Múzeumot kapott az újjászületett csetneki csipke

Az 1921-ben született Medgyesiné Vághy Ida, a tavaly, 94 éves korában elhunyt szakoktató példája is igazolja, hogy soha nem késő új dologba kezdeni. A kitartó munka meghozza gyümölcsét.  A női szabó szakoktató 75 éves koránban talált rá a századfordulós csetneki csipkére, és felélesztette a több mint száz éves kézimunkát. Végakaratának megfelelően múzeumot rendezett be a csipkének és alkotója életművének a Debreceni Evangélikus Egyházközség megújított altemplomában. 

A 19-20. század fordulóján – mai szóhasználattal élve – munkahelyet teremtett két nővér a történeti Magyarország területén, a felvidéki Gömör megyei Csetneken. Szontágh Erzsébet és Szontágh Aranka, a bányavidék bányászatának lehanyatlása körüli időkben az ott élők megélhetési gondjait enyhítette a kézimunka bedolgozó háziipar megteremtésével. Akkoriban az úri kisasszonyok és asszonyok körében nagy divatnak örvendett a csipke, főként ruháikat díszítették vele. A két lánytestvér 1904-ben megtanulta az Európa-szerte divatos írországi csipke horgolását, és elhatározta, hogy újratervezve meghonosítja az országban.

A csipke virágkora

Magyaros mintakincset dolgoztak ki, és a következő évben tanfolyamot hirdettek Csetneken a horgolás technikájának, és a minták kialakításának megtanulására. Főként ruhadíszeket horgoltak, mint pl. gallért, ruhabetéteket. 1910-ben élte virágkorát a csipke, kiállításokra jártak, és oklevelekkel tértek haza. Híressé váltak itthon és külföldön, üzletük volt Budapesten. Kézimunka terveiket a csetneki lányok, asszonyok horgolták meg csipkének. 700 asszonynak adtak munkát, megrendelésre dolgoztak. Az I. világháború a vállalkozás kényszerszünetét jelentette. 1917-ben meghalt Erzsébet, de megígértette Arankával, hogy amint lehet, folytatja a munkát. 1921-ben lehetett újra kezdeni a vállalkozást, de az újfajta anyagú ruhákra nem illettek a csipkegallérok, ezért lakástextíliaként született újjá a csipke, például terítőket horgoltak az asszonyok. Aztán a II. világháború elfeledtette a csipkét. Erzsébet 1950-ben halt meg.

Kézimunka egy életen át

Medgyesiné Vághy Ida egész életét a kézművességnek szentelte. Mint annak idején minden iskolás lány, ő is megtanult kézimunkázni. A női szabó mesterséget választotta szakmájául, majd szakoktatói képesítést szerzett, és a debreceni Svetits katolikus gimnáziumban óraadó volt. Színházi varrónőként is dolgozott, a nehéz időkben, leleményesen, otthoni varrodájában varrta a jelmezeket. Később felnőtteket is oktatott kézimunkára, a Petőfi Könyvtár szakkörében. Makramézni (csomózásos technika), kötni, horgolni, hímezni tanította az asszonyokat. 1986-ban az Iparművészeti lektorátus zsűrizte munkái, a ruha kiegészítőket: gallérokat, blúzbetéteket. A budapesti Váci utcai népművészeti üzletben árusították kézimunkáit. A legjelentősebb rendezvény, amin megjelent munkáival, a Clara Szalon bemutatója volt a Hiltonban.

A foszlott csipke titka

A tanárnő 1996-ban, 75 éves korába határozta el, hogy régi-új kézimunkával készül a millenniumra. Egy századfordulós könyvben talált rá a csetneki csipkére. Múzeumokban, örökösöknél, budapesti gyűjtőknél lelt eredeti terítőkre, ruhadíszekre, a Szontágh családnál dokumentumokra. Egy foszlott csipkét tanulmányozva tanítványaival együtt megfejtette készítésének technikáját, és újra tervezték a motívumokat. Kiskunhalason mutatta be a régi-új csipkét. Ezzel felélesztette a századfordulón divatos kézimunkát. Az alkotó hívő ember volt, presbiter a Debreceni Evangélikus Egyházközségnél. Végakaratának megfelelően tovább gondozza a csetneki csipke örökségét az evangélikus egyház, múzeumot rendezett be Medgyesiné Vághy Ida kezei között megújult kézimunkának, és alkotója életművének Kézimunkák és a csetneki magyar csipke újjászületése címmel. A múzeum ingyenesen tekinthető meg.

Dohos pincéből múzeum

A Reformációi emlékutak-zarándokutak című turisztikai pályázaton nyert 50 millió forintot a Debreceni Evangélikus Egyházközség a Miklós úti templom és altemplom megújítására. Az altemplom eddig nem használták, dohos pince voltromos, penészes volt a folyosó, és a belőle nyíló helyiséget. A támogatásból kimélyítették az altemplomot, azaz földet hordtak ki belőle a nagyobb belmagasság érdekében. Kazánházat építettek, fűtést és világítás alakítottak ki. Rendbe hozták a négy helyiséget, két szobában a csipkemúzeum kapott helyet, a harmadikban a gyülekezet története című kiállítás, a negyedikben pedig ifjúsági szobát alakítottak ki. Illemhelyiségeket építettek ki, és a folyosó egyik részén teakonyhát. Modern nyílászárókat állítottak be, és számítógépes állomást internet hozzáféréssel a Reformációi zarándokút honlapjának elérésére. A munkához falat bontottak, és új falakat raktak.


Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest

Újabb atlétikai csúcsesemény gazdája lesz Budapest 

A Nemzetközi Atlétikai Szövetség (WA) újabb esélyt adna Magyarországnak.
Húsvéti szafari Nagykőrösön

Húsvéti szafari Nagykőrösön 

A tavaszi szünet első napján újra kinyitja kapuit Magyarország első és egyetlen autós szafari parkja.
Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben

Különleges kápolnát tártak fel Veszprémben 

A 80 éve püspökké szentelt Mindszenty József egykori székhelye is megújul a beruházás során.
Banksy-kiállítás nyílik Budapesten

Banksy-kiállítás nyílik Budapesten 

A művész több mint száz alkotását lehet majd megnézni május 3-tól a Király utcai Komplex Kiállítóteremben.
Túrák és családi programok Székesfehérváron

Túrák és családi programok Székesfehérváron  

Íme a legjobb húsvéti programok és kirándulások a városban a hosszú hétvégén.
XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt

XIX. századi borospince az Árpád-kori romok alatt 

A Wenckheim-pincét egy domb alá fúrták be, melyen a Csolt nemzetség által emelt monostor romjai állnak.
Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke?

Milyen legyen a Feneketlen-tó környéke? 

Az április 30-ig véleményezhető terveken új stégek és a tóval kapcsolatot teremtő sétányok láthatók.
Húsvét a Skanzenben

Húsvét a Skanzenben 

Húsvétvasárnap és hétfőn a régi falusi húsvéti ünnepeket kelti életre a Szabadtéri Néprajzi Múzeum.
Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között

Hazai projekt az Új Európai Bauhaus Díj jelöltjei között 

A „Együttműködés a közösségekért" című magyarországi projekt célja egy multifunkcionális tér létrehozása a Józsefvárosban.
Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz

Váratlan helyről érkezett segítség a budapesti beutazó turizmushoz 

A brit nézők körében közel két évtizede töretlenül népszerű BBC-műsor, "A Gyakornok" versenyzői legutóbb a magyar főváros turisztikai kínálatát is népszerűsítve versenyeztek egymással.

Interjú

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk

Magyar konyha, magas minőségben – a VIRTU étterem séfjével beszélgettünk 

Lendvai Levente az Arany Kaviárból érkezett a MOL torony tetején található VIRTU étterem konyhafőnöki pozíciójába.
„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet”

„Egy B2B vásárt részesítenénk előnyben, ahol a szakmai tapasztalatcsere venné át a főszerepet” 

 Molnár Judittal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége (MUISZ) elnökével beszélgettünk.
Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról

Történetek a Várból: végre nem hajtott végrehajtásról, kitiltott turistabuszok behajtásáról 

Sokak előtt ismert a Ruszwurm Cukrászda tulajdonosa, Szamos Miklós és a Budavári Önkormányzat jelenlegi vezetője, Váradiné Naszályi Márta polgármester között zajló vita. Erről és a turistabuszok ügyéről is beszélgettünk.