Amint arról a greenbiz.com beszámol, Mihail Chester és vélhetően magyar származású kutatótársa, Arpad Horvath, a Berkeley Egyetemről az utaskilométerre vetített energiafelhasználáson túl azt is megvizsgálta, hogy mennyi energiát használ fel az adott közlekedési mód teljes életciklusa folyamán. Nem csak azt nézték meg, hogy egy autó hány liter benzint fogyaszt száz kilométeren, hanem azt is, hogy mennyi energiába került a jármű előállítása, valamint azoknak az utaknak a megépítése, amelyeken a gépkocsi közlekedik. Az összehasonlítás egyik meglepő eredménye, hogy a repülőgépek nem is rosszak környezetvédelmi szempontból, mint amilyen a hírük. A kutatók megállapítása szerint továbbra is az autók jelentik a legnagyobb megterhelést a környezetünk számára, de a vasút és a repülés környezeti ártalmai közel azonosak. A felmérés szerint egy Boeing 737-es kevésbé terheli a környezetet, mint San Francisco hév-hálózata. A kulcs az infrastruktúra: miközben a légi közlekedés működés (vagyis repülés) közben nagyon energiaigényes, minimális infrastruktúrát igényel. Ezzel szemben a vasút működés közben kevés energiát használ fel, ellenben a vasútvonalak és –állomások építése során rengeteg energiát kell felhasználni. A kutatás hiányossága, hogy nem foglalkozik a távolsági vonatozással.