Linzben nincs büdös!

Ha Linz, akkor sokakban az a város rémlik fel, ami mellett a salzburgerlandi síelésre, nyaralásra igyekezve elsuhannak. Talán látják az autópályáról a vasművek nagyolvasztóit és gondolhatják, hogy egy iparvárosban minek megállni? Mert Felső-Ausztria fővárosa, Linz ennél jóval többet kínál. Az se tévesszen meg senkit, hogy a Lajtán innen Dunaújváros a testvérvárosa!

A Lajtán túl, már Óperenciában suhan a vonat stabil 230 kilométeres tempóval, amikor a kirajzolódó tájból mintha Oskar Kokoschka „Linzi táj” című képe köszönne vissza: barátságos lankák és a Duna zöldes ölelésében őzike barna nagyolvasztók magasodnak, de mögöttük felsejlik egy osztrákosan gemütlich város. A szerelvény 4 és fél órára Budapesttől megáll a ragyogóan tiszta, hipermodern linzi pályaudvaron. Az ember kiszáll és nagyot szippant a levegőből, hogy megtudja: igaz-e a régi mondás mellyel Linzet csúfolták, azaz „In Linz, da stinkt’s”, vagyis Linzben büdös van. De nincs! A fenti gúnyos rigmust a régebben olykor a városnak odapöffentő üzemek miatt mondogatták. A gyárak vezetése azonban egy szép napon gondolt egyet, nekilátott a kéményeket a legmodernebb szűrőkkel felszerelni. Ezzel együtt a Linzről kialakított acélvárosi kép is kezdett halványulni.

Kelta, Kepler, linzi torta

A kelta és római gyökerű Linzben régen a Dunának köszönhetően a kereskedelem virágzott. Erre bizonyíték a csepelivel vetekedő méretű kereskedelmi kikötő, ami egy dunai hajókázás során is megtekinthető csakúgy, mint a helyi nehézipari forradalmat az Anschlusst követően elhozó, németek által alapított gyárak. Mind a vas-, (Voestalpine AG) mind pedig a vegyi művek hadiüzemként kezdték pályafutásukat. Linz barna mezős külterületeinek városnéző hajóról történő bemutatása néhányak számára különösnek tűnhet. Ugyanakkor arról

van szó, hogy Ausztria harmadik legnagyobb városa ipari múltja és a technikai innovációkra épülő kultúra ötvözésében találta meg azt a piaci rést, amivel ki tudott lépni az idegenforgalom nemzetközi porondjára. E köré építették fel a 2009-es európai kulturális fővárosi (EKF) koncepcióját is. Linz nem kíván versenyezni Salzburggal és Béccsel. Abból főz, amije van. A hozzávalók közt ott találjuk a vasgyár rendhagyó fémipari kiállítását, a dohánygyár kulturális térré lett helyiségeit, a kikötőt, mint fesztiválhelyszínt. De szerepel a receptben Mozart is, aki lakott itt és még egy szimfóniát – „Linzi” – is komponált. A helyi egyetemnek is nevet adó Johannes Kepler itt írta meg „A világ harmóniája” című művét. Ha már főzünk, akkor süssünk is! A derék linziek szerint a világ egyik legrégebbi tortareceptje az övék; a linzi tortaé. Nem összetévesztendő a mi linzerünkkel! Erre akkor döbben csak rá igazán az édesszájú utazó, ha az odafele úton elmajszol egy linzert, majd megérkezvén az egyik helyi cukrászdában nekilát egy jókora szelet linzi tortának. A tortát lemozoghatjuk a Duna parti sétányon futva, bringázva, vagy éppenséggel a Dunában úszva. Nem, nem érkezik nínózva a vízi rendőr, mint a Rómain a vízben enyhet keresőkhöz; itt jól felszerelt szabadstrandokon lazázik egy meleg napon a démosz.

Remetelak

Kepler idejében még állt az a reneszánsz belváros, ami a harmincéves háború végére felvette ma is látható barokk formáját, számos helyen megtartva a zegzugos középkori utcahálózatot. Több régi épületben találunk egy-egy formabontó kortárs betoldást is, mint a linzi vár múzeuma. És itt vannak még a monarchia legszebb

éveinek historikus alkotásai is. Köztük a Neuer Dom katedrális, mely 135 méteres tornyával és roppant neogótikus tömegével aránytalannak tűnhet a 200 ezres városban. A bő 70 évig épült katedrálisba az elképzelés szerint az egész Linz befért volna, de az 1860-as években tervezett 20 ezer fős kapacitást 1935-ös elkészültére már messze meghaladta a város népessége. A tornyot magasabbnak szánták, azonban Bécsből üzentek: ne emberkedjenek, mert a monarchia legmagasabb épülete csakis a Stephansdom lehet. A II. Világháborúban a toronyban megfigyelő állást alakítottak ki. A helyiségből az EKF csinált világszenzációt remetelak formájában. A nép, vallási hovatartozástól függetlenül elmélkedhetett itt léte értelmén. A kezdeményezés olyan népszerű lett, hogy a mai napig csak hosszú várólistáról lehet bejutni – pár száz eurót leszurkolva az egyháznak. Hogy hogy is néz ki a lak? Bárki láthatja, aki benéz a katedrális 1:1-es másolatnak otthont adó mellékhajójába. Semmi mobil, tablet, laptop, csak a lak magánya. A város zsongó utcai életére is nemet kell mondani, melynek lüktetése szintén az EKF hozadéka. Addig egy hétköznap este elképzelhetetlen volt a mára már teljesen természetessé vált nyüzsgés – meséli idegenvezetőnk, a ’80-as évek óta itt élő magyar Terézia Kerling.

Elektronikus

Az esti Linz meghatározó eleme a Duna partján sci-fiket idéző fényekben pompázó Ars Electronica Center (AEC). Az épület mai formáját az EKF-re nyerte el, azonban a computer technológiára és robotikára épülő művészet és tudományos kutatás már a ’70-es évek végén kezdett formát ölteni az 1979-es első Ars

Electronica Fesztiválon. Akit még nem ölelt meg szilikon borítású, csonkolt végtagú robot, miközben azt mormolta: „Ich liebe dich”, vagy megnézne egy 3D nyomtatót működés közben, hogy a számtalan egyéb tudományos és hírközlési csodáról ne is beszéljünk, ki ne hagyja az AEC meglátogatását! A központnak is köszönhető, hogy a város 2014 óta az UNESCO médiaművészeti városai közé tartozik. Azok közé, melyek a média-, és elektronikus művészetet a városi életbe a helyiek bevonásával tökéletesen integrálták. A jövőbe mutató másik főhadiszállás a Lentos Szépművészeti Múzeum szintén impozáns, kortárs tömbje. A két épületet az a Nibelung-híd köti össze, melyet még a nácik álmodtak meg egy sor más épülettel együtt. Ezek a tervezőasztalnál messzebb nem jutottak. Hitler fiatalsága kedves városát birodalma kulturális központjának szánta.

Linzben (is) ezres nagyságrendű a magyarok száma. Munkát zömében a helyi iparban találnak, de nem lepődünk meg azon sem, ha a fiatal pincérnő egy kávézóban magyarul reagál, mikor németül adjuk le a rendelést. A turistaként érkező magyarok is ezres nagyságrendben szerepelnek a statisztikákban. 2009 és 2014 között bő negyedével nőtt az érkezések száma, ami így is csupán 3 689 és 4 850. Ez vendégéjszakákra lefordítva 7 218 és 10 118. A számokat nézve adott a fejlődés lehetősége; tessenek ezentúl Linzben megállni!


Mercedes-múzeum és igazi sváb konyha - felfedeztük Németország egyik legélhetőbb nagyvárosát

Mercedes-múzeum és igazi sváb konyha - felfedeztük Németország egyik legélhetőbb nagyvárosát 

Béke, nyugalom, tiszta utcák, rendezett terek, hatalmas parkok, halálpontos tömegközlekedés – ilyen manapság az egyik legélhetőbbnek tartott német nagyváros, Stuttgart.
Nagy siker volt ez a kiállítás a római Falconieri-palotában

Nagy siker volt ez a kiállítás a római Falconieri-palotában 

Molnár Vera az egyik úttörője volt a számítógépes művészetnek, amellyel az 1960-as években kezdett el foglalkozni.
Pörögnek az ALDI utazási irodájánál a nyári foglalások

Pörögnek az ALDI utazási irodájánál a nyári foglalások 

A Magyarországon hetedik éve működő kiutaztató iroda rendkívül erős hónapot zárt 2024 januárjában.
"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"

"Egyensúlyt kell teremteni a vendégek és a helyben élők között"  

A turizmus komoly gazdasági jelentőséggel bír Ausztriában is, de gyakran terhet jelent a lakosság számára. 
Személyi változás az Österreich Werbungnál

Személyi változás az Österreich Werbungnál 

Kaufmann Ildikó február végén távozik az Österreich Werbungtól, feladatait március 11-től Borsi Valéria veszi át.
Huszonöt  osztrák város korlátozná az autósforgalmat

Huszonöt osztrák város korlátozná az autósforgalmat 

Ehhez azonban az osztrák KRESZ, az StVA módosítására van szükség.
Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére

Titkos kapuk nyílnak meg Máltán egyetlen hétvégére 

A látogatóknak életre szóló élményben lesz részük miközben a nagyközönség előtt általában zárva tartó helyeket ismerhetnek meg. 
Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében

Hetedhét ország kalandos felfedezése a Fjällräven Classic szervezésében 

 Az eseménysorozat idén is ellátogat Svédországba, Dél-Koreába, Dániába, Németországba és az Egyesült Államokba, visszatér az Egyesült Királyságba, illetve elsőként járja be Chile egyedülálló vidékét.
Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron

Készpénzfelvétel külföldön? Megoldható, de nem minden áron 

Könnyen megkopaszthatják az embert a külföldi pénzautomaták. Szerencsére van olcsó megoldás is - mutatjuk.
Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern

Alakul Bécs új okos városrésze: Aspern 

Az osztrák főváros legújabb szlogenje a Smart City, amelynek jegyében egy új negyedet álmodtak meg.

Interjú

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.
Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban

Kedvenc desszertjeink a legszebb kiadásban 

Korábban írtunk már a ZAZIE „újragondolatlanul” merész, hamisítatlan magyar konyhájáról - de nem lehet szó nélkül elmenni Nagy Gergő szemet gyönyörködtető tányérdesszertjei mellett sem.