A Közel-Kelet légitársaságaitól ments meg minket, ó EU?

Elszakadt a a cérna az európai légitársaságoknál; szerintük az EU nem tesz meg mindent, hogy az ágazatot versenyképes helyzetbe hozza. És hogy kivel mérkőznének az európaiak illetve szövetségük az AEA, Association of European Airlines?

Mindenekelőtt a Közel-Kelet egyre erősödő légitársaságaival. A „coming out” már évek óta érett, de kiélezte ezt különösen az az aggasztó eredmény, mely szerint az európai légiközlekedés más régiókkal szemben alig termelt valamicske profitot az utóbbi 2 és fél évben, épp csak megelőzve a sort záró Afrikát - derült ki csütörtökön Brüsszelben, az AEA elnökségi ülését követő nemzetközi sajtókonferencián.

Mindennek az oka az európai döntéshozás nehézkessége, hogy politikusok vitatkoznak politikusokkal olyan kérdésekről, döntésekről, melyek előkészítését és kidolgozását az ágazatra kellene bízni - fejtette ki véleményét Bernard Gustin AEA-elnök, a Brussels Airlines vezérigazgatóhelyettese. A légiközlekedést nem elkülönülten kellene kezelnie Európának, hanem a gazdaság részeként, mert erős légiközlekedés nélkül nincs erős európai gazdaság - toldotta meg. A helyzet komolyságát bizonyítja a sajtókonferenciát bevezető mondatok szerint, hogy először áll ki elnökségi ülést követően az AEA így a sajtó nyilvánossága elé.

 

A csütörtöki sajtókonferencián azonban elhangzott jó pár mondat, mire kiderült, a vén kontinens légi fuvarosai elsősorban a közel-keleti légitársaságoktól féltik gyűjtő-elosztó pozícióikat, piacaikat. A kezdeti óvatoskodást követően - mely szerint „szomszédaink” közül néhányan elképesztően versenyképes infrastruktúrával együtt fejlesztenek hub-okat - végül csak kibukott, kik azok a szomszédok.

A Turizmus Online érdeklődésére Bernard Gustin is megerősítette: a közel-keletiek valóban nagyon kemény iramot diktálnak, amihez felnőni ilyen szabályozási környezet mellett nem lehet. Ezekben az államokban jószerével a gazdaságukat igazítják a légiközlekedési fejlesztésekhez így kerülve fel a világgazdaság térképére. Irigykedünk - mondta az AEA elnöke hozzátéve, hogy a nagy európai légitársaságok forgalmán már rég érezni a visszaesést egyes útvonalakon a közel-keletiek előretörésével.

Ne pénzt adj!

Montecuccoli óta tudjuk, a háborúhoz három dolog kell, az AEA azonban mégsem erre vágyik. Köszöni szépen, a pénzt megfelelő szabályozás esetén előteremtik maguk a légitársaságok. Ez jelenleg nem könnyű feladat. Hogy hol lehetne a garast megfogni? Például a valójában már öt évtizede tervezett Egységes Európai Légtér (Single European Sky, SES) megteremtésével. Ahogy a sajtókonferencián fogalmaztak, Európa légiközlekedési térképe egy agyonfoltozott paplan benyomását kelti. A magaslégtéri határokat a nemzetállamok határai jelentik az unión belül is. Ezen túl kéne már lépni a légiirányításban és létrehozni az ún. határon átnyúló FAB-okat (Functional Aerospace Block), Ezekben nincs szükség annyi felesleges vargabetűre, mint amit a - nem először, és nem utoljára - elrettentő példaként felhozott Lyon-Amszterdam útvonalon leír egy gép.

A légtér rendbetétele éves szinten az európai légitársaságoknak akár 15%-os üzemanyag megsprórolást is jelenthet, nem beszélve a károsanyag kibocsátás csökkenéséről, illetve a rövidebb menetidőkről, mely olyannyira zsebre megy, hogy a gépekből is több pénzt lehet így kisajtolni, több forduló beleférhet. A SES ügyében voltaképpen még egy kapavágás sem történt. Jóllehet, ez év decemberéig kellett volna kidolgozni, de az unió csak maszatol Christoph Franz Lufthansa-vezér szerint. Az intézményi háttér még nem ismert - tette hozzá. Első lépés lehetett volna a légtéri közösködésben, ha a tagállamok csökkentik a légiirányítás díjait 3,5%-kal 2014-ig. Ezt pont a legnagyobb légiforgalmat bonyolító országok, köztük Franciaország, Németország, Nagy-Britannia - voltak képtelenek vállalni - állapította meg szomorúan Christoph Franz.  

Az értékesítési lánc alapja

Szintén üdvözlendő lenne, ha a légiközlekedés értékesítési láncában nem az egésznek az alapját képező légitársaságokon csattana mindig az ostor különféle adók és az egyre dráguló üzemanyag formájában. Míg a repülőterek a folyamatosan emelt illetékekből jól elvannak, addig a válságból teljesen még mindig nem magukhoz tért európai légitársaságok továbbra is nyomott árakon adják jegyeiket- panaszolták a vezérigazgatók. Az európai repülőterek 2001-2010 között átlagosan 15,1%-kal növelték nyereségüket, ugyanezen időszak alatt a légitársaságok mindössze 0,8%-kal. Az időszak során 73 000 dolgozót bocsátottak el, 21 százalékkal vágták vissza belső kiadásaikat. Mindez szép lenne, ha nem nőttek volna összességében 22%-kal a külső kiadásaik. Csak a repülőtéri költségek 88%-kal emelkedtek, 79%-kal pedig az üzemanyag ára.
„A nehéz helyzetben nyilván nem ültünk ölbetett kézzel” - mentette a mundér becsületét Bernard Gustin. De hiába az 58%-os forgalomnövekedés, ha a bevételek 30%-kal csökkentek - tette hozzá. „Meg kell érteni végre, hogy légitársaság nélkül nincs értékesítési lánc” - fakadt ki Gustin.

A szabályozási környezet gyökeres változását

várják. A repülés globális ágazat, globális megoldást igényel, különösen környezetvédelmi kérdésekben, mint kibocsátás-kereskedelmi rendszer, ETS. Ezzel alaposan feladta a környezetvédelmi leckét az unió a világnak, anélkül, hogy megkérdezte volna a világot, mi lenne, ha az összes, az unió területére közlekedő légitársaság beszállna a kibocsátási kvótakereskedelembe - nehezményezték. Ahogy Kína, India és az USA is nehezményezi az egyoldalú jogi lépést. Az AEA attól tart, hogy ez kereskedelmi háborút indíthat el, mellyel megint csak az európai légitársaságokon csattanhat az ostor. Willie Walsh, a Iberia és British Airways tulajdonos IAG vezérigazgatója háborús víziója egyes vélemények szerint talán túlzásnak hathat, az mindenesetre kiderült az AEA-tagok elmondásából, hogy ellenlépések már történtek. Kínai légitársaságok mondtak le egy komolyabb Airbus megrendelést, az oroszok pedig elkezdtek többet számlázni a országuk fölötti átrepülésekért. Mi több, Peking még év elején megtiltotta légitársaságainak a kibocsátás utáni díj megfizetését, miközben az európaiak év elejétől fizetnek rontva pozícióikat az árversenyben. És még mi jöhet? Az AEA reméli: semmi. Bíznak abban, hogy a környezetvédelem globális problémájára globális választ és szabályozást adva a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, ICAO közbelép.

Mindezek a problémák természetesen nem csak az AEA által képviselt full-service - hagyományos - hálózati légitársaságokat érintik. Mintegy jobbot nyújtva az európai légiközlekedés fenegyerekének, Michael O'Leary-nek Bernard Gustin elismerte: O'Leary is itt lehetne a társaságban, az ő műfajának is megvan a helyiértéke. A kettő nem kizárja, hanem kiegészíti egymást. Nem mellesleg a kvótakereskedelem miatt a Lufthansa és az amerikai Delta mellett a Ryanair az elsők közt emelte viteldíjait.

Az időzóna urai

És hogy a konferencián is elhangzottakra mit reagált az unió? Bernard Gustin arról számolt be, hogy a Siim Kallas-szal, az Európai Bizottság alelnökével történt megbeszélésük során Kallas szimpátiájáról biztosította az AEA törekvéseit. „De ez nem elég, meg kellene végre mozdulni, politikai bátorságra van szükség! - figyelmeztetett az AEA elnöke. „Nem vagyunk az európai adminisztrációval azonos időzónában” - tette hozzá. Szerinte, ha nem történik érdemi lépés, 30 év múlva Európa légiközlekedése múzeummá válik, a dolgok Európán kívül történnek majd, de mindezzel az egész európai gazdaság rosszul jár.

Az AEA-nak jelenleg - a Malév kiesésével - 33 tagja van. Tagjai napi 10 800 járatot üzemeltetnek 167 ország 650 desztinációjára. Évente átlagosan 370 millió utast szállítanak 2 620 repülőgépen. Forgalmuk 86 milliárd eurót tesz ki. Mintegy 400 ezer közvetlen munkahelyet adnak.


Megvan az év legmenőbb kerékpáros útvonala

Megvan az év legmenőbb kerékpáros útvonala 

Magyarország keleti részébe vezet az idei év kedvenc kerékpáros útvonala.
Járatnyitás Budapest és egy újabb kínai nagyváros között

Járatnyitás Budapest és egy újabb kínai nagyváros között 

Újabb légijárat indul Magyarország és Kína között, így idén júniustól immár egy hetedik kínai nagyváros, Sencsen is közvetlenül elérhető lesz Budapestről.
A kollektív utazás lehet a megoldás a fenntartható jövő felé

A kollektív utazás lehet a megoldás a fenntartható jövő felé 

2023-ban több mint 1 millió tonna szén-dioxidot kibocsátását előzték meg az utazók azzal, ha buszos utazást választottak más közlekedési módok, például autó vagy repülő helyett.
Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt

Az Emirates elnöke bocsánatot kért utasaiktól a héten történt fennakadások miatt 

Sir Tim Clark a következő levelet fogalmazta meg, és juttatta el - többek közt rajtunk keresztül - ügyfeleiknek.
Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő

Európa legjobbja lett a budapesti légikikötő 

A magyar főváros légikikötője ismét elnyerte a Skytrax „Kelet-Európa legjobb repülőtere” címét a World Airport Awards díjátadón. Az idei már zsinórban a tizenegyedik alkalom. 
Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton

Hétfőtől ismét időrabló lezárások a ferihegyi reptér felé vezető úton 

Április 22-én kezdődik az útfelújítás negyedik üteme a a budapesti Liszt Ferenc-repülőtérhez vezető utakon.
Visszatér az Uber Magyarországra

Visszatér az Uber Magyarországra 

Április 16-án hivatalosan lezárult a jóváhagyási folyamat.
Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága

Májusban indul a világ első kutyabarát légitársasága 

Beszállás előtt a BARK Air egyik légiutaskísérője a kapuban fogadja a kutyákat, hogy segítsen nekik nyugodtan venni az előttük álló akadályokat.
Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat

Hatalmas vihar Dubajban, törlik a járatokat 

Mennydörgésre és villámlásra ébredtek szerda reggel az Egyesült Arab Emírségek lakosai.
Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről

Új és újrainduló járatok a bécsi reptérről 

Bővül az osztrák légiátrsaság kínálata.

Interjú

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal

Hat érdekes és meghatározó téma a JAB Csoporttal 

Olyan szakmai információk, amelyekről ritkán esik szó az európai szállodai és kiskereskedői területen piacvezetőnek számító német alapítású textilcég esetén.
Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni”

Vámos Nóra: „Sokszor minden lépésért meg kellett küzdeni” 

A helyszín a Hardangervidda Nemzeti Park, ahol annak idején Amundsen készült fel az Antarktisz-expedícióra.
Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban

Első az életképesség: fenntartható üzleti modell a vendéglátásban 

A vendéglátóipar fenntarthatósági fordulata elkerülhetetlen az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért - de vajon hatékonyan cselekedhet-e a fenntarthatóságért egy olyan vendéglátóhely, amelynek saját jövője sincs biztosítva?