„A sajtóból szinte mindenki értesült az átszervezéséről” - látott neki beszédének, majd leszögezte: az állam nem óhajt semmit sem államosítani, hiszen olyan intézményekről van szó, ami az államé. Ezeket csupán átszervezni kívánja, koncentrálni őket egy rugalmas, „mini vagyonkezelőként” működő ügynökségbe, mellyel csökkenthető a bürokrácia. Mindezzel hatékonyabban járulhat hozzá az állam a turizmus versenyképességéhez. „A versenyképes turizmusért az állam tette a legkevesebbet” - restelkedett a miniszter. Rogán elutasította egy szakminisztérium létrehozását. Szerinte a turizmus fejlesztési feladat, ezért „logikusan” az NFM-nél a helye. (Az áthelyezéssel 8,4 milliárd forintnyi, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül a Turisztikai Innovációs Marketing Együttműködési Alapprogramban országmarketingre fordítható uniós pénz megfelelő elosztásáról is az NFM dönthet.) Elismerte, hogy az állam jelentős erőforrásokat szán márkázásra, nagy rendezvényekre a partnerekkel összefogva. „A partner az, aki nem az államszervezeten belül foglalkozik a turizmussal, hanem aki ahhoz maga is hozzátesz” - ismertette Rogán. Az átszervezésről szóló, a Miniszterelnöki Kabinetiroda által kidolgozott előterjesztést már tárgyalta a kormány, de még nem dőlt el semmi. Mi több - közölte a miniszter a március 1-i konferencián - a partnereknek a március 9-i végső döntésig van lehetőségük a tervezettel kapcsolatos felvetéseikkel megkeresni az előterjesztőket.
Hogy mit szól az államigazgatásban a turizmus ágazatot jelenleg is felügyelő nemzetgazdasági tárca, illetve annak turizmusmarketinggel foglalkozó szervezete, a Magyar Turizmus Zrt. a tervezett változtatásokhoz, azt itt és most nem tudtuk meg, hiszen egyetlen képviselőjüket sem ült ott az Országmárka konferencia kerekasztala körül.
Rogán első panelbeszélgetés alatti távozásakor már nagyban zajlott az országmárkázás, ami leginkább Budapestről és a Balatonról szólt. A két helyszínen szintén elkél az ilyesmi. Mint ahogy korábban a miniszter is beismerte, brand-je se Budapestnek, de még Tokajnak sincs. Kedden sem lett. „Letisztult, nemzetközileg értelmezhető Budapest-márkára van szükség, amihez meg kell határozni, kik is vagyunk” - javasolta Fürjes Balázs, a kiemelt budapesti fejlesztések kormánybiztosa. Káel Csaba, a MÜPA vezérigazgatója úgy látja, hogy „olyan sok mindenünk van, hogy nem is tudjuk. A nem tudás miatt nem megy a márkázás”. Bienerth Gusztáv, a Roland Berger Zrt. gazdasági tanácsadó cég elnöke azt igyekezett kifejteni „hogyan kerülhet a lelkes amatőr az első ligába”. Helyzetelemző előadása értelmében, ha helyesen járunk el, a szerinte a „szárazföldi közlekedés szempontjából periférián” lévő Magyarország fővárosa lepipálhatja Prágát, de még akár Bécset is, ha a középmezőnyből feljut az első számú városi desztinációk csoportjába.
Kevesen bírálták eddig a nyilvánosság előtt olyan keményen a Ferihegyről történő bejutás bármilyen jól felépített márkát is kikezdő ellentmondásait, mint Váradi József, a Wizz Air vezérigazgatója. „A legrosszabb, amit láttam a világban” - jelentette ki, az arcán nem volt mosoly.
„Nem arról van szó, hogy Budapest ma ne lenne jó hely, sőt előrébb van márkázásban, mint Magyarország egésze, de lehet jobban csinálni” - mondta a második panel moderátori szerepét Rókusfalvy Páltól magához ragadó Gerendai Károly. A Sziget Kft. ügyvezetője igyekezett az előző panelnél interaktívabbá tenni a következő egy órát. Szerinte sokat lendítene a turizmuson, ha nem impulzusszerűen terveznék. Ganczer Gábor, a Hungexpo Zrt. vezérigazgatója ezzel egyetértve felrótta, hogy kevésbé számolhatnak 5-6 éves távlaton belül a városvezetés elsősorban nem anyagi támogatásával egy-egy nagy rendezvény budapesti elnyeréséhez. Csókay Gergely, a Budapest Essentials főszervezője szerint az állam igazán azzal segíthetne, ha csökkentené az áfa- és munkáltatói terheket. „Van erre példa a húzóágazatnak kikiáltott iparágakban” - tette hozzá.
A konferenciaturizmus fejlesztésével a „három B egyike lehetünk” - mondta Fürjes Balázs. Vagyis Berlin, Barcelona és Budapest, mint Európa vezető kongresszusi desztinációi. „A három B-hez sorolnám a magyarul szintén B betűs Bécset” - jegyezte meg csendben Ganczer Gábor hozzátéve, hogy a cél eléréshez még az osztrák fővárost is magunk mögé kell utasítani. Javasolta, hogy ringbeszállás előtt a jól működő nyugat-európai példákat vizsgáljuk meg.
„Budapest a magyar siker” - idézzük ismét Fürjest, aki megállapította, hogy a szállodák olcsóságukkal versenyeznek. „Európa legolcsóbb Four Seasons szállodája Budapesten van”. Szerinte a túlkínálat a ludas. Bienerth Gusztáv említette korábban, hogy a hőn áhított 2024-es olimpiára további 42 000 szobás szállodai kapacitásra van szükség. 2017-ben dől el, hogy Párizs, Róma, Los Angeles vagy Budapest nyeri el Fürjes megfogalmazásában „surranópályán” a 2024-es nyári játékok rendezési jogát. Szerinte a NOB Agenda 2020 című előterjesztése a Budapest méretű és gazdasági potenciálú városokat segítheti hozzá az olimpiához. A pénztárcakímélő előterjesztés szerint a versenyhelyszíneket a város olimpiától független fejlesztéseihez kell igazítani.
„Lehet, hogy célszerűbb lett volna az olimpiának egy önálló panelt szánni, de itt az új struktúrákról van szó - hozta vissza a jelenbe a kormánybiztost Gerendai Károly. Így ismét a turizmusirányítás átszervezésére terelődött a szó. „A Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség az államon belül a koordinációs szervezet szerepét látja el. A ti mondanivalótokat fordítja le a bürokrácia nyelvére” - summázta a NIÜ várható pozitív aspektusát Fürjes Balázs a konferenciát jellemző, kissé szokatlan és olykor modoros tegeződő hangnemben.
A konferencia délutáni előadásairól szóló beszámolónkat ezen a linken olvashatja.
