A hatályos jogszabály módosítását a fogyasztói érdekvédelem erősítése, a hazai utazási vállalkozók működési feltételeinek javítása, illetőleg a végrehajtás megkönnyítése indokolta.
A jelen módosítás egyik legfontosabb célja az engedélyezési hatóság által alkalmazandó szankciórendszer átalakítása volt. A szankciórendszer megváltozásával, az engedélyezési hatóság által alkalmazható bírság bevezetésével nemcsak a korábbi törlési szankcióval lehet a jövőben az utazási vállalkozókat a jogszabályban foglalt előírások betartására kényszeríteni. Az ellenőrzések eredményeit és megállapításait figyelembe véve a 12%-os vagyoni kaució minimum összege 4 millió forintról 5 millió forintra nő. Az ebbe a vagyoni biztosítéki körbe tartozó külföldre utaztató közel 300 utazási vállalkozó (összes vállalkozó egynegyede) többletköltsége az értékesített utazási csomagok alapján nem jelent elviselhetetlen terhet a kisebb vállalkozásoknak sem, ugyanakkor már ez az 1 millió forint kaucióemelés is jelentősen növeli az utasok biztonságát az általában alulbiztosított utazási vállalkozókkal szemben. Az átlagos utaslétszámot figyelembe véve utasonként kb. 93 Ft többletköltség merülhet fel az egyes utazások árainál. A charter repülőjáratok igénybevételére vonatkozó szabályok pontosításával az elmúlt években felmerült félreértelmezések és jogalkalmazási problémák megszűnnek, s az utasok is magasabb védelemben részesülnek. Mivel az elmúlt 10 évben bebizonyosodott, hogy a hatályos R. a gyakorlatban és a hatósági jogalkalmazás során is eléri a kívánt célokat (utasok megfelelő védelme, hatósági nyilvántartás rendszere, közhitelesség stb.), így jelenleg nem volt cél a tevékenység szabályozásának új alapokra történő helyezése. A hatályos R. teljes körű újragondolása, s egy újrakodifikált jogszabály kiadása csak egyéb törvénymódosításokkal (hitelintézeti törvény, biztosítási törvény) együtt valósítható majd meg a szervezett utazási formákról szóló 90/314/EGK irányelv módosítása után, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv hazai implementációjával összhangban.
Változások részletes ismertetése:
1. Az előterjesztés egyik legfontosabb – az utaztatási szakma, valamint az ellenőrző szervek részéről régóta igényelt – új eleme az engedélyezési hatóság által alkalmazandó szankciórendszer átalakítása. A gyakorlatban a felfüggesztés intézménye nem bizonyult megfelelő eszköznek az utazási vállalkozók jogszabálynak megfelelő működéséhez, s nem ösztönözte azokat a jogsértés mielőbbi megszüntetésére. Ugyanakkor a törlés jogkövetkezményei szigorúan sújtják az utazási vállalkozás vezető tisztségviselőit, s a tevékenység további folytatásához új engedélyezési eljárásra van szükség. A kereskedelmi törvényben a Kormány felhatalmazást kapott arra, hogy a jogszabályban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg. Az előterjesztés újraszabályozza az R. által meghatározott törlési tényállásokat. A törlés jogkövetkezményei nem változnak. A felfüggesztés mint az MKEH által alkalmazható jogkövetkezmény megszűnik a jövőben, helyette az MKEH a vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések megsértése esetén 50 ezer forinttól 500 000 forintig, ismételt jogsértés esetén 1 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság többször is kiszabható, ugyanakkor többszöri kiszabása nem jelent törlési indokot. A bírságot az MKEH a jogsértés súlyára, s az utasokat érhető hátrány mérlegelésével állapítja meg. A bírság kiszabásának és felhasználásának részletes szabályairól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal által kiszabható bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó részletes szabályokról szóló 262/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet rendelkezik. A vagyoni kaucióval kapcsolatos jogszabálysértéseknél abban az esetben, ha az utazási vállalkozó egy elmúlt időszakra vonatkozóan sértette meg a vagyoni biztosítéki kötelezettségét, vagy nem megfelelő mértékben szolgáltatta azt, s ennek nincs kihatása a tárgyévi időszakra, törlés helyett az MKEH az általános bírság mértéknél magasabb, az érintett időszakra ténylegesen előírt vagyoni kaució összegének és az utazási vállalkozó által szolgáltatott vagyoni kaució összege közötti különbözet legalább 5%-a, de legfeljebb 10%-a mértékű pénzbírságot szab ki. Ismételt azonos jogsértés esetén azonban az MKEH már hivatalból törli az utazási vállalkozót. Ezzel a rendelkezéssel elkerülhetővé válik, hogy a vagyoni kaucióval összefüggő kisebb kötelezettségszegések esetén a jövőben ne kelljen a vállalkozókat azonnal a hatósági nyilvántartásból törölni, hanem egy jelentős összegű bírság kilátásba helyezésével – ami elég elrettentő erejű – rákényszerüljenek a jogszabályban foglalt előírások pontos betartására.
2. Jelenleg közel 1200 utazási vállalkozót tartanak nyilván , s ezek közel 50%-a végez valamely vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységet. A legtöbb utazásszervezéssel foglalkozó utazási vállalkozó a 12%-os vagyoni biztosíték alá tartozik, s mindösszesen 40-50 utazási vállalkozó a 20%-os mértékbe. Az elmúlt időszakban könnyvizsgálók bevonásával lezajlott utazási irodai ellenőrzések egyértelműen bebizonyították, hogy jelentős számú utazási vállalkozó alulbiztosított, s bizonyos időszakokban (jellemzően a nyári főszezoni hónapokban) a kaució összege nem tud megfelelő fedezetet nyújtani az R-ben meghatározott költségekre. Mindezek alapján indokolt volt a 12%-os vagyoni biztosítéki kör – melybe a legtöbb utazási vállalkozó tartozik – minimum összegének 1 millió forinttal történő megemelése, 4 millió forintról 5 millió forintra. A KSH által hivatalosan publikált adatai szerint 2005-ben a hazai utazási irodák külföldre történő utaztatásból származó árbevétele közel 65 000 000 000 forint volt. A kisebb vagyoni biztosítéki körbe tartozó külföldre utaztató közel 300 utazási vállalkozó többletköltsége az értékesített utazási csomagok alapján nem jelent elviselhetetlen terhet a kisebb vállalkozásoknak sem, ugyanakkor már ez az 1 millió forint kaucióemelés is jelentősen növeli az utasok biztonságát az általában alulbiztosított utazási vállalkozókkal szemben. Az átlagos utaslétszámot figyelembe véve, utasonként 93 Ft többletköltség merülhet fel.
3. Az előterjesztés a korábbi szakmai állásfoglalásokkal és az MKEH által alkalmazott ellenőrzési gyakorlattal összhangban pontosan rögzíti, hogy bármely charter repülőjárat férőhely igénybe vétele utazási csomag összeállításához a magasabb, 20%-os vagyoni kauciós kötelezettség alá esik. Ez azt is jelenti, hogy a légitársasággal szerződést kötő utazási vállalkozónak vagy más gazdasági vállalkozónak is csak az általa igénybevett férőhelyek értékesítéséből származó nettó árbevétel képezi a kauciója alapját.
4. A vagyoni biztosíték összegének és alapjának pontosításával összhangban a nem vagyoni biztosítékhoz kötött tevékenységek meghatározása is módosul. Továbbra sem kell vagyoni biztosítékkal rendelkeznie a beutaztatással foglalkozó utazási vállalkozóknak (akár saját maguk, akár egy külföldi utazásszervező vállalkozás megbízásból utaztatnak külföldi turistákat Magyarországra), illetve az utazásközvetítőknek, mivel az általuk értékesített utazási csomagok már biztosítva vannak. Ugyanakkor a jövőben az üzlethelyiség nyitási kötelezettség alól mentesített utazási vállalkozóknak is (beutaztató utazásszervezők, csak utazásközvetítőkön keresztül értékesítő utazásszervezők) nyilatkozniuk kell évente egy alkalommal az MKEH felé arra vonatkozóan, hogy a tevékenységük folytatják-e.
5. A vagyoni biztosíték igazolásához kapcsolódó közigazgatási hatósági eljárással kapcsolatosan az előterjesztés meghatározza azokat az adatokat, melyeket az utazási vállalkozónak a jogszabályban előírt határidőkig be kell jelentenie az MKEH felé. A vagyoni biztosíték formái nem változnak, ugyanakkor a hitelintézettel kötött szerződéseknek a jövőben legalább 18 hónapra kell szólniuk. Így lehetővé válik az utazási vállalkozók számára, hogy akár évközben is hitelintézetet váltsanak.
6. A tervezetben átvezetésre kerültek az MKEH szervezeti átalakításából adódó változások is. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján az MKEH illetékes területi szerve jár el országos illetékességgel az elsőfokú közigazgatási hatósági ügyekben, míg az elsőfokú döntéseket másodfokon az MKEH Központi Szerve bírálja el. Szintén átvezetésre kerültek a kereskedelmi törvény üzletre vonatkozó rendelkezései.
A módosított kormányrendelet a kihirdetését követő 45. napon lép hatályba, ugyanakkor a vagyoni kaució új mértékére vonatkozó előírások csak 2007. június 1-től alkalmazandók, amit az MKEH felé 2007. május 31-ig kell igazolni. Az MKEH által újonnan nyilvántartásba vett utazási vállalkozóknak a rendelet hatálybelépését követően kell megfelelniük a rendelet előírásainak.
A hazai utasok védelmét szolgálják az alábbi módosítások:
A vagyoni kaució minimum összegének megemelésével hatékonyabban biztosítható az utasok védelme a kisebb utazásszervező vállalkozások fizetésképtelensége esetén. Az utazási vállalkozókat érintő szankciórendszer megváltozásával, az engedélyezési hatóság által alkalmazható bírság bevezetésével csökkenthető a kisebb jogsértések száma, s ezzel javul a tevékenység végzésének színvonala is. A többlet költségvetési forrás részben a hatékonyabb, és gyakoribb utazási irodai ellenőrzésekre fordítható, ami ugyancsak elősegíti az utasok védelmét.
Az utazási vállalkozók helyzetének javítását szolgáló módosítások többek között:
A szankciórendszer átalakítása az utaztatási szakma, valamint az ellenőrző szervek részéről már régóta megfogalmazott igény volt. A Kormány a kereskedelmi törvényben kapott felhatalmazás alapján megteremtette a hatékonyabb szankciórendszer alkalmazásának feltételeit, mely segíti a hazai utazási vállalkozások piaci működését és javítja versenyképességüket is.
A szervezett utazási formákról szóló EU direktíva főbb célkitűzéseinek megfelelően mind a fogyasztók, mind az utazási vállalkozások helyzetének elősegítésére kell törekedni. A módosítások harmonizálnak a szervezett utazási formákról szóló EU direktíva előírásaival, s a direktíva célkitűzéseinek megvalósítását segítik elő.
