Az Airbus jelenlétének esetleges leépítése igen érzékenyen érintené a brit gazdaságot, a cég 25 nagy-britanniai telephelyétől ugyanis közvetve vagy közvetlenül 100 ezer brit munkahely függ. 
    Az Airbus a walesi Broughtonban gyártja összes modelljének szárnyait; az üzem évente ezer repülőgépszárnyat állít elő az A320, A330, A350 és A380 típuscsaládok számára.
    A nyugat-angliai Filtonban működik az Airbus tervezőirodája, üzleti támogatásért felelős részlege és vevőszolgálati központja.
    Az Airbus pénteken Londonban idézett közleménye szerint azonban ha Nagy-Britannia jövőre úgy lép ki az EU-ból, valamint az unió egységes belső piacáról és vámuniójából, hogy nem születik megállapodás legalább egy átmeneti időszakról, akkor a cég "átgondolná" nagy-britanniai beruházásainak jövőjét, és hosszú távú jelenlétét a brit gazdaságban.
    A brit kormány és az Európai Bizottság tervei alapján lenne egy átmeneti időszak a brit EU-tagság jövő márciusra várható megszűnése után, és ebben az időszakban a felek a mostanival azonos feltételekkel férnének hozzá egymás piacához. A jelenlegi tervek szerint azonban ez az időszak 2020. december 31-én lejár, és az Airbus közölte, hogy ezt az átmeneti időszakot túl rövidnek találja ahhoz, hogy beszállítói hálózatát hozzáigazítsa az új körülményekhez.
    Tom Williams, az Airbus polgári repülőgépgyártó ágazatának vezérigazgatója pénteken a BBC rádiónak kijelentette: nincs olyan Brexit-forgatókönyv, amelynek ne lennének "súlyosan negatív" következményei a brit repülőgépiparra és különösen az Airbusra.
    Williams szerint ha a brit EU-tagság úgy szűnik meg, hogy nincs megállapodás a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatrendszerről az unióval, az "közvetlen fenyegetést jelentene" az Airbus nagy-britanniai jövőjére.
    Az igazgató elmondta: az Airbus jelenleg dolgozik az új generációs szárnyak nagy-britanniai gyártásának kifejlesztésén, de a cég komolyan fontolgatja, hogy folytassa-e ezt a fejlesztési munkát nagy-britanniai telephelyein, vagy "alternatív megoldást" keressen.
    A brit kormány címére egymás után érkeznek a hasonló figyelmeztetések a brit feldolgozószektorban honos legnagyobb vállalatok részéről.
    A héten a Siemens német ipari konglomerátum 15 ezer alkalmazottat foglalkoztató nagy-britanniai érdekeltségének vezérigazgatója, Jürgen Maier a BBC-nek nyilatkozva úgy fogalmazott: ha a Brexit "jelentős súrlódásokat" okoz a cég által Nagy-Britannia és a kontinens között szállított óriási mennyiségű részegység határforgalmában, és ez komoly költségnövekedéssel jár, ezt a vállalat "a nagy-britanniai beruházások elleni érvnek" tekintené.
    Maier szerint a megoldást az jelentené, ha Nagy-Britannia az EU vámuniójában maradna, legalább addig, amíg ennek valamilyen működőképes alternatíváját nem sikerül megtalálni.
    A brit kormány Brexit-stratégiájának azonban éppen az az egyik sarkalatos eleme, hogy Nagy-Britannia nemcsak az Európai Unióból, hanem az EU egységes belső piacáról és a vámunióból is kivonul.
    London érvelése szerint ugyanis a további brit tagság e két integrációs szerveződésben olyan feltételrendszerek teljesítését jelentené - mindenekelőtt a bevándorlás szabályozásában és az unión kívüli országokkal fenntartott kereskedelmi kapcsolatokban -, mintha meg sem szűnne a brit EU-tagság.
    A brit kormány ugyanakkor átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val.