Az európai helyszínek között van az Elba partján fekvő raktárváros: a hamburgi Speicherstadt egykori raktárépületeiben ma irodák, bankok, galériák és exkluzív lakások találhatók. Egy másik világörökséggé vált ipari létesítmény a Norvégiában a 20. század elején felépült Rjukan-Notodden műtrágyagyár. A skóciai Forth vasúti hídja, a világ leghosszabb konzolos vasúti hídja is felkerült a világörökségi listára - olvasható az UNESCO honlapján (unesco.org).
Japánból a Meidzsi-korabeli (1868-1910) ipari forradalom 23 emblematikus helyszíne, köztük szénbányák, hajógyárak és más ipartelepek kerültek a világörökségi helyszínek közé. A jelölést diplomáciai viszály övezte, mivel Dél-Korea és Kína szerint ezen üzemek egy részében, például a szénbányákban a második világháború előtt és alatt sok ezer koreai és kínai kényszermunkást dolgoztattak. A listára való felvételt a Koreával kötött diplomáciai kompromisszum tette lehetővé: Japán ígéretet tett, hogy megfelelő információs központot alakítanak ki, amely a világörökség részét képező helyszín teljes történelmét bemutatja.
Kínában a Tusi törzsi rendszer, egy ősi politikai rendszer helyszínei, a 13. század óta fennmaradt erődítmények, várak, romok, sírhelyek kerültek fel a listára.
Uruguayban a Fray-Bentos húsüzem, a helyi marhahúsipar bölcsője, Mexikóban Hidalgo és México szövetségi állam között a 16. században épült Padre Tembleque vízvezeték vált a világörökség részévé. A csatornarendszerhez egy vízgyűjtő terület, források, csatornák, elosztó tartályok és árkádos vízelvezető hidak tartoznak.
A már 1993 óta a világörökség részét képező El Camino zarándokutat két útszakasszal egészítette ki az UNESCO bizottsága: a Camino Francés és az Észak-Spanyolországon át Santiago de Compostelába vezető útszakaszok mintegy 1500 kilométeres hálózattal bővítik ki a már a listán szereplő Szent Jakab utat.
A világörökségi listára 5 természeti, 31 kulturális és egy vegyes helyszínt jelöltek idén.
Az UNESCO világörökségi listáján már 1033 helyszín van több mint 160 országból. Közülük Olaszország a csúcstartó, itt 51 helyszín szerepel a listán. Kínában 48, Spanyolországban 44, Franciaországban 41, Németországban pedig 40 helyszín a világörökség része.
A listára való felkerülés megkönnyítheti a pénzhez jutást a helyreállításhoz, a működtetéshez és az idegenforgalmi fejlesztéshez.
| Változások a világörökségi várományosi lista magyar helyszíneiben |
| Nemrég jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy egy új rendelet 10 helyszínt terjeszt elő a világörökségi lista várományosai közé. A legtöbb helyszín azonban nem számít újdonságnak, hiszen van, ami már több mint 20 éve szerepel az UNESCO várományosi listán. Információnk szerint erre a lépésre azért került sor, mert 2011-ben a parlament elfogadta a világörökségi törvényt, amely előírja, hogy a várományosi helyszíneket egy miniszteri rendeletben kell megerősíteni. A miniszterelnökséget vezető miniszter – a Forster Központ szakmai közreműködésével – az UNESCO Világörökségi Bizottságához már felterjesztett helyszíneket áttekintette és értékelte aszerint, hogy azok várományosi státusza időszerű-e, még mindig hordozzák-e azt a kiemelkedő értéket, ami miatt felkerültek a várományos helyszínek közé. A felülvizsgálat eredménye pedig az lett, hogy az összes helyszínt érdemes a listán tartani. Kisebb-nagyobb változások történtek néhány helyszín esetében, például a korábban külön szereplő „Esztergomi középkori vár” és a „Visegrádi királyi székhely és vadászterület” most középkori magyar királyi központok elnevezéssel egy helyszínné változott, így a korábbi tizenegy helyett most tíz magyarországi helyszín szerepel a magyar Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékén. Ide kattintva olvashat többet a változásokról és arról, hogy pontosan mi szerepel most a várományosi listán. |
Forrás: MTI
Forrás: Turizmus Online
