hirdetés
hirdetés

Kevesebbet utaztunk külföldre az első negyedévben

A Központi Statisztikai Hivatal a napokban tette közzé a 2010 első negyedévére vonatkozó nemzetközi turisztikai kereslet adatait.

hirdetés

A szűkülő kereslettel összefüggésben, vélhetőleg a válság késleltetett hatásaként 2010 I. negyedévében 6%-kal kevesebb külföldi látogató1 érkezett hazánk ba (7,5 millió), mint 2009 azonos időszakában. A külföldiek összesen 16,5 millió napot töltöttek el Magyarországon, ami 3%-kal maradt el az előző év azonos időszakának adatától. A külföldiek magyarországi fogyasztása 217 milliárd forint (808 millió euró) volt, 7%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A magyar lakosság eközben 3,4 millió alkalommal utazott külföldre, ami 5%-os csökkenést jelent 2009 I. negyedévéhez képest, és 122 milliárd forintnak (454 millió euró) megfelelő összeget költött el.

Az időszak végén az utasforgalmi egyenleg 95 milliárd fo rintot tett ki, ami 32 milliárd forinttal haladta meg 2009 ugyanezen időpontjának egyenlegét. Az egyenlegnövekedés túlnyomó részben az import értékének csökkenéséből adódott. 2010 első három hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva 9%-kal csökkent az – utasforgalom közel 80%-át kitevő – egy napra ha zánk ba lá togatók száma, míg a több napra érkezőké 7%-kal bővült. Látogatóink 98%-a Európából ér ke zett, ezen belül is a szomszédos országokból regiszt ráltuk a leg több érkezést. Ukrajnából 6, Ausztriából 5%-kal érkeztek többen, mint tavaly ilyenkor, a többi szomszédos ország esetében a látogatószám csökkent.

Az egynapos látogatások ez évi mérséklődése egyrészt a „bevásárlóturizmus” csökkenésében – amit a forint erősödése eredményezett – másrészt az átutazók számának visszaesésében nyilvánult meg. 2009 I. negyedévében 1 euró 264 és 316 forint között, 2010 I. negyedévében 262 és 273 forint közt mozgott. A két időszak átlagos negyedéves adatait tekintve az idei évben 26 forinttal javult a forint/euró átváltási arány. A forint erősödésével tompult az eurózóna országai számára a magyarországi vásárlás előnye. Egyre kevésbé érte meg Ausztria és Szlovákia állampolgárainak hazánkban intézni napi bevásárlásaikat. Mindezek következtében az elmúlt évi érkezések számához mérten 2010 I. negyedévében 21%-kal kevesebb vásárló érkezett Szlovákiából. A nem euróövezetből – Horvátországból és Romániából – érkezőknél is jelentős volt a vásárlási célú utak mérséklődése.

Az egy napra látogatók 37%-a átutazó, számuk 2009 I. negyedévéhez képest 11%-kal csökkent. Ezen belül a szerb átutazók száma 43, a horvátoké 27%-kal esett vissza, az ukrán és a román látogatóké változatlan. A német átutazóforgalom 32%-kal mérséklődött, ami azt is jelentheti, hogy a már német állampolgársággal rendelkező, de szerb, albán, török stb. születésű utazók kevesebbszer utaztak haza rokonaikhoz, barátaikhoz, esetlegesen munkahelyüket féltve vagy az emelkedő közlekedési költségek okán. A turisztikai céllal érkezők aránya (17%) viszonylag mérsékelt, számukat tekintve 14%-os növekedést figyelhetünk meg az egy évvel korábbi szinthez képest. Az egynapos turisztikai célú utak 43%-a osztrák szomszédainktól származik, ahol a rokonlátogatások és egészségmegőrzési célok dominálnak. A tartózkodók (legalább egy éjszakát eltöltők) 82%-a turisztikai céllal érkezett, ebből 19% volt az üzleti utazók aránya. Az átutazók aránya 8, a huzamosabb idejű munkavégzés céljából érkezőké 7% körüli volt.

Az elmúlt év I. negyedévéhez viszonyítva 7%-kal emelkedett a turisztikai utazások száma (súlyuk 82% volt) – az érkezések számát tekintve – legtöbben Ausztriából és Szlovákiából érkeztek, ezen belül a szabadidős célú utak 9%-os növekedést mutatnak. A rövid időre érkezők (1–3 nap) jellemzően szomszédos ország állam polgárai. Ezen országokon belül Románia, Szlovákia és Ausztria emelendő ki 16, 12, 11%-os részesedéssel. Meg kell említeni a Németországból érkezők részesedését is, mivel 15%-os arányával – aminek nagy része az üzleti utazásokhoz kapcsolódik – a második legnagyobb utazószámot adja Románia után. A hosszabb ideig hazánkban tartózkodóknál (4 vagy annál több nap) a beutazóforgalom jelentős részét a Németországból érkezők adják (31%), minden harmadik turista német. Az osztrák látogatásokkal együtt számolva a látogatóink 43%-a német anyanyelvű. A külföldi látogatók által eltöltött összes idő – az előző év azonos időszakához képest – 3%-kal, 16,5 millió napra csökkent. A több napra látogatók átlagos tartózkodási ideje 0,3 napos csökkenés mellett 6,3 nap.

A több napra érkező külföldiek által leglátogatottabb turisztikai régióink 2010 I. negyedévében Budapest (42%) és Nyugat-Dunántúl (30%) voltak. Észak-Magyarország és Dél-Alföld – alacsony szintű – részesedése növekedett a legnagyobb mértékben az összesen látogatottságon belül (2–3 százalékponttal). Nyugat-Dunántúl esetében 3 százalékpontos csökkenést tapasztalhatunk. Az észak-magyarországi régióba érkezők kétötöde rokon-, illetve barátlátogatás, 10%-uk egészségmegőrzés céljából érkezett, a régió látogatóinak több mint fele lengyel és szlovák állampolgár. A dél-alföldi régió látogatóinak 20%-át a németek, 30%-át a Szerbiából érkezők adták. A látogatások több mint fele szintén rokonlátogatás volt, e mellett az üzleti utazások a második legjelentősebb motiváció (17%).

Az utasforgalmi egyenleg alakulása

A külföldi látogatók 2010 első három hónapjában 217 milliárd forintot költöttek el ha zánk ban. Az utasforgalmi export 63%-a, 137 milliárd forint volt a turisztikai motivációval utazók költése, ami 6%-kal kevesebb, mint az előző évben. Lényegében ez tekinthető tényleges turisztikai bevételnek. A kb. 5 millió egyéb utazó 80 milliárd forintnak megfelelő kereslete, a gazdaság más ágazatainak bevételeit növelte. Az egy na pos látogatásokból származottszármazott a bevételek 33%-a, 71 milliárd forint. Az egy napra látogatók kiadásaik valamivel több mint kétötöde a vásárlási céllal érkezőktől, 18%-a az átutazóktól származott. Az éjszakázás nélküli üzleti utazók kiadásaiban jelentős visszaesést tapasztalunk ez év első negyedévében.

A részletesebb vizsgálatok alapján ennek oka a német „üzletemberek” kiadásainak számottevő csökkenése. Azonban a mintaelemszámok csekély volta miatt az adatokból nem vonhatók le messzemenő következtetések. A több napra hazánkba látogatók 146 milliárd forint értékben vették igénybe ha zánk turisztikai szol gáltatásait. Kiadásaik nagy része, 66%-a a szabadidős utakhoz, 21%-a (31 milliárd forint) – az éves át lag nál jelentősen nagyobb aránnyal – az üzleti utakhoz kötődött. A fogyasztás szerkezete összességében változatlannak mondható. Az egy napra látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik túlnyomó részét (72%), amellett, hogy az élelmiszerekre fordított összegek aránya csökkent (4 százalékponttal), s az egyéb árucikkeké nőtt 6 százalékponttal. Jelentős arányt képvisel az egyéb szolgáltatások igénybe vétele is (8%). A több napra látogatók kiadásaik 42%-át szállásra és vendéglátó-szolgáltatásokra, 8%-át élelmiszerre, 13%-át árucikkekre, 7%-át egyéb szolgáltatásokra fordították.

A külföldre utazó magyarok jellemzői

A vizsgált időszakban a magyar állampolgárok 3,4 millió alkalommal utaztak külföldre, 5%-kal kevesebb utazást tettek, mint az elő ző év ugyanezen időszakában. Ezen belül az egynapos utazások száma szinte változatlan volt, míg a több napos utazásoké 13%-os visszaesést mutatott. Amíg az egynapos utazások több mint felét vásárlási céllal tették, addig ez az arány a több napos utazások esetében nem éri el a 2%-ot sem. A turisztikai motivációjú utazások ezzel szemben az egynapos uta zásoknak csak 23%-át kép viselték, míg a többnapos utazásoknak a 81%-át. Jelentős volt a munkavégzés célú kiutazások aránya az egynapos utazásokon belül (16%), de még a több naposak esetében is 15% volt.

A külföldre látogatók 122 milliárd forintot költöttek el külföldön. Kiadásaik 83%-a több napos, 17%-a egynapos utazásaikon merült fel. A kiadások 64%-a, 78 milliárd forint kötődött a turisztikai motivációval utazókhoz, ami – folyó áron – 21%-kal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt, ám ez korántsem jelenti valóban a turisztikai szolgáltatások vásárlásának ekkora mértékű csökkenését, a pénzmozgásokat más szempontok is befolyásolhatták (pl. árfolyam változások ). A csökkenés szinte teljes egészében a többnapos utazásokhoz kapcsolódó költések csökkenéséből adódott. Az egynapos utazások tekintetében inkább átrendeződésről beszélhetünk. A szabadidős és üzleti célú utazások költésének csökkenését a vásárlási és munkavégzési célú utazásokhoz kapcsolódó költségek emelkedése ellensúlyozta. A többnapos utazások esetében a vásárlási céllal tett utak kivételével az összes többi motiváció esetében csökkenés volt. A munkavégzési célú utazásoknál volt a legdrasztikusabb a visszaesés a kiadások terén, 46-ról 20 milliárd forintra. A turisztikai motivációval tett utazások tekintetében is szembeötlő a visszaesés.

hirdetés

Címkék

KSH
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
Ha hozzá kíván szólni, jelentkezzen be!
 
hirdetés
hirdetés

Találkozzunk a Facebookon!