Az Európai Bizottság szakértői testületének ajánlása alapján a vajdasági Újvidék lesz Európa egyik kulturális fővárosa 2021-ben. A bizottság közleménye szerint először fordul elő, hogy nem uniós, hanem tagjelölt ország települése kapja meg az Európai Unió kezdeményezésére létrejött Európa kulturális fővárosa címet. Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa a bejelentést követően elmondta, hogy az európai kultúra sokféleségének támogatása és megőrzése lesz Újvidék feladata.

Kiválasztásában kulcsszerepe volt a város által benyújtott pályázatban felvázolt hosszú távú stratégiának, a pályázat előremutató európai dimenziójának, a gazdag kulturális és művészeti tartalomnak, valamint a határokon és kultúrákon átnyúló társadalmi kapcsolatok várható pozitív alakulásának - tette hozzá. Az uniós biztos reményét fejezte ki, hogy a cím jelentős és hosszú távú kulturális, gazdasági és társadalmi előnyöket jelent majd a város számára, a korábbi kulturális fővárások példája alapján.

Az uniós tagjelölt országoknak 2014 decembere óta van lehetőségük arra, hogy három évenként pályázatot nyújtsanak be a cím elnyerésére. 2021-ben Újvidék mellett a bánsági Temesvár viselheti a címet, valamint egy görög város, amelyről novemberben dönt az uniós bizottság. Az Európa Kulturális Fővárosa címre hat évvel korábban kell beadniuk a pályázatokat az érdeklődő városoknak, kulturális minisztériumukon keresztül. A pályázatokat szakértői bizottság bírálja el, amely a jelentkezők közül kiválasztja a döntősöket, akiktől további információkat kér be az Európai Bizottság. Végül a bizottság országonként egy várost választ ki, amelyek hivatalosan az Európa Kulturális Fővárosa címet viselhetik. A Bizottság mindig négy évvel az esemény megrendezése előtt hozza meg végső döntését. A négy év során a szakértői bizottság segíti a kulturális fővárosok felkészülését.

A program 1985-ben indult és mostanáig az Európai Unió 50 városa viselte a címet. Az idén a spanyolországi Donostia-San Sebastián és a lengyelországi Wrocław Európa Kulturális fővárosa.

A következő évek kulturális fővárosait is megnevezték már:

2017 – Aarhus (Dánia) és Pafos (Ciprus)

2018 – Leeuwarden (Hollandia) és Valetta (Málta)

2019 – Plovdiv (Bulgária) és Matera (Olaszország)

2020 - Rijeka (Horvátország) és Galway (Írország)

2021 - Temesvár (Románia), Újvidék (Szerbia) és egy görög város

2019-től ugyanakkor új rendszer lép életbe az Európai Parlament és a Bizottság döntése alapján. 2020 és 2033 között évente két tag-, illetve várományos ország 1-1 városa nyerheti el a címet. A pályázók közül nyílt versenyben dől el, hogy ki kapja meg a címet. Ugyanaz a város háromévente indulhat újra a pályázaton.

Magyar város legkorábban 2023-ban lehet újra Európa Kulturális Fővárosa, az erre vonatkozó pályázat megjelenése ez év végén várható. A nyílt pályázaton bármelyik magyar város indulhat, eddig Debrecen, Eger, Gödöllő, Tokaj és Veszprém jelezte, hogy pályázna.

Kb. 10 hónap áll rendelkezésre az első fordulós anyag magyar és angol nyelven történő elkészítésére. Az így kimunkált komplex dokumentációt egy 12 fős nemzetközi szakértő testület bírálja el, majd az észrevételek kézhezvétele után a második fordulóba meghívott városokra újabb 9-10 hónapos munka vár: a javaslatok beépítése és a végleges pályázati anyag összeállítása. A végső döntés 2018 nyarán születhet meg. A pályázatok értékelésében kulcsszerepe van a hosszú távú stratégiának, a pályázat európai dimenziójának, a kulturális és művészeti tartalomnak, a megvalósítási képességnek és a társadalmi kapcsolatoknak és az irányításnak.

Hazai település eddig egyszer nyerte el az Európa Kulturális Fővárosa címet, Pécs 2010-ben viselhette a rangos elnevezést. Akkoriban számos, jelentős fejlesztés történt a baranyai megyeszékhelyen, bár ezek közül több nem készült el időre, így a kulturális főváros cím elnyerése sokak szerint nem jelentett áttörést a város turizmusa szempontjából.