hirdetés
hirdetés

Az Olimpia legendája és a magyarok

Sokan utaztak a nyáron Londonba az Olimpiára, s a sportturizmusban a magyarok kis nemzet létükre nagyon érdekeltek. Ezzel kapcsolatban talán nem lesz érdektelen az alábbi összeállítás az Olimpiákról, a magyarok szerepléséről, illetve az éremtáblázaton megjelenő teljesítményekkel kapcsolatos eszmefuttatásról.

hirdetés

Érdekes módon, a Pierre de Coubertin által 1896-ban, az 1500 éves Csipkerózsika álomból felébresztett modern Olimpiai játékok ókori eredete a legősibb európai legendák ködében vész el. Tudjuk, hogy Krisztus előtt 776-ban tartották az elsőt a görögországi Olimpiában, aminek írásos nyoma maradt fenn. A kezdeti egyedüli futószámot a futásból, birkózásból, távolugrásból, diszkoszvetésből és gerelyhajításból álló pentathlon váltotta fel, s később az ökölvívás és a kocsi hajtás is versenyszám lett. Krisztus után 393-ban tiltotta be a kereszténység nevében I. Theodosziosz bizánci császár az akkor már 1170 éves múltra visszatekintő, négyévente rendezett sporteseményt, amelyet szerinte a „barbár” istenek tiszteletére rendeztek. Amit nem tudunk, hogy az időszámítás előtti 8. évszázad előtt milyen események váltották ki a játékokat? Ahhoz képest, hogy az Olimpia funkciója a görög városállamok közötti ellenségeskedések felfüggesztése volt, a keletkezése körüli legendák meglehetősen sötétek.

Az alvilági büntetéséről közismert Tantalosz Zeusz kedvenc halandó fia volt, aki szörnyű gasztronómiai bűnt követett el; az istenek eledelét a nektárt és az ambróziát megosztotta az emberekkel. Ez még nem lett volna nagyobb bűn, mint a Zeusz villámából az isteni tüzet az emberek számára ellopó Prométheuszé, azonban Tantalosz kannibalizmusra is rá akarta venni az isteneket, amikor egy közös lakomán saját fiát, Pelopszot tálalta fel nekik. Pelopszot, akiről a Peloponnészosz-félszigetet is elnevezték, az istenek újra összerakták, s Poszeidón tengeristen még egy csodás kocsival is megajándékozta. Pelopsz ezután szülőhazájából, Kis-Ázsiából Görögországba, a mai Peloponnészosz-félszigetre, Olimpia városába száguldott, ahol kocsiversenyben legyőzte Oinomaosz királyt. Ebben Mürtilosz, a király kocsi hajtója segített neki; biztos, ami biztos alapon meglazította a király szekerének kerék-csapszegét, s Oinomaosz szörnyethalt a verseny alatt bekövetkező bukásban. A verseny tétje a király lányának, Hippodamiának a keze volt. Persze a lány szerelmére Mürtilosz is igényt tartott, ezért a hálátlan Pelopsz egy szikláról a tengerbe lökte a kocsi hajtót, aki viszont megátkozta Pelopsz utódait, a majdani mükénéi királyokat. Az átok megfogant – gondoljunk Átreusz, Thűesztész, Agamemnóm, Oresztés gyilkosságokkal terhelt, szerencsétlen sorsára, amelyet a görög tragédiákból ismerünk. Pelopsz egyik leszármazottja, Héraklész – ötödik munkája, az Augeász király istállóinak megtisztítása után – a nagy kocsi hajtó Pelopsz sírjánál alapozta meg Zeusz templomát, amelyben később az ókori világ hét csodáinak egyike, a hatalmas elefántcsont és arany Zeusz szobor állt. Állítólag Héraklész mérte ki a futóversenyekhez a pálya hosszát, ő tanította meg az embereket a birkózásra – volt benne gyakorlata. Az ökölvívó versenyeken nem indult, lévén, hogy hatalmas erejét nem tudta uralni, s nem egyszer barátait ölte meg akaratlanul egy-egy legyintéssel. Ő ültette azt az olajfát is, amelynek leveléből a győztesek Krisztus előtt 776-tól koszorút kaptak – mint egyetlen jutalmat, s mégis Olimpiát nyerni a legnagyobb dicsőség volt, mint ahogy ma is az.

1 kép. Az Olimpia őslegendájának szereplői balról jobbra 1: Hippodameia, 3: Pelopsz, 4: Oinomaosz, 5: Mürtilosz, 6: Aphrodité a mindent inspiráló szerelem okán.
1 kép. Az Olimpia őslegendájának szereplői balról jobbra 1: Hippodameia, 3: Pelopsz, 4: Oinomaosz, 5: Mürtilosz, 6: Aphrodité a mindent inspiráló szerelem okán.

A modern Olimpiai Játékok sporteseménye csak 116 éves múltra tekinthet vissza, de ezen a magyar sportolók kezdettől fogva részt vettek. 1896-ban még csak 11 ország sportolói nyertek érmet a versenyeken, de ez a szám folyamatosan nőtt a különféle versenyek számával együtt, s 2008-ban, Pekingben már 86 ország sportolói szereztek érmet. Ettől csak eggyel marad el a mostani londoni játékokon érmet nyert országok száma. A magyarok csak két Olimpián nem indultak; 1920-ban a trianoni trauma miatt Antwerpenben, és 1984-ben a szovjet politikai bojkott miatt Los Angelesben. Annak ellenére, hogy a versenyszámok és a résztvevő országok száma folyamatosan nőtt, a magyarok mindvégig megőrizték előkelő helyüket az éremtáblázaton. 1992-ig minden alkalommal benne voltunk az első 10 ország között. Legsikeresebbek Helsinkiben voltunk 1952-ben, amikor a nemzetek versenyében a harmadikok voltunk, 42 éremmel, melyből 16 volt arany. 1936-ban Berlinben szintén harmadikok; 1948-ban Londonban, 1956-ban Melbourne-ben és 1968-ban Mexikóvárosban pedig negyedikek lettünk az éremtáblázaton. 

1. ábra. A felső kék vonal az Olimpiákon érmes helyezést elért országok növekvő számát mutatja, az alsó piros vonal pedig Magyarország helyezését az éremtáblán. Látható, hogy egy 1996-ban bekövetkező szünet (Atlanta, Sydney, Athén és Peking – 12., 13., 13., 21. helyezések) után 2012-ben Londonban újra az első 10 közötti olimpiai hagyományoz tért vissza a magyar élsport.
1. ábra. A felső kék vonal az Olimpiákon érmes helyezést elért országok növekvő számát mutatja, az alsó piros vonal pedig Magyarország helyezését az éremtáblán. Látható, hogy egy 1996-ban bekövetkező szünet (Atlanta, Sydney, Athén és Peking – 12., 13., 13., 21. helyezések) után 2012-ben Londonban újra az első 10 közötti olimpiai hagyományoz tért vissza a magyar élsport.

2. ábra. Ha végignézzük a modern Olimpiák éremtáblázatait, 31 országot találunk, amelyek maximum 25-ször, minimum egyszer a magyarok elé tudtak kerülni a játékok során. Közülük kimagaslik az USA és Németország. A következő csoport Oroszország (Szovjetunió), Olaszország és Franciaország.
2. ábra. Ha végignézzük a modern Olimpiák éremtáblázatait, 31 országot találunk, amelyek maximum 25-ször, minimum egyszer a magyarok elé tudtak kerülni a játékok során. Közülük kimagaslik az USA és Németország. A következő csoport Oroszország (Szovjetunió), Olaszország és Franciaország.

3. ábra. A 2012. évi Londoni Olimpia hivatalos éremtáblázata szerint az első 11 ország. Az országok sorrendjét elsődlegesen az aranyérmek száma, egyenlőség esetén az ezüstérmek száma, s egyenlőség esetén a bronzérmek száma határozza meg. Így – ad absurdum – előfordulhat, hogy egy 1 aranyéremmel rendelkező ország elvileg megelőzhet egy 10 ezüstéremmel rendelkezőt az éremtáblán.
3. ábra. A 2012. évi Londoni Olimpia hivatalos éremtáblázata szerint az első 11 ország. Az országok sorrendjét elsődlegesen az aranyérmek száma, egyenlőség esetén az ezüstérmek száma, s egyenlőség esetén a bronzérmek száma határozza meg. Így – ad absurdum – előfordulhat, hogy egy 1 aranyéremmel rendelkező ország elvileg megelőzhet egy 10 ezüstéremmel rendelkezőt az éremtáblán.

1. táblázat. A 2012. évi Londoni Olimpiai hivatalos éremtáblázata. Ezen az első 22 ország szerepel, tekintve hogy a fókuszban Magyarország van. A jobb összehasonlítás kedvéért a táblázat összesített érmei számában a magyarokéval azonos 17-ig szerepelnek az országok rajta, függetlenül az aranyérmek számától.
1. táblázat. A 2012. évi Londoni Olimpiai hivatalos éremtáblázata. Ezen az első 22 ország szerepel, tekintve hogy a fókuszban Magyarország van. A jobb összehasonlítás kedvéért a táblázat összesített érmei számában a magyarokéval azonos 17-ig szerepelnek az országok rajta, függetlenül az aranyérmek számától.

Óhatatlanul eszünkbe jut az éremtáblára nézve, hogy a minket megelőző országok, sőt jó néhány általunk megelőzött ország lakosságszámban felülmúl minket. Nem mindegy, hogy az élsportolókat mekkora tömegből választhatják ki; néhány milliós, vagy néhány százmilliós nemzetből. Vajon milyen sorrend alakult volna ki, ha az országok népességszámával súlyozták volna a sportolók teljesítményét? Az USA lakossága – milliókra kerekítve – 2011-ben 312 volt, Kíné 1356, Nagy-Britanniáé 59, Oroszországé 142, Dél-Koreáé 49, Németországé 82, Franciaországé 64, Olaszországé 59. Ezzel szemben mi 10 milliós lakosságszámból választhattuk olimpikonjainkat. Tehát minimum 5-ször, maximum 135-ször nagyobb „készlet” állt versenytársaink rendelkezésére emberi erőforrásban.

2. táblázat. Ha az emberi erőforrás volumenével súlyozzuk az éremtáblázat első 22 helyezettjét, a sorrend teljesen megváltozna. Mint várható, Magyarország az élre törne, ámbár két másik ország megelőzné az első 22-ben; a 2 milliós Jamaica és a 4 milliós Új-Zéland.
2. táblázat. Ha az emberi erőforrás volumenével súlyozzuk az éremtáblázat első 22 helyezettjét, a sorrend teljesen megváltozna. Mint várható, Magyarország az élre törne, ámbár két másik ország megelőzné az első 22-ben; a 2 milliós Jamaica és a 4 milliós Új-Zéland.

A népességszámmal való súlyozás – bár igen hízelgő ránk nézve – csak a 4-7, helyre sorolt angolok számára lenne elfogadható, a győztes USA a 14-17. helyre esne vissza, nem beszélve Kínáról, akinek minden sportág minden számát meg kellene nyernie ahhoz, hogy kedvezőbb besorolásba kerüljön. Ebben az esetben a nagyon kis lakosságszámú országok a teljesítményükhöz képest túlzott előnyben állnának, hiszen nem reális, hogy 4 aranyérem többnek számítson 40-nél.

A népesség tömeg mellett egyáltalán nem mindegy, hogy egy országban milyen lehetőségek állnak az élsport kialakulás rendelkezésére. Milyen az infrastruktúra, milyenek a technikai és humán szolgáltatások; milyen szaktudás és tradíció segíti elő az élsport fejlődését. Ez gazdasági kérdés, ahol a fejlettséget – jobb híján – a GDP-vel lehet mérni és kifejezni. Hogy ez összehasonlítható legyen, és egyúttal a népességszámot is reprezentálja, célszerű az egy főre jutó összes hazai terméket (GDP-t) vizsgálni, és az országok sportteljesítményét ezzel súlyozni.

3. táblázat. A Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank (WB) 2011. évi GDP/fő adataival súlyozott sorrend a fentiek szerint módosul az éremtáblázat első 22 országa esetén. A GDP/capita ezer USD-ban kifejezve: CHN-8, PRK-2, RUS-18, JAM-9, USA-48, UKR-7, GBR-36, KAZ-13, CUB-10, KOR-31, HUN-20, IRI-12, FRA-35, GER-38, BRA-11, ITA-31, NZL-28, JAP-34, AUS-40, CZE-26, NDL-43, ESP-31.
3. táblázat. A Nemzetközi Valutalap (IMF) és a Világbank (WB) 2011. évi GDP/fő adataival súlyozott sorrend a fentiek szerint módosul az éremtáblázat első 22 országa esetén. A GDP/capita ezer USD-ban kifejezve: CHN-8, PRK-2, RUS-18, JAM-9, USA-48, UKR-7, GBR-36, KAZ-13, CUB-10, KOR-31, HUN-20, IRI-12, FRA-35, GER-38, BRA-11, ITA-31, NZL-28, JAP-34, AUS-40, CZE-26, NDL-43, ESP-31.

Azt látjuk, hogy az Olimpián jól teljesítő, de igen alacsony életszínvonallal rendelkező országok kerülnének az élre. Így toronymagasan a mindössze 8 ezer USD per fő GDP-vel rendelkező Kína, vagy a – legalacsonyabb – 2 ezer dolláros szintet elérő Észak-Korea, valamint Ukrajna (7 ezerrel), Jamaica (9 ezerrel) Kuba (10 ezerrel), Oroszország (18 ezerrel), Itt az állam az életszínvonalban kódolt szegénység ellenére az élsportra sokat költ, nem véletlen, hogy ezek a kimondottan, vagy félig-meddig diktatórikus országok. Az élbolyba a magas életszínvonalú nyugati demokráciák közül csak az USA és Nagy-Britannia kerülne be (5, illetve 7-6. helyezéssel). Az USA hagyományosan sokat költ a sportra, az angolok esetén pedig ez az Olimpia-rendezési „patriotizmussal” is kapcsolatba hozható jelen esetben. A magyarok 11-18. helyezése a 20 ezer dolláros fejenkénti átlaggal arra utal, hogy a mostani Olimpián egyes kiváló sportolók nagyobb mértékben értek el aranyérmet, mint ezüst és bronz fokozatot, hiszen az éremtáblázaton utánunk álló országok közül Ausztráliának és Japánnak is összesen 35, illetve 38 érme van, szemben a mi 17 érmünkkel. Vagyis az élsport kiválasztási folyamatára jobban kellene koncentrálnunk, bár ez nyilván nem újdonság az illetékes állami vezetők előtt. A mintegy 40 ezer dolláros fejenkénti GDP-vel rendelkező országok közül Németország próbálna a teljesítményével legderekasabban helyt állni (38 ezer dollárral a 14-10. helyen), nála gyengébben teljesítene Ausztrália (40 ezerrel a 19-17. helyen) és még gyengébben Hollandia (43 ezer dollárral a 21-19. helyen). A 30 ezer dollár körüli fejenkénti GDP értékekkel rendelkező országok helyezése – amelyek sportolói az első 22-ben nem a mezőny első felében lennének (Franciaország a 13-14. helyen 35 ezerrel, Olaszország a 16. helyen 31 ezerrel, Spanyolország a 22-20. helyen 31 ezerrel) – arra enged következtetni, hogy tehetségükhöz képest most talán kevesebbet fektettek az élsportolók kiválasztásába, utánpótlásába, felkészítésébe. A valóságban most ez Spanyolország esetében manifesztálódott látványosan az Olimpián, bár lehet, hogy a sikeres futballszereplésük elszívta az energiájukat, s számukra Oceana világslágere, a Labdarúgó Európa-bajnokság betétdala, az Endless Summer bizonyult túl hosszúnak. 

Dr. Tózsa István, tanszékvezető, BCE Gazdaságföldrajz Tanszék
a szerző cikkei

hirdetés
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!

Kiadónk társoldalai