Emmanuel Macron francia elnök kedden arról beszélt, hogy a bővítés előtt az EU-nak belső reformokra van szüksége, több más tagállam azonban erősen támogatja az eddig kimaradó nyugat-balkáni országok mielőbbi felvételét.

"Ha nem nyitjuk meg kapuinkat ezen rendkívül bonyolult és tragikus térség országai előtt, ha nem kínálunk számukra európai perspektívát, akkor visszatér majd a háború a régióba, ahogyan láttuk a kilencvenes években" - mondta Jean-Claude Juncker bizottsági elnök.

A brüsszeli testület kedden tette közzé friss bővítési jelentését, amely a folyamat helyzetét tekinti át, mind általánosságban, mind országonkénti lebontásban. Leszögezték, az előrelépés elsősorban a demokratikus, jogállamisági, igazságügyi, alapjogi és gazdasági reformok területén elért konkrét eredményektől függ, ez "hosszan tartó erőfeszítéseket, visszafordíthatatlan reformintézkedéseket" igényel. "A bővítés befektetés Európa békéjébe, biztonságába, stabilitásába" - mutatott rá az EU javaslattevő-végrehajtó szerve.

Törökország kapcsán kiemelték: haladéktalanul fel kellene oldania a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot. A szervezet ismételten határozottan elítélte a hatalomátvételi kísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, azonban leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések "aránytalansága és kollektív jellege". Mint írták, a hatóságok fellépése "csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését", és más területeken is romlott a helyzet az országban. Emlékeztettek rá, a törökországi tisztogatások során az elmúlt két évben több mint 150 ezer embert vettek őrizetbe, legkevesebb 110 ezret pedig felfüggesztettek az állásából vagy elbocsátottak.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal már megkezdődtek a csatlakozási tárgyalások, Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.