A kétlépéses módszer - amelynek értelmében az első körben a belső vízi és légi határellenőrzést, majd a belső szárazföldi határellenőrzést számolnák fel - számos kockázatot hordoz és kedvezőtlen hatással van a schengeni zóna további bővítésére, vélik a képviselők. A döntést ezért egy jogi aktus keretében kell meghozni.
A Parlament emellett felszólítja a Tanácsot, hogy azonnal vegye fel Horvátországot a schengeni övezetbe, amint az teljesítette a feltételeket.

Nem pusztán Romániában és Bulgáriában járt negatív hatással, hogy elhalasztották a két ország schengeni csatlakozását. Az egész Unió számára kedvezőtlen döntés volt, fogalmaznak a képviselők.

A belső határellenőrzés fenntartása vagy a schengeni övezeten belüli újrabevezetése aláássa az európaiak bizalmát az uniós intézményekben és az integrációban, emeli ki a Parlament. Emellett kedvezőtlen hatása van az Unió belső piacára, valamint a bolgár és a román export-importra.

A képviselők hangsúlyozzák: nem szabad, hogy a schengeni zóna bővítését vagy a polgárok szabad mozgását olyan szakpolitikák hiányosságai vessék vissza, mint például az uniós migrációs vagy menekültpolitika.

„A Parlament ma túllépett a már többször hangoztatott kérésén, amelyben Románia és Bulgária azonnali felvételét kérte a schengeni zónába. Most azt kértük, hogy az azonnali csatlakozás a földi, vízi és légi határon egyszerre történjen meg. Kategorikusan elutasítjuk a részleges csatlakozást, mert az nem pusztán nélkülözi a jogi alapot, hanem számos gazdasági, társadalmi és politikai hátránnyal is jár az egész Unió számára” - mondta a témáért a Parlamentben felelős bolgár szocialista képviselő, Szergej Sztanisev.

A Parlament már 2011 júniusában zöld utat adott Bulgáriának és Romániának a schengeni zónába, és álláspontját azóta több ízben megerősítette. Bulgária és Románia jelenleg részben alkalmazza a schengeni övezetre vonatkozó szabályokat, a határaikon még van ellenőrzés. A két ország schengeni tagságáról szóló végső döntést az EU miniszterei hozzák meg egyhangúlag.