– 2005-ben végre megjelentek Magyarországon is a fapados légitársaságok, és három szűk esztendő után visszatértek a vendégek. Akkor nem lehettünk finnyásak, ezért jóformán minden megrendelést elfogadtunk. Az árak alacsonyabbak voltak, a töltés viszont magas. 2006-ra ezek után megpróbáltuk az átlagárakat emelni, ami óhatatlanul együtt járt némiképp a vendégforgalom csökkenésével. Stratégiai célunk volt, hogy minőségi konverziót hajtsunk végre a magasabb minőséget, színvonalasabb szolgáltatást is megfizetni kész piaci szegmensek irányába. Egyébként az összes fővárosi szállodának ez volt a stratégiája, és az eredmények igazolták a módszer helyességét. Az is kétségtelen, hogy a forint árfolyamának alakulása is segített, éppen a szezon alatt volt gyenge, és csak az év vége felé erősödött az árfolyam.
Milyenek az idei kilátások?– A várható kilátások az eredmény szempontjából nem túl biztatóak. Kezdjük az áfakulcsemeléssel. Kényszerhelyzetbe kerültünk, kénytelenek vagyunk a bevételeink 85%-át érintő 5%-os mértékű áfaemelést áthárítani az ügyfelekre, magyarul euróban átlagosan 5 százalékkal és persze házanként differenciáltan emeljük idén az árakat. Ugyanakkor jelentősen nőttek az energiaárak, és az élőmunka is drágább lett, így ha a forgalmunk ugyanakkora lenne, mint tavaly, akkor az üzemi eredményünk körülbelül egyharmadával, 1 milliárd forinttal lenne idén kevesebb, mint 2006-ban. Ráadásul az új nyugdíjszabályozás miatt sok olyan tapasztalt kolléga vonul a következő hónapokban nyugdíjba, akiknek a munkájára még néhány évig számítottunk volna. A munkatársainkat is sújtják az áremelések, a növekvő megélhetési költségek miatt fel kell készülnünk arra, hogy a személyzet gyakrabban követ el kisebb-nagyobb „svindliket”, bár természetesen ezek megakadályozására minden szükséges lépést megteszünk.
Megérezték a budapesti zavargások hatását a forgalmukon?– A novemberi számokon már látszott az említett események negatív hatása. Gyakorlatilag október folyamán alig érkezett új foglalás az év hátralévő időszakára, ezért novemberben és december első felében jelentős forgalom-visszaesést kellett elszenvednünk. A hagyományosan magas foglaltsággal lebonyolított szilveszteri hétvége is elmaradt a sokéves trendtől. Sajnos, hosszabb távon is érezhető lesz a hatás, mivel a 2007. évi tréningek, vállalati rendezvények jelentős részét ez idő tájt szokták lefoglalni, és ilyen körülmények között sokan inkább más városok mellett döntöttek. Én azonban született optimista vagyok, ezért remélem, hogy hosszabb távon elfelejtődnek ezek a képek. Remélem, hogy a Puskás Ferenc temetéséről szóló beszámolók is bejárták a világsajtót, és pozitív képet sugároztak Magyarországról.
Úgy tűnik, hogy a Danubius szállodáiban ugyanazok a trendek figyelhetők meg, mint országosan. Nevezetesen tovább esik a német forgalom, nő viszont az orosz és amerikai vendégek aránya.– A német, valamint a brit vendégéjszakaszám a Danubius szállodáiban tavaly az első tíz hónapban 20 százalékkal csökkent, az amerikai 11%-kal, az orosz viszont 25%-kal nőtt. Az amerikai piac fejlődésével elégedettek vagyunk, a jó teljesítményéhez jelentősen hozzájárult a képviseletünket ellátó touroperátor is. Azt azonban látni kell, hogy a német még mindig messze a legjelentősebb küldőpiacunk, ezért különösen érzékeny pont gazdálkodásunkban a német visszaesés.
Mi volt a célja a területi igazgatóságok megszüntetésének?– A területi egységek bizonyos irányítási és számviteli szempontból vidéken csak kiigazításokon mentek keresztül, míg Budapesten mind a tizenegy szállodát egy egységbe szerveztük. Az értékesítési- marketing munka javítása érdekében a marketinget központosítottuk, az értékesítésben pedig a szállodai önállóságot megtartva szoros központi ellenőrzést vezettünk be. Ez segít megelőzni adott esetben a belső konkurencia által okozott problémákat. A legfontosabb célunk az áralkalmazásban a következetesség és kontroll erősítése volt. A yield menedzsmenthez némiképp hasonló demand-based-pricing modellt követjük, ami azt jelenti, hogy figyeljük a töltési adatokat, és azok alakulásának megfelelően alakítjuk az árakat, tehát magas töltésnél emeljük, alacsonynál lejjebb visszük azokat. Ehhez persze megbízható előrejelzésekre van szükségünk, amelyet hetente kapunk a szállodáktól három hónapra előre. És mivel erre az előrejelzésre alapozzuk az üzleti döntéseinket, elvárjuk, hogy a szállodák igazgatói is részt vegyenek ennek kialakításában, ne csak az értékesítők.
Nagy visszhangot keltett 2005 telén a keszthelyi Helikon szálloda időszakos bezárása. Ezen a télen is bezárt a hotel?– Tudja, a Helikon volt az első egész évben nyitva tartó balatoni szálloda. 240 szobát üzemeltetni távol Budapesttől nem könnyű a téli időszakban, azonban ezt eddig minden évben meg tudtuk tenni: gyakorlatilag a nyári időszak nyereségéből fedeztük a téli veszteséget. 2005-ben veszteséges lett volna a szálloda éves szinten, ha nem tesszük meg ezt a drasztikus lépést. Racionalizáltuk a létszámot, garanciát vállaltunk arra, hogy a munkatársakat három éven át szezonálisan foglalkoztatjuk, nyáron mindig visszavesszük. Tavaly decemberben azonban már csak három hétre zártunk be, ez idő alatt elvégeztük a szükséges karbantartási munkákat.
Az új járatok megjelenése a sármelléki repülőtéren jelentett-e többletforgalmat a szállodákban?– Eddigi tapasztalataink szerint a járatok utasai közül nagyon sokan jönnek Budapestre, a többiek pedig Hévízen vagy Zalakaroson kötnek ki. A forgalmunkon eddig nem éreztük meg a járatokat. Kétségtelen azonban, hogy pozitív változást jelent a régió szempontjából a reptér fejlődése.
Ön Pécsett kezdte pályáját, az egykori Nádor szállodában. Korábban többször is felmerült ennek a régóta zárva tartó háznak a felújítása. Hogy áll most ez a terv annak fényében, hogy Pécs Európa Kulturális Fővárosa lesz 2010-ben?– Korábban egy ötszáz fős konferencia- központot szerettünk volna kialakítani az épületben, el is készültek a tervek, sőt a Széchenyi- terv keretében még ötszázmillió forintos állami támogatást is nyertünk ehhez. A program összköltsége azonban hárommilliárd forint lett volna, és az igazgatóságunk úgy döntött, hogy a támogatás ellenére se kezdjünk neki a beruházásnak. Természetesen azóta elvesztettük ezt az állami forrást. Most átdolgoztatjuk a korábbi terveket úgy, hogy csak négycsillagos szállodai szobákat alakítanánk ki az épületben. Megnézzük, milyen megtérülés lenne várható így, és annak megfelelően döntenünk kell, mert ha 2009-re nem nyitna meg a szálloda, akkor nem is érdemes belefogni a fejlesztésbe.
Úgy hallottam, a Hotel Gellért felújítása sem várathat már túl sokat magára.– Kétségtelen, ráférne a ráncfelvarrás a Gellértre. A fürdő felújítása 2007 elején kezdődik állami forrásból, épül a négyes metró, így az időzítésre a közeli jövő lenne a legalkalmasabb. A hotel felújítására hat éve készen állnak a terveink, most újra engedélyeztetjük őket. A cél az, hogy a legkisebb egyágyasok összenyitása révén megfelelő méretű és minőségű kétágyas szobákat hozzunk létre.
Mi újság külföldön?– Folyamatosan figyeljük a befektetési lehetőségeket Olaszországtól Ausztrián át Montenegróig. Nagy-Britanniában 2-3 éven belül előreláthatólag két gyógyszállodát fogunk üzemeltetni két történelmi fürdővárosban, az egyiket Bathban, a másikat Buxtonban. Jellemző, hogy a két történelmi épület – amelyek korábban üresen álltak – jelentős állami támogatás mellett újul meg. December 20-án nyitottuk meg a Thermia Palace-t – Szlovákia első ötcsillagos szállodáját – Pöstyénben, amelyet egy év alatt újítottunk fel.
Hogyan emlékszik vissza a Hotel Budapest 2003-as akciójára, amikor 9,90 euróért adták a szobát, nagy felhördülést keltve a versenytársak körében?– Utólag is úgy gondolom, hogy ez jó döntésnek bizonyult. Elődöm, Betegh Sándor ötlete volt, hogy olyan árat kínáljunk a német vendégnek, hogy úgy érezze, olcsóbb neki, ha eljön Budapestre, mint ha otthon maradna. Olyan reklámot kapott az akció, hogy kilendítette a szállodát akkor kilátástalannak tűnő helyzetéből, mi több, azóta ragyogóan prosperál, kiváló átlagárral. Amúgy be kellett volna télre zárni a jól ismert körszállót.
Mi a helyzet a Béta lánchoz tartozó szállodákkal?– Cégjogilag a Béta beolvadt az anyavállalatba, nem fejlesztjük, nem újítjuk meg a meglevő szerződéseket, a négy saját tulajdonú egység eladása pedig már folyamatban van.
Az egri Park Hotelt pár éve eladták, mert nem volt érdemes felújítani. Az új tulajdonos azóta felújította, és egy sikeres konferenciaszállodát alakított ki benne.– Kétségtelen, hogy az állami pályázatok elsősorban a helyi kezdeményezéseket, kis- és középvállalkozásokat támogatják, nagyvállalat nem tudott volna pályázni azokra a forrásokra, amelyekből az egri szálloda megújult. A cégstratégiában sem volt helye annak a szállodának. Sok sikert kívánunk volt kollégáinknak...
Fotó: Magyar Dávid
