Linzben nincs büdös!

Ha Linz, akkor sokakban az a város rémlik fel, ami mellett a salzburgerlandi síelésre, nyaralásra igyekezve elsuhannak. Talán látják az autópályáról a vasművek nagyolvasztóit és gondolhatják, hogy egy iparvárosban minek megállni? Mert Felső-Ausztria fővárosa, Linz ennél jóval többet kínál. Az se tévesszen meg senkit, hogy a Lajtán innen Dunaújváros a testvérvárosa!

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Lajtán túl, már Óperenciában suhan a vonat stabil 230 kilométeres tempóval, amikor a kirajzolódó tájból mintha Oskar Kokoschka „Linzi táj” című képe köszönne vissza: barátságos lankák és a Duna zöldes ölelésében őzike barna nagyolvasztók magasodnak, de mögöttük felsejlik egy osztrákosan gemütlich város. A szerelvény 4 és fél órára Budapesttől megáll a ragyogóan tiszta, hipermodern linzi pályaudvaron. Az ember kiszáll és nagyot szippant a levegőből, hogy megtudja: igaz-e a régi mondás mellyel Linzet csúfolták, azaz „In Linz, da stinkt’s”, vagyis Linzben büdös van. De nincs! A fenti gúnyos rigmust a régebben olykor a városnak odapöffentő üzemek miatt mondogatták. A gyárak vezetése azonban egy szép napon gondolt egyet, nekilátott a kéményeket a legmodernebb szűrőkkel felszerelni. Ezzel együtt a Linzről kialakított acélvárosi kép is kezdett halványulni.

Kelta, Kepler, linzi torta

A kelta és római gyökerű Linzben régen a Dunának köszönhetően a kereskedelem virágzott. Erre bizonyíték a csepelivel vetekedő méretű kereskedelmi kikötő, ami egy dunai hajókázás során is megtekinthető csakúgy, mint a helyi nehézipari forradalmat az Anschlusst követően elhozó, németek által alapított gyárak. Mind a vas-, (Voestalpine AG) mind pedig a vegyi művek hadiüzemként kezdték pályafutásukat. Linz barna mezős külterületeinek városnéző hajóról történő bemutatása néhányak számára különösnek tűnhet. Ugyanakkor arról

van szó, hogy Ausztria harmadik legnagyobb városa ipari múltja és a technikai innovációkra épülő kultúra ötvözésében találta meg azt a piaci rést, amivel ki tudott lépni az idegenforgalom nemzetközi porondjára. E köré építették fel a 2009-es európai kulturális fővárosi (EKF) koncepcióját is. Linz nem kíván versenyezni Salzburggal és Béccsel. Abból főz, amije van. A hozzávalók közt ott találjuk a vasgyár rendhagyó fémipari kiállítását, a dohánygyár kulturális térré lett helyiségeit, a kikötőt, mint fesztiválhelyszínt. De szerepel a receptben Mozart is, aki lakott itt és még egy szimfóniát – „Linzi” – is komponált. A helyi egyetemnek is nevet adó Johannes Kepler itt írta meg „A világ harmóniája” című művét. Ha már főzünk, akkor süssünk is! A derék linziek szerint a világ egyik legrégebbi tortareceptje az övék; a linzi tortaé. Nem összetévesztendő a mi linzerünkkel! Erre akkor döbben csak rá igazán az édesszájú utazó, ha az odafele úton elmajszol egy linzert, majd megérkezvén az egyik helyi cukrászdában nekilát egy jókora szelet linzi tortának. A tortát lemozoghatjuk a Duna parti sétányon futva, bringázva, vagy éppenséggel a Dunában úszva. Nem, nem érkezik nínózva a vízi rendőr, mint a Rómain a vízben enyhet keresőkhöz; itt jól felszerelt szabadstrandokon lazázik egy meleg napon a démosz.

Remetelak

Kepler idejében még állt az a reneszánsz belváros, ami a harmincéves háború végére felvette ma is látható barokk formáját, számos helyen megtartva a zegzugos középkori utcahálózatot. Több régi épületben találunk egy-egy formabontó kortárs betoldást is, mint a linzi vár múzeuma. És itt vannak még a monarchia legszebb

éveinek historikus alkotásai is. Köztük a Neuer Dom katedrális, mely 135 méteres tornyával és roppant neogótikus tömegével aránytalannak tűnhet a 200 ezres városban. A bő 70 évig épült katedrálisba az elképzelés szerint az egész Linz befért volna, de az 1860-as években tervezett 20 ezer fős kapacitást 1935-ös elkészültére már messze meghaladta a város népessége. A tornyot magasabbnak szánták, azonban Bécsből üzentek: ne emberkedjenek, mert a monarchia legmagasabb épülete csakis a Stephansdom lehet. A II. Világháborúban a toronyban megfigyelő állást alakítottak ki. A helyiségből az EKF csinált világszenzációt remetelak formájában. A nép, vallási hovatartozástól függetlenül elmélkedhetett itt léte értelmén. A kezdeményezés olyan népszerű lett, hogy a mai napig csak hosszú várólistáról lehet bejutni – pár száz eurót leszurkolva az egyháznak. Hogy hogy is néz ki a lak? Bárki láthatja, aki benéz a katedrális 1:1-es másolatnak otthont adó mellékhajójába. Semmi mobil, tablet, laptop, csak a lak magánya. A város zsongó utcai életére is nemet kell mondani, melynek lüktetése szintén az EKF hozadéka. Addig egy hétköznap este elképzelhetetlen volt a mára már teljesen természetessé vált nyüzsgés – meséli idegenvezetőnk, a ’80-as évek óta itt élő magyar Terézia Kerling.

Elektronikus

Az esti Linz meghatározó eleme a Duna partján sci-fiket idéző fényekben pompázó Ars Electronica Center (AEC). Az épület mai formáját az EKF-re nyerte el, azonban a computer technológiára és robotikára épülő művészet és tudományos kutatás már a ’70-es évek végén kezdett formát ölteni az 1979-es első Ars

Electronica Fesztiválon. Akit még nem ölelt meg szilikon borítású, csonkolt végtagú robot, miközben azt mormolta: „Ich liebe dich”, vagy megnézne egy 3D nyomtatót működés közben, hogy a számtalan egyéb tudományos és hírközlési csodáról ne is beszéljünk, ki ne hagyja az AEC meglátogatását! A központnak is köszönhető, hogy a város 2014 óta az UNESCO médiaművészeti városai közé tartozik. Azok közé, melyek a média-, és elektronikus művészetet a városi életbe a helyiek bevonásával tökéletesen integrálták. A jövőbe mutató másik főhadiszállás a Lentos Szépművészeti Múzeum szintén impozáns, kortárs tömbje. A két épületet az a Nibelung-híd köti össze, melyet még a nácik álmodtak meg egy sor más épülettel együtt. Ezek a tervezőasztalnál messzebb nem jutottak. Hitler fiatalsága kedves városát birodalma kulturális központjának szánta.

Linzben (is) ezres nagyságrendű a magyarok száma. Munkát zömében a helyi iparban találnak, de nem lepődünk meg azon sem, ha a fiatal pincérnő egy kávézóban magyarul reagál, mikor németül adjuk le a rendelést. A turistaként érkező magyarok is ezres nagyságrendben szerepelnek a statisztikákban. 2009 és 2014 között bő negyedével nőtt az érkezések száma, ami így is csupán 3 689 és 4 850. Ez vendégéjszakákra lefordítva 7 218 és 10 118. A számokat nézve adott a fejlődés lehetősége; tessenek ezentúl Linzben megállni!


Biztos, hogy jó ötlet elefánton utazgatni az egzotikus úti célokon?

Biztos, hogy jó ötlet elefánton utazgatni az egzotikus úti célokon? 

Él egy Suju Kali nevű 50 éves elefánt Nepálban, aki több mint 30 éve szállít turistákat, és sok elefánthoz hasonlóan ő is szorong, sőt, néha agresszív az idegenekkel. A következőkből kiderül, miért.
A Heineken is beszállt a világ első unalmas telefonjának létrehozásába

A Heineken is beszállt a világ első unalmas telefonjának létrehozásába 

A The Boring Phone elnevezésű, valóban nem sokat tudó készülék e héten, a Milano Design Weeken debütált.
Új kiállítások Ausztriában, amelyeket látni kell

Új kiállítások Ausztriában, amelyeket látni kell 

Három új kiállítás, ahol átélhetjük az osztrák életérzést.
Nem áprilisi tréfa: a gyerekek idén nyáron tényleg ingyen szállnak meg a dubaji szállodákban

Nem áprilisi tréfa: a gyerekek idén nyáron tényleg ingyen szállnak meg a dubaji szállodákban 

A tavaly meghirdetett és szuper sikeres Kids Go Free promóció idén is elindult és már 56 dubaji szálloda ad lehetőséget a 12 éves kor alatti gyerekkel utazóknak, hogy kedvezményes áron nyaraljanak idén.
Luxusóra, kerékpár és szemüveg - kávézaccból

Luxusóra, kerékpár és szemüveg - kávézaccból 

Topdesigner termékek készülnek újrahasznosított kávézaccból.
Ingyen bort kínál egy étterem a telefonjukat nem használó vendégeknek

Ingyen bort kínál egy étterem a telefonjukat nem használó vendégeknek 

A veronai Al Condominio étterem tulajdonosa azt mondja, hogy a kezdeményezés pozitív fogadtatásra talált.
Ausztria meghosszabbítja a határellenőrzést Szlovénia és Magyarország esetén

Ausztria meghosszabbítja a határellenőrzést Szlovénia és Magyarország esetén 

Május közepétől Ausztria további hat hónappal meghosszabbítja a belső határellenőrzést Szlovéniával és Magyarországgal.
Három kihagyhatatlan látnivaló Bázelben

Három kihagyhatatlan látnivaló Bázelben 

Svájc legrégebbi egyetemvárosa a magyarok körében olyannyira népszerű, hogy a Svájcba irányuló repülős forgalmat a Budapest-Bázel útvonal vezeti.
Rekordévet zárt az osztrák dizájner bevásárlóközpont

Rekordévet zárt az osztrák dizájner bevásárlóközpont 

A számok alapján 2024-re is új látogatói rekordra számítanak.
A világon először: a görög kormány kártalanítja az erdőtüzek által sújtott turistákat

A világon először: a görög kormány kártalanítja az erdőtüzek által sújtott turistákat 

Az ingyenes utalványok május 31-ig, illetve az őszi szezonban lesznek érvényesek.

Interjú

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?
Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.