A nem reprezentatív felmérésére beküldött válaszokból kiderül: szinte mindenkinél marad némi aprópénz, miután külföldről hazatér. A megkérdezett magyar utazók 65%-ának pénztárcájában maradt párszáz vagy párezer forintnak megfelelő külföldi fém- vagy papírpénz; 28%-uk pedig elmondta, legutóbbi útjáról viszonylag nagy összegű, átlagosan hétezer forintnak megfelelő idegen aprópénzzel vagy bankjeggyel a zsebében tért haza. A válaszadók hét százaléka arról számolt be, hogy legutóbb több mint tizenötezer forintnyi valutát hozott haza külföldről, nagy címletekben.
A vállalat vezetője szerint az Euromonitor idei utazási felmérését alapul véve, mely szerint 2014-ben a magyarok összesen 3,5 millió alkalommal terveznek külföldi utat, óvatos becslések szerint is elérheti a több milliárd forint értéket (és több tonna súlyt) a magyar turisták által aprópénzben vagy kisebb-nagyobb címletű papírpénzek formájában visszahozott valuta mennyisége. Szerinte a pénz polcon, fiókban vagy befőttesüvegben végzi.
Annak ellenére, hogy a megkérdezett magyar utazók 97%-a visz magával bankkártyát külföldre, tízből nyolc ember elmondta: minden utazás alkalmával valutát is vált és visz magával, mivel így érzi magát teljes biztonságban. A készpénzhasználat azonban, noha sokan biztonságosnak gondolják, a felmérés résztvevőinek 46%-a szerint problémákat is okozhat, főleg amiatt, hogy sokszor nehéz felismerni az egyes címleteket, így lassabb, körülményesebb, illetve kevésbé biztonságos a fizetés. Továbbá az is előfordulhat, hogy az itthon kiváltott, nagy címletű papírpénzekből bizonyos boltokban nem tudnak visszaadni.
megkérdezettek 68%-a használta a bankkártyáját külföldön, az esetek többségében vásárlás, ritkábban készpénzfelvétel céljából. Tízből hat válaszadó naponta fizetett külföldön bankkártyával, közülük hárman akár naponta többször is. Továbbra is jelentős azonban azoknak az aránya, akik rendelkeznek ugyan bankkártyával, de azt sem itthon, sem külföldön nem használják szívesen (10%), illetve, akik azért nem fizetnek külföldön a kártyájukkal, mert nem ismerik az ezzel kapcsolatos díjakat, vagy azokat a valutaváltásnál és készpénzhasználatnál drágábbnak gondolják (14%).
