Amerika: amit ma megihatsz…
A mai fiatal felnőttekre Amerikában különösen jellemző, hogy nem akarják felvállalni a korukkal járó feladatokat és kötelezettségeket, halogatják a családalapítást. Keményen dolgoznak, hogy aztán nyaralás alatt belevessék magukat az éjszakai életbe. Valaha a nyaralás a kikapcsolódást és a városnézést jelentette, ma a 25–34 éves korosztály újraértelmezi a pihenés fogalmát. A minta a materialista, exhibicionista hírességek életvitele, így a nyaralás többnyire az alkoholról és a véget nem érő bulikról szól. Mivel ez a korosztály termeli meg az USA nemzeti jövedelmének a 17 százalékát, van is mit a tejbe aprítania. Las Vegas, a hedonizmus netovábbja, sikeresen vette az új kihívásokat: tele van éjszakai bárokkal, sztriptízklubokkal, ahová ingyen transzferrel szállítják a vendégeket. A luxus-óceánjárók is egyre inkább a jómódú fiatal felnőttek felé fordulnak. Ma már számos bahamai vagy mexikói körúton a vendégek nem is igénylik a városnézéssel egybekötött megállást. A jamaicai szállodák híres-hírhedt fétispartijain a parttalan evésivást merész erotikával fűszerezik. Hasonló igényt elégítenek ki a Dominikai Köztársaság kizárólag felnőttekre szakosodó üdülőkomplexumai is. A legjobban kereső réteg a nyilvánosság teljes kizárásával luxushajón, jachton vagy vonaton kapcsolódik ki.
Nyugat-Európa: lassan járj…
Nyugat-Európában a „slow food” mozgalom sikere után immár a „slow travel”, vagyis a lassú tempójú utazás divatja hódít, mely az egyhetes, standardizált csomagtúrák antitézise. A cél kettős: egyrészt a hektikus életviteltől való menekülés, másrészt a természetközeliség újraélése. A lassabb tempó azok számára is vonzó, akik nyitottak a környezetvédelemre. Körükben a szén-dioxid-kibocsátás nagysága ma már gyakran tényező az úti cél kiválasztásában. A nyugat- európaiak talán a legtudatosabb utazók, mivel régóta és nagy számban utaznak, így a felelősségteljes utazás koncepciója, valamint a helyi közösségek támogatásának igénye itt hullt termékeny talajba. A mozgás, különösen a séta és a kerékpározás a nyaralás elengedhetetlen része.
Az ökoturizmus főleg a németek és a britek körében dívik, akik többnyire Dél-Európában kutatnak az autentikus élmények után. A dél-európaiak a természet közelségére vágynak, és főleg országon belül nyaralnak. Az olaszok és a franciák a belföldi falusi turizmus hívei. Az utazásszervezők számára az ökoturizmus egy új niche-piacot jelenthet, ha a csomagtúrák összeállításánál a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik, és ráérősebb tempót diktálnak. Felmérések kimutatták, hogy a brit állattartók akár 30 százalékkal is magasabb árat hajlandóak fizetni az állatbarát utazási csomagért. Elsősorban a belföldi turizmusban részt vevők dörzsölhetik a tenyerüket, mivel a háziállatok külföldi utaztatása az eltérő karanténszabályozások és oltások miatt még mindig nehézkes. A legtöbb helyen az ebbarát szolgáltatás persze kimerül a speciális étel-ital kínálatban és tágas kifutó kialakításában.
Nosztalgiázó emigránsok
Az Európai Unió bővítése nyomán megnövekedett a kelet-európai migráció Nyugat felé. A fapadosok megjelenése óta a volt keleti blokk lakói mobilitásban és utazási szokásaikban is közelítenek nyugati társaikhoz. A térség sajátossága a diaszpóraturizmus, amelynek három fajtája figyelhető meg: örökségturizmusról akkor beszélünk, amikor az emigránsok a célból látogatnak az anyaországba, hogy elmélyedjenek kultúrájában, csiszolják nyelvtudásukat, és élvezzék a hazai gasztronómiát. Az örökségturizmus résztvevői régebben, főleg politikai okokból hagyták el hazájukat, ezért inkább az idősebb generációból kerülnek ki. Családostól utaznak, egy-két hétre, többnyire rokonoknál szállnak meg.
A befektetői turizmusban részt vevők gazdasági okok miatt élnek külföldön. Ők év közben többször jönnek-mennek, és tartózkodási idejük is hosszabb. Ők számítanak a fapadosok törzsutasainak. Kezd elkülönülni egy fiatal, képzett, de kevésbé tehetős generáció. Jellemzője, hogy tagjai átmenetileg élnek és dolgoznak külföldön – gyakran spártai körülmények között –, hogy aztán később anyagilag megerősödve végleg hazatelepüljenek.
A harmadik csoport főrészt családi ünnepek és kulturális rendezvények idején látogat az anyaországba. Az idetartozók vásárolnak, és többet költenek szórakozásra is, mivel ezekhez a javakhoz olcsóbban hozzájuthatnak, mint választott hazájukban. Sokan az anyaországban kedvezőbb árú egészségügyi szolgáltatásokat is igénybe veszik. A tendencia főleg Magyarországon és Lengyelországban tapasztalható. A diaszpóraturizmusból elsősorban a helyi kisebb utazási irodák profitálnak, mivel speciális piaci ismeretekkel rendelkeznek.
Az iszlám világ: a törvény nevében
Bár a mohamedán vallás támogatja az utazást és a világ megismerését, az Öböl-térségben a belföldi turizmus mégis gyerekcipőben jár. Az olyan utazási csomagoknak van jövőjük, amelyek az iszlám vallással kapcsolatos tevékenységeket is magukba foglalják, és figyelembe veszik az öltözködési, viselkedési és étkezési előírásokat (halal turizmus). A térség turistáinak egyik legfontosabb jellemzője a családos utazás: Szaúd- Arábia és Omán esetében az arány eléri a 60 százalékot. A zarándokturizmusban van a legtöbb lehetőség, de a spirituális utazási csomagokat kirándulásokkal kell tarkítani.
Dubai a turizmus fejlesztésével az olajfüggőségétől akart megszabadulni, és erre ösztönzi szomszédait is. A térség turistáinak száma öt év alatt 66%-kal nőhet, és 2010- re elérheti az 55 milliót. Az arab országok mintegy 2 milliárd dollárt invesztálnak a turizmusba, legutóbb létrehozták az iszlám szabályai alapján működő Arab Turizmus Bankot.
Észak-Afrika összes országa kiváló ár-érték arányt képvisel. A természeti szépség és a gazdag kultúra elegye teszi vonzóvá a térséget az utazók számára, ráadásul már a fapadosok is megjelentek. Jelentős tényező az Európában élő, afrikai származású populáció rendszeres hazalátogatása is. A térség turizmusának egyértelműen Tunézia és Egyiptom a motorja. A tunéziai kormány az utóbbi években próbálta diverzifikálni kínálatát: a thalasszoterápiás fürdők és a golfturizmus fejlesztésével a téli szezon is népszerűvé vált, és a tehetősebb réteg is felfedezte az országot. Egyiptomban először a Tunéziában bevált tengerre és napfényre alapozó promóciót adaptálták. A Vöröstenger környéke, különösen Sharm el-Sheikh két évtized alatt a tenger- és napimádók kedvelt úti céljává vált. Később a megfizethető pihenés ötvözése a kultúrával olyan sikeres lépés volt, amellyel Egyiptom 2003–2004- ben a világ egyik legkeresettebb úti céljává vált, amit csak a 2005- ös merényletek vetettek vissza. Marokkónak a tavalyi év sikerült a legjobban, a turizmus nyolcszázalékos növekedést produkált, a látogatók száma elérte a 7 milliót. A fapadosok megjelenésével Marokkó lassan felzárkózik a térség két turista-nagyhatalma mellé. Líbiában végre stabilizálódott a politikai helyzet, és sokévnyi izoláció után a turizmus is fejlődhet. Az ország egyik előnye a piti bűnözés teljes hiánya, ennek ellenére 2006-ban az országnak csak 335 millió dollár bevétele származott a turizmusból. Algériában is beindult egyfajta turizmuspromóció, azonban a legutóbbi robbantás ismét eltérítheti a potenciális utazókat. A térség iránt az Accor Group, a Marriott International, a Starwood Hotels & Resorts és az Öböl-országok befektetői is élénken érdeklődnek.
Irány a Tűzföld
Dél-Amerikában az északról és Európából érkező ún. „baby boom” generáció képezi a legnagyobb keresletet. Ez a jómódú, 60 év körüli réteg hozzászokott a luxushoz és a minőségi szolgáltatásokhoz. Mivel egy részük már nyugdíjas, a biztos anyagi háttéren kívül elegendő szabadidővel is rendelkeznek ahhoz, hogy távolabbi helyekre, hosszabb időre elutazzanak – nagyon gyakran luxushajóval. A legtrendibb úti cél számukra az argentin Tűzföld, pontosabban a világ legdélibb városa, az egzotikus Ushuaia. A konjunktúra a térség más országaiba is begyűrűzik, főleg Brazília és Mexikó profitál még a luxushajóutak megszaporodásából. A hajótársaságok többnyire multinacionális cégek kezében vannak, de néhány brazil cég is meg tudta vetni a lábát a piacon. A világnak azonban egyre inkább szembe kell néznie a turizmus okozta károkkal.
Mobil Ázsia
Ázsiában élnek a világ leglelkesebb mobiltelefon-használói. A mobilhasználat lassan a legfontosabb marketing- és disztribúciós csatornává válik, amelyet az idegenforgalomban is egyre jobban kihasználnak. A legfőbb piac Hongkong, Szingapúr és Tajvan, ahol a mobilok száma máris meghaladja a lakosokét. Az SMS-jegyfoglalás és -promóció már mindennapos, de egyre terjed az SMS-blogging, azaz moblogs is: a turisták utazásaik során mobilüzeneteken keresztül cserélnek tapasztalatokat és fotókat. A mobil-tv és a mobil internetes technológia tekintetében Japán és Délkelet-Ázsia a világ előtt jár. Dél-Koreában minden hetedik ember nézett már szappanoperát vagy olvasott híreket mobilon. Japánban 2005 óta létezik mobil-tv, és további fél tucat országban előrehaladottak a fejlesztések. Az utazással kapcsolatos szolgáltatásoknak jelenleg még csupán 1%-át fizetik mobiltechnológia segítségével a térségben, de 2011-re ez az arány 12%-ra nőhet Kínában, Japánban, Szingapúrban, Dél-Koreában, Indiában és Malajziában.
