„A nyomtatott kiadványok nagy része követi az évek alatt kialakított, jól működő struktúrát. Ennek hátránya az, hogy látványban nem túl meggyőzőek – fogalmazta meg tapasztalatait Damjanovich Nebojsa marketingszakértő. – Gyakori a gyenge képminőség és az apró betűs tartalom, amelyet nagyobb utazási irodák nem engedhetnének meg maguknak. Ami a honlapokat illeti, pont fordított az eset. Ugyanis az interneten hosszú távon nem működik a látványos honlap. Nagyon ritka az az animációs megjelenési forma, amely megfelel az online marketing alapszabályainak, vagyis hogy felhasználóés keresőbarát legyen. Ennek ellenére sok szálloda megpróbálkozik a száz százalék flash, azaz animációs honlappal, amely sem üzletileg, sem egyéb szempontból nem hatékony. El kell ismernem ugyanakkor, hogy egy pályázónak sikerült ezt az ellentmondást feloldania” – tette hozzá Damjanovich. „Végignézve a Kiadvány Trendversenyre nevezett nyomtatott anyagokat és visszaemlékezve a tavalyi zsűrizésre, azt kell mondanom, hogy kreatív szempontból az elmúlt egy évben nem változott jelentősen a versenybe nevezett turisztikai kiadványok minősége. Az viszont elmondható, hogy látható a törekvés arra, hogy a fogyasztó tájékozódását jobban segítő, áttekinthető és használható kiadványok készüljenek. Szintén nem éreztem komoly fejlődést a turisztikai website-oknál, amelyeknél a készítők sokszor nincsenek egészen tisztában azzal, hogy pontosan mit és hogyan érdemes online felületen kínálni az érdeklődőknek” – emelte ki Szigeti Péter, a Kreatív szaklap főszerkesztője.
Ács Viktória, a Ciprusi Idegenforgalmi Hivatal képviselője úgy látta, hogy a nonprofit kiadványok általánosságban gyengébbek voltak. „A nonprofit szféra képviselői nézzék meg, hogy a touroperátorok és a szállodák milyen színvonalú kiadványokkal rukkolnak elő. Egy gyenge prospektus negatív PR-t jelenthet. Az utazási irodák kiadványainál ellenben sok esetben problematikus a képminőség, sokszor nincs meg az összhang a tartalom és a forma között. A jó nyitókép után belül következett sok szörnyű minőségű illusztráció vagy pont fordítva. Néhány esetben gondot jelentett az áttekinthetőség (ár, információk feltüntetése), nem figyeltek oda arra, hogy felhasználóbarát legyen a prospektus. A weboldalak viszont kifejezetten jók voltak.” Ács Viktória szerint egyre inkább érdemes elgondolkodni azon, hogy szükség van-e még ilyen mennyiségben nyomtatott kiadványokra, vagy a webé a jövő.
„A pályamunkák összességének jellemzője, hogy a kötelező tartalmi és képi elemek gátat szabnak az igényes grafikai megjelenésnek, ezt tapasztaltam a saját tartalmi fejlesztésű weboldalaknál, erre utalt a tömény adat- és képmennyiség az utazási katalógusoknál. Egy-két esetben azonban mégis sikerült ezeket a gátakat áttörni, és kiemelkedő vizuális élményt nyújtani. Ezek az esetek pedig hangsúlyozzák és meghatározzák a versenyben részt vevő többi pályamű középszerűségét. Azért több magas szintű grafikai munkát is találtam” – foglalta össze véleményét Garai Gábor grafikus. Főszerkesztőként, egyúttal a zsűri tagjaként úgy gondolom, hogy köszönet illeti mindazokat a cégeket, amelyek benevezték kiadványukat, honlapjukat a megmérettetésre. Remélem, hogy a zsűri, illetve a nagyközönség szavazatai alapján sokan érzik most úgy, szakmailag is elismerik munkájukat. Nekik ezúton is gratulálok a szerkesztőség nevében. Azoknak sem szabad azonban csüggedniük, akik most nem kerültek a legjobbak közé. Nekik két dolgot javaslok: egyrészt olvassák el a zsűri tagjainak kritikáját, és okuljanak belőle, másrészt nézzék meg a nyertes műveket, és tanuljanak tőlük!
