A korabeli élethez nélkülözhetetlen teendőket végzik ezeken az alkalmakon: kenyeret sütnek, gyertyát mártanak, rongyszőnyeget szőnek, száraz tésztának valót gyúrnak, kukoricát morzsolnak és darálnak… A foglalkozásokat az udvaron, iskolákban és más intézményekben tartotta eddig Vaskó Istvánné Bori, a ház működtetője. Az elmúlt hetekben azonban megnyitották a fedett foglalkoztatót a ház mellett, a család korábbi autószerelő műhelyében és ezentúl bent is tarthatják a kézműves foglalkozásokat.

Egyúttal ott állítottak ki a pécsváradi gyűjtőtől, Endrődi Sándortól kapott 400 tárgy közül 270 zománcozott edényt. Az egykor Bonyhádon, Kőbányán, Csepelen, Jászberényben … készült lábasok, bögrék, zsírosbödönök, bádogok (vízhordásra való fedeles, egyfülű edény), vájlingok (fémből készült, felfelé szélesedő, kétfülű edény), kancsók, ételhordók, tepsik, tányérok, tarkedli sütők (fánksütő)serpenyők…. fenekére az edény olykor humoros megnevezését is ráégették, mint pl. Tűzálló menyecske. Vagy jelölték az iparművészeti mintákkal dísztett tányér motívumának elnevezését: Cserebogár.

A kiállítás egyik érdekessége egy teafőző, azaz vízforraló edény, mely két részből áll. Felső része teafőző, alsó része lábas, mely a sparhelt tűzterébe ér. A praktikus edény dupla űrtartalmú, alsó része a katlanban forrósodik. A háziak hamarosan újabb kiállítással készülnek, mely a korabeli fehérneműket mutatja be.