A brit divatipar ökológiai lábnyomát vizsgálják a parlamenti képviselők, mellyel az egyre nagyobb fast fashion szektor széndioxid kibocsátását, az erőforrás felhasználását és a víz fogyasztásának a mértékét kívánják feltárni. A parlamenti képviselők azért tanulmányozzák a brit „gyors divat” környezeti hatását, mert növekvő aggodalommal tölti el őket, hogy ez a sokmilliárd fontos ipar pazarolja az értékes erőforrásokat és közrejátszik a klímaváltozásban.

„A divat ára nem lehet a Föld” – nyilatkozta Mary Creagh parlamenti képviselő, a bizottság vezetője. „Pedig azzal, amilyen módon megtervezzük, legyártjuk és aztán elhasználjuk a ruháinkat óriási hatást gyakorolunk a környezetre. A ruhagyártás klímaváltozással járó kibocsátást okoz. Mindannyiszor, amikor berakunk egy adag mosást, műanyag szálak ezrei oldódnak ki a csatornán keresztül az óceánba. Nem tudjuk, hol és miként hasznosítsuk újra az elhasznált ruhát” – fejtette ki véleményét a brit politikus a The Guardiannek. 

Az Ellen McArthur Alapítvány jelentése az Egyesült Királyságban a háztartási textíliákból és ruházatból származó hulladéklerakás éves költségét 82 millió fontra teszi. Ez az adat arra figyelmeztet, hogy ha a globális divatipar növekedése a jelenlegi mértékben folytatódik, 2050-re a világ éves széndioxid büdzséjének egynegyedét a divatipar fogja elhasználni. Becslések szerint évente 300 ezer tonna divathulladék kerül egyenesen a szemétbe annak ellenére, hogy egyre növekvő erőfeszítéseket tesznek a fogyasztók meggyőzésére, hogy a használt és megunt ruháikat újrahasznosítsák.