hirdetés
hirdetés

300 fős turisztikai egyeztető fórumot tervez a helyettes-államtitkár

A magyar turizmus legmagasabb szintű szakmai vezetője, Dr. Horváth Endre a minap szűk körű megbeszélésen ismertette terveit, amelyeket ezúttal részletesen közlünk.

hirdetés

TT: Marad-e az apparátus?

- Az átadás-átvétel rendben megtörtént. Természetesen folytatódnak a folyamatban levő munkák, például a szabályozás kérdésében. Számítok az eddigi szakállamtitkárság munkatársaira, akik hamarosan átköltöznek a volt Pénzügyminisztérium József nádor tér 2-4. szám alatti irodaházába. Az államigazgatásra érvényes a miniszterelnök által bejelentett 15%-os bértömeg-elvonás, ugyanakkor én nem tervezek leépítést, viszont az már biztos, hogy az itteni apparátusnak kétszer annyi feladata lesz, és a létszám előreláthatólag nem fog nőni.

TT: Hogyan értékeli a turizmus helyzetét Magyarországon?

- A Magyar Nemzeti Bank jelentése szerint a turizmus egyedülálló ágazat abban a tekintetben, hogy a folyó fizetési mérleget 2009-ben növekvő mértékben képes volt javítani! A legfrissebb statisztikák szerint biztató, hogy idén a vendégéjszakák száma elkezdett nőni, de sajnálatos módon az árbevétel még csökken. Ezen változtatni kell! A tárcánál július elején elindul egy szakmai műhelymunka, amelynek folytatásaként a nyár folyamán Matolcsy miniszter úr kérésére a turisztikai szakma 300 képviselőjével kívánunk egyeztetni az ágazat jövőjét illetően. A szakmai szervezetek véleményét folyamatosan kikérjük majd, szorosan együtt kívánok velük működni. Az új pályázatokat már a szakma bevonásával írjuk ki. Ez is része a miniszterelnök úr által meghirdetett nemzeti konzultációnak. Az is biztos, hogy az államháztartási hiány nagysága behatárolja a mozgásteret. A féléves konzultációs időszak, az egyeztetések célja a gazdaság beindítása.

TT: A turizmus mellett több más szakterületet is felügyel, hogyan tudja mindezt áttekinteni?

- Igyekszem kihasználni az ágazatok közötti szinergiákat. A fejlesztések alapelve a területi kiegyenlítés kell legyen. Ezért is szerencsés, hogy ehhez az államtitkársághoz tartozik a területfejlesztés tervezése is. Nem tartható, hogy három turisztikai régió adja az ország vendégforgalmának 68%-át. Erősíteni kell továbbá a desztináció menedzsmentet regionális szinten. Át kell alakítani a regionális idegenforgalmi bizottságok rendszerét is.

TT: Hogy látja a Magyar Turizmus Zrt. jövőjét?

- A Magyar Turizmus Zrt. (MT Zrt.) szakmai felügyelete is az NGM-hez tartozik. Az MT Zrt. legutóbbi igazgatósági ülésén magam is részt vettem. A minisztérium képviselőjeként a stratégiai kérdésekben javaslatot tehetek, de nem lehet szó „kézi vezérlésről”. Az IT létszáma vélhetően lecsökken a törvényben meghatározott minimális szintre. Az MT Zrt. összevonása más állami intézményekkel a közeljövőben nem várható, de előbb-utóbb összehangoljuk a tárcához tartozó háttérintézmények: ITD Hungary, AMC, MT Zrt. tevékenységét. Abban biztos vagyok, hogy a marketingben a 4P közül nem csak a negyediket, a marketingkommunikációt, hanem az első három P-t is erősítenünk kell. Érdemes újszerű taktikákat, például a gerillamarketinget intenzívebben alkalmazni. Stratégia partnerséget kell kialakítani a tárca különböző intézményei között. Mivel a belföldi keresletélénkítés lehetőségei korlátozottak, külföldön kell bővítenünk.

TT: Hová tartozik a turisztikai fejlesztések felügyelete?

- Jövőre indul a második Széchenyi terv. Két tárca, az NGM és a Fellegi Tamás által irányított Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közösen felügyeli majd a pályázatokat. A munkamegosztás a következő: az NGM-ben történik majd az előzetes egyeztetés és a stratégiai tervezés, míg a programok lebonyolításáért, monitoringjáért a társtárca lesz felelős. A „tervhivatali” funkció erősödni fog itt a minisztériumban, nekünk itt 5-10 éves távlatban kell gondolkodni. Meglátásom szerint egyébként az utóbbi években „betonba ment” a fejlesztési pénzek jelentős része, miközben azzal kevesebbet foglalkoztunk, hogy a drága pénzért felújított fürdőkbe jöjjön is külföldi vendég. Rengeteg lehetőséget látok az allergológia, az elhízás elleni programok, a gyógynövénytermesztés és feldolgozás, a biokertészet és az orvosi műszergyártás terén. A bor- és ásványvízexport fejlesztése szintén kiemelt cél. Cél, hogy a pályázatokon elnyerhető fejlesztési támogatásokból 70%-ban magyar kis- és középvállalkozások részesüljenek.

TT: Megpróbálnak-e segíteni az utazási irodáknak az áfa-probléma megoldásában?

- Tudunk az utazási irodák áfa gondjáról. Ez a MUISZ szerint az irodák jelenlegi legnagyobb problémája. Arra készülünk, hogy rendbe tesszük ezt a kérdést. A gond az, hogy Európán belül nem egységes a szabályozás, arra teszünk majd javaslatot, hogy a kérdés rendezése egységesen, uniós szinten történjen.

TT: Mit gondol a Malév jövőjéről?

- Tágabb összefüggésben kell néznünk ezt a kérdést. A Malév esetében azt kell eldöntenünk, hogy milyen légi szállítási képességet kell fenntartson az ország. Ez a kérdés nem csak a Malévről szól, hanem a vidéki és a fővárosi repülőterekről egyaránt.

TT: Az utóbbi évek során sok esetben a fiskális szempontok sokszor felülírták a szakmai érveket az állami döntéshozatalban. Változhat-e ez a helyzet a jövőben?

- A szakmai érdekérvényesítés szempontjából mindenképpen előnyös lehet, hogy most végre egy kézben van az eddigi pénzügyi és gazdasági tárca. Ez segíthet a szakmai és a pénzügyi szempontok egyeztetésében.

TT: Mi a távlati cél?

- A globális versenyképesség terén az 58. helyen áll Magyarország, 1/3-dal előrébb kell kerülnünk ezen a listán.

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai