A szeptember 24-i Gyógyító Magyarország - Egészségipar című konzultációt hat sajtónyilvános szakmai rendezvény követ majd, amelyeken a 2011. január 15-én útjára induló Új Széchenyi Terv további hat kitörési pontja kerül terítékre: Megújuló Magyarország – Zöld gazdaságfejlesztés; Otthonteremtés – Lakásprogram; Vállalkozásfejlesztés – Üzleti környezet fejlesztés; Tudomány – Innováció – Növekedés; Foglalkoztatás; Közlekedés – Tranzitgazdaság - tájékoztatott a Napi Turizmus helyszíni tudósítója.
Az első konzultációra meghívták az egészségipar szakmai szervezeteinek képviselőit, vezetőit. Dr. Horváth Endre, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében kiemelte: „Magyarország egyedi adottsága a gyógyvizek, a gyógyítók jelenléte és a helyi márkák különleges turisztikai vonzereje.”
Az egészségipar az egyik legígéretesebb ágazat a hét kiemelt program közül, hiszen a gyógy- és termálturizmus már az első Széchenyi Terv idején is kiemelt sikereket ért el. Az Új Széchenyi Terv egyrészt hazánk termálvízkészletének, geotermikus adottságainak jobb, hatékonyabb kihasználását célozza meg, másrészt összekapcsolja az egészséget szolgáló termelő és szolgáltató iparágakat – hangsúlyozta bevetőjében Dr. Horváth Endre.
Fűrészporos joghurtot eszik a magyar
Háber Tamás, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke előadásában az “imitált élelmiszerek” fogyasztásának veszélyeit taglalta. Példái közül talán az epret nem látott fűrészporos epres joghurt sokkolta a legjobban a közönséget. Egy 55 országra kiterjedő tanulmányra hivatkozva elmondta, hogy a magyarok az egészséges élelem magas ára miatt vásárolják a rosszabb minőségűt. További mintegy 15 % azoknak az aránya is, akik nem tudják megkülönböztetni az egészségest az egészségtelentől.
A vendéglátásról szólva a szakember szerint a minőségi magyar alapanyagokon alapuló vendéglátás fejlesztése szükséges, amelyhez elengedhetetlen a háztáji gazdaságok és az elkülönített őstermelői piac támogatása és fellendítése.
A szakképzés hiányosságai
Drahos Péter, oktatáskutató és vezető tanácsadó, az Expanzió Kft. munkatársa a szakképzés strukturális problémáit emelte ki. A szakember szerint a rendszer nem csak szétaprózott és pazarló, hanem versenyképtelen tudással bocsát ki végzősöket, akiknek a fele a képzés alatt még munkahelyet sem lát. Ma ugyanazt a szakát meglehet egyéves, de 4+1 éves képzésben is szerezni. A felnőttképzés kaotikus, hiányzik az ellenőrzés és nincs célzott finanszírozás. A szakember új irányítási rendszert és finanszírozást, valamint a munkáltatói oldal közvetlen bevonását sürgeti.
A fürdőipariban különösen fontos lenne egy jól átgondolt, minőségi képzés kialakítása, mivel a szolgáltatás komplex volta miatt a végzettek számára egyszerre egészségügyi és kereskedelmi kompetenciát is nyújtania kell. A sztenderdizáció mellett az OKJ rendszert kiegészítő, kötelező szaktanfolyami rendszer kidolgozása is szükséges lenne, hogy a speciális, komplex tudást igénylő munkakörökbe valódi szakemberek kerüljenek.
Nem elég csak fürdőkben gondolkodni!
Michalkó Gábor, az MTA Földrajztudományi Kutatóintézetének a munkatársa hozzászólásában kifejtette, hogy a fókuszban az életminőség javításának kell állnia, hiszen egy ország akkor lehet sikeres, ha területén elégedett és boldog emberek élnek. Sajnos a magyar lakosságról ez nem mondható el, nagy része lelki problémákkal küszködik. Még nagyobb baj, hogy a szabadidős tevékenységekkel kapcsolatos kutatások eredményei azt mutatják, hogy a lakosság csupán két százalékánál szerepel az egészségmegőrzés mint motiváció.
A szakember hangsúlyozta, hogy nem elég csak a fürdőkben gondolkodni, hanem az öko-turizmus egészének fejlesztése szükséges, amelyhez az országnak minden adottsága megvan: nemzeti parkok, barlangok és természetvédelmi területek. A természet közeli élmények mellett a fitoturizmus lehet a másik terület, amely a falun élő emberek életminőségéhez hozzájárulhatna. Jelenleg 150 ezren foglalkoznak gyógynövénytermesztéssel, ugyanakkor a feldolgozás külföldön történik.