturisztikai helyszíneket, ezért szervezett ökoturizmusról alig beszélhetünk belföldön. Mivel rendkívül sokszínű képet mutatnak a bolygó lehetséges „zöld” úti céljai, a harmadik világ országaitól (Ecuador, Nepál) kezdve az alacsonyan és közepesen fejlett államokon át (India, Kelet-Közép-Európa országai) az igazi jóléti társadalmakig (Norvégia, Új-Zéland), lehetetlen kiemelni egy-egy országot, vagy régiót, mint legfontosabb ökoturisztikai fogadóterületet. Az UNWTO a világ legjelentősebb ökoturisztikai küldőpiacaiként mindenesetre Kanadát, az Egyesült Államokat, Francia-, Német-, Spanyol- és Olaszországot, illetve Nagy-Britanniát tartja számon.

A világban szervezett ökoutak többsége a látványos természeti értékek, védett területek felfedezésére, a növény-, illetve állatvilág megfigyelésére irányul. Más egyéb témájú ökotúrák piaci részaránya eltörpül ezekhez képest. Falvak, hegyvidéki és tengerparti települések, nem ritkán városok is célállomásai az ökotúráknak. A környezettudatos utakat világszerte specializált touroperátorok szervezik többnyire kis létszámú csoportoknak, partnereik rendszerint nem multinacionális vállalatok, hanem helyi kisvállalkozások. A program összeállításban megjelennek a természetjárás különböző formái, mint a gyalogos, a kerékpáros, vagy a vízi túrázás és a magas színvonalú kulturális programok.

A nők vezetnek

A közhiedelemmel ellentétben az átlagos ökoturista nem a kispénzű, fiatal hátizsákos diák, hanem a 35 év feletti, átlagon felüli keresettel, magas végzettséggel és társadalmi státusszal rendelkező, többnyire női utas. Az ökoturista környezet- és társadalomtudatos, tiszteli a hagyományokat, és egy célterület hamisítatlan tradícióira kíváncsi. Hangsúlyosan helyi tulajdonú kisebb szálláshelyeket és éttermeket vesz igénybe, helyi termékeket fogyaszt, magas fajlagos költésével tudatosan is hozzájárulva egy térség fejlődéséhez. Ezzel együtt erősen megoszlanak arról a vélemények, hogy az ökoturisztikai csomagajánlatok drágábbak-e a hagyományosnál. Túraszervezőnként, fogadó- és küldőterületenként eltérők a részvételi díjak és a helyi vállalkozásokhoz befolyó ökoturisztikai bevételek. Németországban, Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban többet fizetnek az utasok a speciális zöld utakért, mint a hagyományos package-ekért, mindez vonzóvá teszi a túraszervezők számára az üzletágat. Franciaországban ugyanazért az összegért érhetők el az ökotúrák, mint a tömeges programok, Olaszországban, ahol inkább az ökoturizmus hátizsákos változata a jellemző, pedig még olcsóbban is. Nyugat-Európában már olyan élénk az ökológiai utak iránti kereslet, hogy a legkülönfélébb célcsoportok igényeire is berendezkedtek a túraszervezők, az egyedülállóktól kezdve, az időseken és a spirituális beállítottságúakon át, a középosztályba tartozó, hagyományosnak tekinthető utazóközönségig.

Internet és szájhagyomány

Az ökotúraszervezők promóciós eszközei közül a szájpropaganda a leghatékonyabb, de az internetet is széles körben alkalmazzák. A világháló Olaszországban és Kanadában a legfontosabb reklámeszköz, az Egyesült Államokban azonban még mindig az utazási irodák jelentik az elsődleges információforrást az ökoturisták számára. A legtöbb ökoturisztikai utaztató célzott marketinget folytat: speciális vásárokon, üzleti találkozókon vesz részt, szakirányú magazinokban hirdet. Az ökoutak foglalása leginkább a szakosodott utazásszervezők katalógusai alapján történik, ugyanakkor dinamikusan nő az utasok által végzett online foglalások száma is. Az utazásközvetítők kevés sikerrel vesznek részt az értékesítésében. Az ökotúrákra szakosodott touroperátorok népszerűsítésében nem játszanak nagy szerepet a vadonvédő- illetve ökoturisztikai szervezetek.

Vadonvédő magyarok

Fordítva viszont más a helyzet, a túraszervezők nagy erőkkel népszerűsítik a környezetvédőket. Például a magyarországi Agra utazási iroda, amely hazánkban egyedüliként képviseli és reklámozza azt a holland társaságot, amelynek közvetítésével lelkes környezetvédők 2-8 héten át veszélyeztetett állatfajok megmentésén fáradozhatnak a világ különböző pontjain – tudtuk meg Lerner Jánostól, az iroda munkatársától. Az ökoturizmusra specializálódott szakember elmondta: a főként egyetemistákból és amatőr természetbúvárokból álló magyar utazóközönség jóformán önköltségi áron vesz részt a jótékony célú vadonvédő programokban, így az Agra sem ezekből a túrákból tartja el magát. Egy ilyen kéthetes program ára egyébként 300-1200 dollár között mozog.

Az utazásszerző hagyományosabb ökoturisztikai terméknek tekinthető, csoportos ökoszafarikat is kínál főként Afrikában, ahol utasaik a környezettel harmonizáló pálmakunyhókban, faházakban, vagy sátrakban laknak. Ezeket az ott élő népcsoportok tagjai üzemeltetik, akik arra is megtanítják a turistákat, hogy hogyan kell takarékoskodniuk a vízzel. A környezettudatos szállás- és turisztikai szolgáltatás jövedelmezőségére a jóléti társadalmak utazásszervezői és a nemzetközi turisztikai szövetségek ébresztik rá a természeti népeket világszerte. Az utóbbiak, köztük az UNWTO a harmadik világ ökoturisztikai foglalkoztatottságát tartja a szegénység elleni küzdelem legfontosabb eszközének. A környezetvédők elsősorban azért támogatják az idegenforgalmat, mert olyan környezetkárosító megélhetési formákkal szemben jelent alternatívát, mint a szénbányászat, az olajfúrás és az erdőirtást igénylő földművelés.

Igény és kereslet diszharmóniája

A turizmussal foglalkozó népcsoportok természetesen nem elsősorban a magyar utasból élnek. „Alapvető gond a kiutazó ökoturizmussal, hogy rendszerint az érdeklődik a természettudatos túrák iránt, aki nem tudja megfizetni őket, akinek viszont telne rá, nem feltétlenül ilyen jellegű kikapcsolódásra vágyik” – állapítja meg az Ecotours utazási iroda tulajdonosa, Orbán Gábor. „A magyar piac ráadásul nem is erre az utazási kultúrára rendezkedett be. Az utasok túlnyomó többsége az olcsó, tömegturisztikai programok árát is sokallja, nemhogy az olyan kis létszámú, magyar idegenvezetővel lebonyolított, egyedi programokat felölelő ökotúrákét, amelyek olyan távoli országok védett élőhelyeire, illetve autentikus népcsoportjaihoz kalauzolják el az embert, ahol az európai körülmények megteremtése már önmagában sokba kerül. A fizetőképes kereslet hiánya miatt nem is szervezünk ilyen utakat. Pontosabban nem a magyar közönség számára. Eredeti profilunk a beutaztatás ugyan, de angol partnerirodánk kérésére már az afrikai, közép- és délamerikai, illetve indiai programokat is mi szervezzük utasaik számára” – tudtuk meg Orbán Gábortól.

Ideális ökoúticél hazánk

Magyarország számára a britek jelentik az elsődleges küldőpiacot. Csak madarászból egymilliót számlál a szigetország. Az Ecotours madár- és lepkemegfigyelő, illetve egyéb ökoturisztikai programjai évről-évre 25-35 százalékkal több turistát vonzanak a ködös Albionból. Az érdeklődés és a piacban rejlő potenciál akkora, hogy a néhány fős iroda jóformán ki sem tudja elégíteni az igényeket. Évek óta nincs idejük fejleszteni honlapjukat, és csak mostanában merült fel bennük az ötlet, hogy más küldőpiacokon (Skandinávia, Németország, Hollandia) is szétnézzenek. Nagy-Britannia mellett még az Egyesült Államokból érkeznek nagy számban ökoturisták az iroda szervezésében, pedig jóformán nem is reklámoznak a tengerentúlon. Orbán Gábor szerint útjaik sikere Magyarország páratlan ökoturisztikai vonzerejével is magyarázható. A négy éghajlati hatás keresztútjában fekvő hazánk Európa egyik leggazdagabb országa az itt élő növény- és állatfajok számát, élőhelyeinek változatosságát és a védett területek kiterjedését tekintve. 300 országosan védett területünkön kívül több mint ezer helyi védettségű látnivaló van tájainkon. Az iroda kezdetben azt a célt tűzte ki, hogy minden régióval megismerteti a hozzánk érkező ökoturistákat. Úgy tűnik azonban, hogy egyelőre a Hortobágyra és az ahhoz közeli erdős területekre (Bükk, Zemplén) korlátozódik a kereslet.

Feketén szerveznek

Annak ellenére, hogy jó üzletnek tűnik az ökobeutaztatás, az Ecotoursnak alig van hazai konkurenciája. Legalábbis legálisan működő. Akadnak azonban hazai szervezetek, magyar, illetve itt élő külföldi magánszemélyek, amelyek engedély nélkül űzik a speciális beutaztatói tevékenységet. Orbán Gábor szerint problémát jelent az is, hogy államilag nem szabályozottak az ökoturizmus keretei. Ebből is adódik, hogy a nemzeti parkok együttműködési hajlandósága meglehetősen hektikus. Pedig ők is jócskán részesülhetnének abból a 85 fontból (33 300 forint), amely egy brit madarász magyarországi tartózkodását fedezi naponta. Felismerték ezt már egyes félreeső vidéki panziók, szálláshelyek és más szolgáltatók, amelyek amúgy nehezen jutnak bevételekhez. Egyelőre még alacsony, de egyre növekszik az ökológiai szempontok alapján épülő és működő szálláshelyek száma hazánkban. Ezeket a házakat általánosan jellemzi, hogy építésük és berendezésük során elsősorban a természetes anyagok használatára törekedtek, üzemeltetésük energiatakarékos, előnyben részesítik a megújuló energiák alkalmazását, szelektíven gyűjtik a hulladékot, és konyhájukon bioételek is rendelhetők. Jó példákat a legkülönfélébb kategóriákban látni a falusi szálláshelytől kezdve (hajdúszoboszlói Tuba tanya) a kempingen és panzión (szilvásváradi Öko-park Panzió és Kemping) át a négycsillagos szállodáig (alsópáhoki Kolping Hotel), sőt, ma már erdészetek is ilyen irányú szálláshelyfejlesztésekbe vágják fejszéjüket, amelyhez az Európai Unió is nyújt támogatást (ökoturisztikai és konferenciaközpont Kardosfán).

Az ökoturizmusban rejlő hatalmas üzleti lehetőség magában hordozza a visszaélés veszélyét is. Az ágazat előtt álló egyik legnagyobb kihívás, hogy világszerte kiszűrje az öko címet jogtalanul használó szolgáltatókat. A több mint 90 tagország szervezeteit tömörítő Nemzetközi Ökoturisztikai Társaság (TIES) több szervezettel együttműködésben azon fáradozik, hogy népszerűsítse a bolygón az úgynevezett zöld, nemzetközi minőségbiztosítási rendszerhez való önkéntes csatlakozás lehetőségét.

Zöld tervek a Tisza-tónál

A közelmúltban kétnapos tanulmányút során mutatta be a Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács a régió idegenforgalmi fejlesztéseit, illetve a befektetési lehetőségeket. A meghívottak megismerhették a Fejlesztési Tanács által is támogatott Tisza-tavi Ökoturisztikai Látogatóközpont terveit, amelyet a Hortobágyi Nemzeti Park Poroszlón, a Tisza-tó partján építtetne fel. A tervezett létesítményben ökofalu és óriási, több százezer literes akvárium is helyet kapna, a központ a 2005-ben átadott Tisza-tavi sétánnyal és tanösvénynyel együtt komplex vonzerőt jelenthetne. A projekthez több milliárd forintra lenne szükség. Befektetőt keres az erdőtelki önkormányzat is a helyi Buttler-kastély felújításának befejezésére, illetve üzemeltetésére. A gyönyörű arborétum szomszédságában álló épület felújításába néhány évvel ezelőtt egy vállalkozás már belerokkant, most viszont lenne vevő az épületre, aki tréningközpontként üzemeltetné a kastélyt. Nemcsak a turizmusban, hanem a gazdaság más ágaiban is észrevehető a környezettudatos szemlélet érvényesülése a Tisza-tó környékén. A Közép- tiszai Mezőgazdasági Rt.-nél repcéből fognak biodízel-üzemanyagot előállítani, Tarnaszentmiklóson pedig 300 struccot nevelnek egy farmon vegyszermentes táplálékkal. Tervezik, hogy látogatóközpontot építenek, forrásra a Leader+ programból számítanak.

Ébresztő tehénbőgéssel

A főváros közelében, Püspökhatvan határában nádfedeles szálloda, konferencia- és wellnessközpont épült. Májusban adták át a négycsillagos létesítményt, amelyet egy hagyományos paraszti gazdaság ölel körül. Az ólakban mangalicák, az istállóban magyar tarka tehenek, az udvarban régi magyar baromfifajták, a karámban tucatnyi ló. Moór Ferenc és Moórné Varga Mária, a Varga Ökofarm két tulajdonosa 800 millió forintos beruházással, 30 százalék hitelből és 70 százalék saját tőkével építette föl az ökoszálloda-komplexumot. Az épületek a térség népi építészetének hagyományait ötvözik a XXI. századi követelményekkel. A szállodában 24 kétágyas szoba és egy lakosztály található. A vendégek az ökofarm saját termékeit fogyaszthatják – hangsúlyozta Moór Ferenc. A helyben nevelt marhából, sertésből, baromfiból készített termékek mellett joghurtok, sajtok is szerepelnek a kínálatban. A szálloda energiaigényének egy részét a tulajdonos tervei szerint megújuló energiaforrásból, egyebek mellett szélturbinával termeli majd meg. Elsősorban hazai vendégekre számítanak a VM Hotel Wellnessben, főképpen a gyermekes családokra.

Duna–Dráva-ökokonferencia

Szeptember elején Ökoturizmus határok nélkül címmel szemináriumot és tanulmányutat szervezett a Dél-Dunántúlon a Magyar Turizmus Zrt. a 18 közép- európai országot összefogó Közép-Európai Kezdeményezés (CEI) szakemberei részére. Az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) által is támogatott program keretében albán, bolgár, horvát, montenegrói, szlovák, szlovén, lengyel, román, cseh és magyar nemzeti parkok, turisztikai minisztériumok, idegenforgalmi hivatalok képviselői ismerkedhettek meg a hazai gyakorlattal. (A CEI turisztikai munkacsoportján belül egyébként Magyarország koordinálja az ökoturizmust.) Az ökoturizmus nemzetközi szabályozásának kérdéseiről, a fenntartható turizmus elméletéről és gyakorlatáról Veréczi Gábor, az UNWTO madridi központjában dolgozó magyar kutató beszélt. Borián Gábor, a Duna-Dráva Nemzeti Park képviselője a határ menti magyar-horvát ökoturisztikai együttműködés lehetőségeit ismertette. Megemlítette, hogy szeptember elseje óta Drávaszabolcs nemzetközi vízi határátkelőként is funkcionál. A résztvevők ellátogattak Gemencre és a horvátországi Kopácsi-rétre is.

Zöld csomag szállodáknak

A Magyar Szállodaszövetség kétévente megrendezésre kerülő Zöld szálloda versenye után most már egy nemzetközi programhoz is csatlakozhatnak a turizmus fenntarthatóságát szívügyüknek érző magyar hotelek. A Nemzetközi Szállodaszövetség (IH&RA) támogatását élvező „Ne zavarj” ingyenes intézkedési programcsomag célja, hogy segítségével a szállodák csökkenteni tudják környezetre kifejtett hatásukat. A csomag konkrét teendőket fogalmaz meg többek között az energia-megtakarításra, hulladékcsökkentésre vonatkozóan, és rámutat arra is, hogy a környezetvédelmi intézkedéseknek olyan közvetlen üzleti haszonnal is együtt járnak: például a csökkent költségek és kötelezettségek, a szolgáltatás minőségének emelkedése, az ügyfelek nagyobb megelégedettsége és a cég arculatának javulása. A program iránt érdeklődők az MSZSZ-hez fordulhatnak bővebb felvilágosításért.