2014 óta 13 százalékponttal csökkent azok aránya, akiknek nincs lehetőségük nyaralni, így idén a válaszadók 60 százaléka mondta, hogy tervez nyaralást. A nyaralók átlagosan 8 napra utaznak el. Az üdülésre ezen a nyáron jóval több pénz jut: tavalyhoz képest átlagosan 15 ezer forinttal többől, átlagosan 162 ezer forintból gazdálkodhatnak az utazók. Ez megközelítőleg 9300 forint/fő/éj költséget jelent számukra. A változás annak is köszönhető, hogy 2017-hez képest 5 százalékponttal csökkent a maximum 50 ezer forintos keretből gazdálkodók száma, és körülbelül ugyanennyivel nőtt a 200 ezer forint feletti büdzsével rendelkezők aránya. Az utazást továbbra is elsősorban félretett pénzből finanszírozzák a nyaralók 77 százaléka. Ezt az aktuális havi bevételekkel (36 százalék) és a cafeteria-kerettel (20 százalék) egészítik ki.
A nyaralók fele a főszezonban, júliusban és augusztusban utazik, 10 százalék pedig szeptemberre időzíti éves pihenését. A magyarok több mint kétharmada belföldön is nyaral, és továbbra is körülbelül egyharmad azok aránya, akik külföldre is eljutnak. A hazai úti célok között nagyot nőtt a Balatonon kívüli üdülőhelyek népszerűsége: idén 54 százalék választ ilyen helyet, ami közel 10 százalékpontos növekedés tavalyhoz képest. A Balaton elsősorban a fiatalok között népszerű: a 18-29 éves korosztály közel fele tölt itt hosszabb-rövidebb időt idén nyáron, az utazók életkorának előre haladtával azonban fokozatosan csökken a magyar tenger vonzereje, így az 50-75 éveseknek már csak negyede mondta, hogy a Balatont választja nyaralása helyszínéül. A 30 éven felüli válaszadók jobban kedvelik az egyéb hazai úti célokat: csaknem 60 százalékuk választja a belföldi turizmus ezen formáját.
A külföldre utazók (35 százalék) közül közel ugyanannyian választanak európai tengerpartot (18 százalék) illetve egyéb európai helyet (16 százalék) pihenésük helyszínéül, Európán kívülre csak az utazók 5 százaléka megy. A döntő többség (80 százalék) a nyaralást maga szervezi, 15 százalék pedig az utazási irodák ajánlatai közül választ. A nyaralók zöme az autózást választja az utazás során (72 százalék), közel ötödük ül vonatra vagy autóbuszra, 16 százalékuk pedig repülővel utazik.
Növekszik a kártyás és online fizetések aránya a nyaralás alatt is Bár még mindig jellemző a magyarokra a készpénz előnyben részesítése, legyen szó akár a szállás kifizetéséről, akár a belépőjegyek vagy az étkezés árának kiegyenlítéséről, biztató jel, hogy az elmúlt öt évben fokozatosan nőtt a bankkártyás fizetések aránya. Míg 2014-ben szinte mindenért (92 százalék) készpénzzel fizettek az utazók, idén már „csak” 84 százalékuk tesz így. Biztató, a készpénzforgalom csökkenése felé mutató jel, hogy a válaszadók negyede ahol tud, bankkártyával fizet.
A nyaralók fele még mindig nem köt biztosítást. A válaszadók negyedét érte már valamilyen kellemetlenség – elsősorban betegség, baleset, értéktárgyak elvesztése vagy ellopása – utazása során. A magyarok fele ugyanakkor nem szokott külön utas- vagy balesetbiztosítást kötni nyaralás előtt, és valamilyen banki termékhez, szolgáltatáshoz járó biztosítása is csak a megkérdezettek egyharmadának van. Akit azonban már ért valamilyen kár a nyaralás során, az tudja, mennyire el tudja rontani a pihenést egy váratlan esemény, és jobban fel is készül ezekre: közülük ugyanis 82 százalék köt külön biztosítást.
