Vajon mi történt a gép pilótafülkéjében pontosan? Mint azt korábban részletesen megírtuk, az biztosnak látszik a tragédiáról készült előzetes jelentés alapján, hogy

a gép lezuhanását a hajtóművek üzemanyag-ellátást szabályozó kapcsolók „Cutoff”, azaz elzárt állásba történő átállítása okozta. A gép emiatt lassulni, és magasságából veszíteni kezdett, és a kapcsolók nagyjából tíz másodperccel későbbi visszakapcsolása ellenére sem tudta már elkerülni a földbecsapódást.

Mint a cikkből kiderül, mindezt az előzetes jelentés készítői a feketedobozok (amelyek valójában pirosak, hogy könnyebben meg lehessen találni ezeket) adatainak elemzése alapján tudják. Ezek jelenleg két dolgot rögzítenek. A repülési adatrögzítő tárol minden adatot a gép működéséről: a szenzorok adatait, az egyes rendszerek működéséről szóló információkat, a különböző kapcsolók és más kezelőszervek állását, de még azt is, mekkora erőt fejtenek ki a pilóták a botkormányon.

A másik adattároló (vannak modernebb gépek, ahol a két feketedoboz mindkét adatsort tárolja, így mindkettőhöz elég csak a kettő közül egyhez hozzáférni) pedig a pilótafülkében található mikrofonok által felvett hangot rögzíti. Ez főként a pilóták kommunikációját jelenti, de adott esetben mások is tartózkodhatnak a pilótafülkében (és ez akár fontos körülménye lehet egy balesethez vezető eseménysornak), de a különböző hangos riasztások vagy figyelmeztetések is hallhatók a felvételen, ahogy valamennyire a gép által keltett szokványos vagy nem szokványos zajok is.

E két adatsorból általában tökéletesen meg lehet állapítani, mi okozott egy incidenst vagy akár katasztrófát. Általában, de nem mindig.

Előfordulnak esetek, amikor a vizsgálatot végzők által puzzle-ként összerakosgatott történetben lyukak maradnak. A repülési adatok és a hangfelvétel ugyanis két nagyon fontos dolgot nem mutat meg: mit láttak a pilóták a műszereiken, illetve – és ez talán még fontosabb – mit csináltak a pilóták?

Jelen esetben a fő kérdések azok, hogy szándékosan, esetleg véletlenül kapcsolták-e elzárt állásba az üzemanyagkapcsolókat, és hogy melyik pilóta tette a végzetes mozdulatokat? (És ha már itt tartunk, melyik pilóta kapcsolta aztán vissza a hajtóműveket?) Az Air India 171-es járatánál minderre legfeljebb következtetni tudunk. Ugyan a nagyközönség még nem, de a vizsgálatokat végzők már minden bizonnyal tudhatják, ki mondta az előzetes jelentésben szereplő mondatokat:

„Miért kapcsoltad le?”

– kérdezte az egyik pilóta, mire a másik az válaszolta, hogy ő nem csinált ilyet. Ha a szakértők már be is azonosították a hangokat, még akkor is ottmaradhat egy apró kétely, hiszen nem látjuk, ahogy egyikőjük odanyúl a kapcsolóhoz, és átállítja.

Annak a kevésnek az alapján, amit most tudunk, nagyon is elképzelhető, hogy a hangfelvételt kiegészítő videófelvétel jelentősen megkönnyítené a vizsgálatban részt vevők dolgát

– mondja az IATA (Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség) elnöke, Willie Walsh.

A cikk folytatását ITT találja.