A madarak mindig is érdekelték dr. Déri Jánost, a Budapesten tanult állatorvost és a hortobágyi madárvilág közelében, Európa madárparadicsomában akart dolgozni. A Hortobágyi Állami Gazdaságban kapott munkát, mint a libákért felelős állatorvos, és mivel szárnyasokkal dolgozott, ezért hozzá kezdték hordani a környékről az emberek a sérülten, betegen talált vadmadarakat. Mára madárkórházat működtet, munkáját ismerik az országhatáron innen és túl, a ciános mérgezést szenvedett rétisas megmentésekor felfedezték a távol-keleti és tengeren túli televíziók is. A madárkórházban jártunk.
Hortobágy településen, a községet átszelő 33-as út mentén már messziről látszik a fehér épület. Ha a betűket nem is lehet kivenni, a sast igen, mely kiterjesztett szárnyaival átsuhan a ház homlokzatán. Madármentő kiállítás és látványkórház – olvasható a felirat közelebb érve. Bent a recepción túl a madármentő kiállítás, mely a kitömött, meggyógyíthatatlan madarakat ábrázolja évszakok szerint csoportosítva diorámával, és posztereken olvashatók a tudnivalók a madarak elhullásának leggyakoribb okairól. A kiállításon túl a madárkórház, a folyosóról jobbról-balról ajtók nyílnak. Műtő és röntgenszoba, madárkórtermek. A betegszobák ablakain egyirányú üveg, melyen át zavartalanul megfigyelhetők a gyógyuló madarak.
Dobozban érkeznek a szárnyasok az ország minden pontjáról
„A madarak dobozban kerülnek ide, vonattal, busszal küldik azok, akik megtalálják, vagy hozzák, esetleg érte megyünk, ha a közelben vannak. Napi 10-20 telefon is érkezik beteg madarakról. Több száz önkéntesünk van az országban 20 kilométerenként és mindig van valaki, aki egyik helyről átviszi a másikra a madarat mindaddig, amíg végül ideérkezik hozzánk – mondta az orvos. – Mérgezés, áramütés, országúti baleset, csonttörés a leggyakoribb sérülések. Mindent megpróbálok, hogy életben maradjon a madár. A tiszai ciánszennyezés idején megmentettünk egy sast, ekkor lettünk először híresek. Az összes európai televízió itt volt. Akkor még nem volt madárkórház, a saját házamban, a fürdőkád szélén ült a rétisas. A tévériport után mindenfelől jöttek az emberek, hogy megnézzék a ciános sast. Naponta háromszor végeztünk látványos beavatkozást a sason. Mindig sokan voltak, villogtak a vakuk és a sasnak már szinte Pavlovi reflexe alakult ki, ha villognak, akkor etetés van. Akkor sok-sok madarat megmentettünk a pusztulástól. Rengeteg ciánnal mérgezett hal volt a leeresztett meder alján, és ha abból ettek volna a madarak, elpusztultak volna. A hortobágyi gazdaságtól több tonna emberi fogyasztásra alkalmas halat kaptunk, amikbe egyenként befecskendeztük a cián ellenes szert. Ezt ették a madarak, és nem a ciános halat. Nem betegedtek meg.”
A műtőn, kórtermeken, röpdéken át a szabadságig
„A gyógyításhoz látványkórház: röntgenkészülék, altatógép, műtő, kórtermek állnak rendelkezésünkre. A szárnyatörött madarak csontjába fémet lehet helyezni, mint például ebbe a macskabagolyba – mutat egy röngtenfelvételt az orvos. – Mindkét szárnyának mindkét darabja 2-3 darabba tört. Megoperáltam és nem engedtük el, amíg össze nem forrtak a csontok. A madarakat rehabilitálni kell, fizikailag és lelkileg is felkészíteni a kinti életre. Ezt szolgálja a szükség esetén igénybe vett intenzív kórterem, amire a műtőből idelátni, és a műanyag falborítású kórtermek. Utóbbiban többedmagával van a madár. Sok van egy helyen: ha egyedül lenne, nem enne. Előfordult, hogy megtömtük, és kihányta. De ha többedmagával van, nézi, hogy mit eszik a másik, és ő is enni akar. Ez segíti a gyógyulását. Ott áll az a gólya is, aminek letört a felső csőre. Hiába csinálta meg egy fogtechnikus fémből, kiesett, ezért a napokban műanyagból is elkészíti, és felerősítjük az új protézist. A puha falú kórtermekből később átkerülnek a madarak kemény falúba, majd a festett falúba, aminek hortobágyi természeti képekkel festettük tele a falát, hogy a kinti világhoz hasonló látványban legyen része. Itt élő állattal etetjük, elengedjük például az egereket, és figyeljük, hogy melyik tudja megszerezni a zsákmányt és megtartani, megenni. Az életképesek kerülnek a kicsi röpdébe, ahol más fajtájú madarak között kell megállni a helyüket. Végül az előbb már említtet nagyröpdébe, azaz túlélő röpdébe, és onnan a szabadba.”
Testközeli üdvözlet a röpdében szálldosó rétisastól
„Természetesen nem lehet minden madarat szabadon engedni, mint például a félszárnyúakat, vagy egyéb ok miatt állatkerti körülmények között tartott madarakat, mint az itt látható pusztai sast, egerészölyvet. Velük a madárparkban tartunk bemutatót és járjuk az iskolákat is. Ezek szelídek, megsimogathatják őket a gyerekek, és még sétálnak is lábukon, ha lefekszenek a földre. Ha megfelelő alakzatba állnak a gyerekek, elcikáznak köztük, és szárnyukkal súrolják az arcukat. Testközelből találkozhatnak velük. Ez nem ijesztő a gyerekeknek, de azért némelyikük néha meglepetten felkiált.” A testközeli üdvözletet e sorok írója is megtapasztalta, amikor a nagyröpdében jegyzetelt Déri János doktor mellett. Egyszer csak egy sas szállt át fölötte, jobb szárnyával súrolva haját, arcát. Váratlan volt a sprőd tollak érintése, de nem keltett riadalmat. A madarak királya üdvözölt.
Háromszor született a Bogyó névre hallgató sas
A nagyröpde a gyógyuló madarak végállomása szabadon engedés előtt. Fajtársaival és a konkurensekkel összezárva megtanulja megszerezni és megtartani zsákmányát, és kivívni a saját magát megillető rangot a madarak között, valamint megtanulni, hogy az embert ellenségként kezelje. A kerítésráccsal körbevett, kör alakú, kupolás nagyröpdébe lépve izgatott röpködés, vagy a féllábúaknak nagy szökellés kezdődik szárnyverdeséssel, és ez a cél, hogy ne barátként viselkedjenek az emberrel, mert nem minden ember viselkedik velük barátként. Egy ágon ül a meggyűrűzött Bogyó, a sas, aki már háromszor kelt életre. Először a tojásból, másodszor mérgezésből gyógyították meg a madárkórházban, és mivel újból mérgezett csalétket evett és bajával emberek közé ment, harmadjára is visszahozták az életbe. Köszönheti a marhapörköltes galuskának, ami nem sasnak való étel, akár el is pusztulhatott volna tőle, de esetében életmentő volt. Miután mérget evett és rosszul érezte magát, bement egy tanyára, ahol nem marhapörkölttel kínálták meg, hanem pörköltszaftos galuskával. Megette, de ki is hányta a méreggel együtt. Ez volt a szerencséje, és az, hogy bevitték a madárkórházba a tanyán lakók – mesélte az állatorvos, aki egy új módszeren gondolkodik, amivel megtaníthatná a madarakat arra, hogy ne egyenek mérgezett csalétket, például csirkefejet és belsőségeket, döghúst. Műlábú madarak is ácsorognak az ágakon, mint Luca, a rétisas. Fél lábon álldogál, elrugaszkodáskor és érkezéskor használja csak a műlábát. Amelyik madarat lehetett, elengedték március 15-én. A gólyák ezért is ezen a jeles napon kapták vissza szabadságukat, mert aznap érkeznek Afrikából is a gólyák, és ideje fészket rakniuk a szaporodáshoz. A madarak 90 százalékát szabadon bocsájtják gyógyulásuk után.
Nem mondta a holló, hogy „Szevasz, Negró!”
A játszókertben, saját röpdéikben él néhány madár. Azok nem vadíthatók vissza. Így Negró és Kokó, a beszélő hollók sem. Negró, az internet legutóbbi sztárja éppen falatozik, amikor az állatorvos beszédre akarja bírni, de most az ételével van elfoglalva és nem hajlandó mondani, amit máskor unalmában is ismételget, hogy „Szevasz, Negró!”. Egy látogató videóra vette szavait, feltöltötte az internetre, és hamarosan sztárrá vált a fekete madár. Egy másik ketrecben Kokó, ő beszédesebb most, azt ismételgeti barátságosan, hogy „hov”. Elengedni nem lehet, ön- és közveszélyes ragadozó madár – mondja az állatorvos. Kiszedné a fülből a fülbevalót füllel együtt, berepülne az ablakon és beleenne az ételbe, bántaná a gyerekeket – sorolta az állatorvos. Sólymok is vannak, azokkal solymászbemutatókat tart vezetőnk fia, Déri Balázs. Az agrármérnök fiatalember gyermekkorától kezdve a beteg madarak körül volt édesapjával, például segített neki műtéteknél. Megpróbálják megmenteni a menthetetlennek tűnő madarat is, az olyan beteget is, akinek bajára a szakirodalom szerint nincs megoldás, és mások esetleg elaltatnák. Ők megoldják, az áramütött madárért is megtesznek mindent. Eredményeiket az alapítvány által havonta kiadott Pusztadoktor című népszerű ismeretterjesztő, országos magazinban és weblapjukon ismertetik. Misszió ez. Menteni, gyógyítani a sérült madarakat. Emellett a szemléletformálás is nagyon lényeges. Ezért is tartanak bemutatókat gyerekeknek, fiataloknak. Az állatorvos véli, hogy aki egyszer is megtapasztalja a madarak közelségét, az nem akarja bántani őket.
Darvak, toportyán, gólya, sas, cinege, karvaly
Déri János végigvezet a madármentő kiállításon, és elsorolja a legfontosabb tudnivalókat, melyeket minden csoportnak, látogatónak is elmondanak, tudományos és az érdeklődőknek szóló rendezvényeken is hangoztatnak. A felelőtlen emberi magatartás az oka a vadmadarak pusztulásának, és amire a legtöbben nem gondolnak, a madarak mérgezése visszaüt az emberre is. Például a róka mérgezett csalétkét megeszi a madár, és mi is megesszük például a lelőtt vaddisznóval. „Erről egy dokumentumfilmet is készítettünk Álmomban réti sas szállt a kertembe címmel, melynek a címét az álmom után adta a rendező” – meséli Déri János. A kiállítás ismertterjesztés és szemléletformálás céljából készült az elpusztult és kitömött madarakból, négylábúakból. Például ha látunk egy kiterjesztett szárnyú madarat a földön, akkor tudjuk, hogy mérgezett és el kell juttatni a gyógyítókhoz. Az áramütés megelőzésére a földben vezetett vezetékek lennének a legalkalmasabbak, egyszer, évtizedek múlva, talán erre is sor kerül – bízik benne az orvos. Azt is elmondja, hogy nem kell minden madarat megmenteni, például a fészekhagyók nem esnek ki a fészekből, hanem kijönnek és utána is etetik őket szüleik. Szakértelem kell a madármentéshez és önkéntesek. A madárkórház fogadja az önkénteseket és együttműködési szerződés alapján az állatorvosi egyetem diákjait nyári gyakorlatra.
Ornitológiai turisztikai érdekességek télen-nyáron
Még állatorvosi egyetemista korában utazott dr. Déri János a németországi Walsrodeba, és az ott látott madárpark, valamint a hannoveri egyetemi baromfiklinikai gyakorlata alapján hozta létre hazai parkját. A dubaji sólyomkórházban is gyűjtött tapasztalatokat. „A madárkórház alapítványt 1999-ben jegyeztettük be, aztán a fizetésemből tartottam fenn a kórházat. 200-300 madárral volt tele ez a romos garázs, amit felújítottunk kórháznak. De az idő múlásával nem volt elég rá a fizetésem – mondta dr. Déri János. – 2006-ban épült meg a kórház 180 millió forintos Európai Uniós támogatásból. Most adományokból működünk, én itt lakom a kórház mellett, éjjel is műtök, ha szükség van rá. Hatvanmillió forint szükséges a madárkórház és a körülötte lévő építmények fenntartáshoz évente. Ezt meg kell keresni. A belépőjegyekből 15 millió forint jön be, a többi pályázati támogatásból és adományokból, mint az emberek adójának 1 százalékából.” Télen-nyáron kínál ornitológiai turisztikai érdekességeket a madárpark. Húsvéttól például fecskeshowt is lehet látni. Osztálykirándulási, gyerektáborozási lehetőség is van az alapítvány 30 személyes Madárfészek vendégházában, ahol fapados körülmények között, emeletes ágyakon kaphatnak szállást fiúk és lányok elszeparálva. A diákok megismerkedhetnek a madárkórházzal, madárparkkal és a hortobágyi madárvilággal. „Játszókertet is építettünk, fajátékokkal. Bográcsban lehet főzni, és a kórház hivatalosan engedélyezett konyhájáról rendelhető étel. Az alapítvány oktatással is foglalkozik a kórházzal átellenben, az országút túloldalán lévő, meglévő házból uniós pályázati pénzből átépített oktatóházban. A szemléletformálás a célunk és a természetvédelem. Terveink szerint galériát hozunk létre az eleve erre a célra megerősített födémmel felújított kórházon, és a legkorszerűbb számítógépeket telepítjük oda. Az évi 50-60 önkéntes elhelyezésére épült házakat is fel kell újítani. A madárröpdék újjáépítéséről meghatározott időszakonként kell gondoskodni és bővíteni a madárelhelyezési lehetőségeket, valamint a tenyészröpdét. Egyszer a gazdasági épületeknek is sorra kell kerülniük. Van dolgunk elég.”
A Madárkórház Alapítvány adószáma: 18557899-1-09. A kórház megtalálható Hortobágy községben, a Petőfi tér 6. szám alatt.
További információ: www.madarpark.hu, https://hu-hu.facebook.com/madarpark
